Új Néplap, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

2012-05-24 / 121. szám

6 GAZDASAG 2012. MÁJUS 24., CSÜTÖRTÖK Ötmilliárd az élelmiszeriparnak megjelent a mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozó üze­mek fejlesztésére kiírt pályá­zat, melynek keretösszege ötmilliárd forint. A mező- gazdasági termelők három-, a nem mezőgazdasági ter­melők kétmilliárd forintra pályázhatnak. A pályázaton minimum 2,5, maximum 100 millió forint támogatás igényelhető. Nemet mondott a Költségvetési Tanács nem adta meg az előzetes hozzájárulást a Költségvetési Tanács (KT) ahhoz a már el­fogadott módosító indítvány­hoz, amely a korábban java­soltnál is több forrást bizto­sítana a kormányhivatalok­nak, mivel nem tisztázott a többletbevételek forrása. A Fidesz még április végén terjesztette be a költségvetés módosítására tett javaslatát az új szabálysértési törvény rendelkezései miatt, amely a kormányhivatalokra róna többletfeladatokat. Ehhez a KT megadta előzetes hozzá­járulását, ám az új KDNP-s módosító a korábbinál több forrást adott volna. Nyilvános-pályázati szempontok Gőgös Zoltán kért adatokat az MSZP nyilvánosságra hozta az állami földhaszon­bérleti pályázatok bírálati szempontjait - jelentette be Gőgös Zoltán országgyűlési képviselő szerdán egy sajtó- tájékoztatón. A szocialisták jogi segítséget ajánlanak a vesztes gazdáknak, hogy a jó erkölcsbe ütköző földbér­letszerződéseket megsemmi­síthessék. Gőgös Zoltán má­jus elején közérdekű adat- igényléssel fordult a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez (NFA) az állami földbérletpá­lyázatok bírálati szempont­jainak nyilvánosságát kérve. Válaszul az NFA-elnök ked­den elküldte az eddig titko­sított adatokat, amelyeket az MSZP a honlapján nyilvá­nosságra hozott. Brazíliába exportál almaszirmot a Nobilis BRAZIL ÁRUHÁZLÁNC polcain jelenik meg a mátészalkai Nobilis Zrt. által gyártott almaszirom és aszalt meggy. Az első édességszállítmány tegnap indult el a szatmári városból. A húsz éve alapí­tott családi vállalkozás a régióban fellelhető almát, meggyet és szilvát dolgoz­za fel, ezekből hatvanféle aszaltgyümölcs terméket állít elő. Tranzakciós adó: átfogó módosítást vár a kormánytól a bankszövetség Lobbi a kormány ellen viták Többet kérnének a városok a devizahitelesektől átvett lakásokért Kosa Lajos debreceni polgármester és Tállal András, a Belügyminisztérium államtitkára. Ellenkező oldalon állnak? Kényszerhelyzetbe hoz­ná az önkormányzato­kat a kormány Nemzeti Eszközkezelőről szóló tör­vényjavaslata - az állítás nem valamelyik ellenzéki politikustól, hanem Kosa Lajostól származik. A ka­binet és a városvezetők is átírnák az eddigi törvényt, csak épp egymásnak el­lentmondóan. Sztojcsev Iván Mindent vagy semmit - üzeni a kormány az önkormányza­toknak a Nemzeti Eszközkeze­lőről szóló törvény módosítási tervében. Úgy írnák át ugyanis az eredeti törvényt, hogy a tele­pülések ingyen megkaphatják ugyan azokat az ingatlanokat, amelyek a nem fizető devizahi­telesektől az eszközkezelőhöz kerültek, de csakis akkor, ha a területükön lévő összes ilyen ingatlant átveszik. Vagyis nem lehetne kiszemezgetni a leg­jobb lakásokat, házakat, a töb­bit pedig az államnál hagyni. Ezen változtatna Kosa La­jos. Debrecen fideszes pol­gármestere olyan módosító javaslatot adott be, amely- lyel nemcsak visszavonná a kormány tervét, hanem sok­kal nagyobb mozgásteret is adna az önkormányzatoknak. Mint a javaslat indoklásában írja, a kormányzati elképzelés „kényszerhelyzetbe hozza az önkormányzatokat, mivel nem ad lehetőséget arra, hogy az adott önkormányzat teljesítő- képessége arányában vegyen át az ingatlanokból, és ez azt eredményezheti, hogy az ön- kormányzatok nem tudnak él­ni az átvétel lehetőségével”. De ennél tovább is megy Kosa a javaslatával, amelyről valószínűleg két hét múlva dönthetnek a Parlamentben. Addig a pontig egyetért a kor­LEHETETLEN célkitűzést állí­tott maga elé a kormány, amikor ötezerről 25 ezerre növelte a 2014-ig, és nyolc­ezerre az idén megvásáro­landó ingatlanok számát. Annyi pénz most nincs a költségvetésben, hogy a Nemzeti Eszközkezelő ennyit képes legyen megvenni - öt- milliárdot adót a büdzsé ne­kik, vagyis átlagosan 625 ezer forintért kéne megsze­rezni egy lakást vagy házat. Úgy növelték meg a célt, mánnyal, hogy az eszközkeze­lőtől átvett ingatlanokat bérbe adhassa a város (a szövegben nincs nevesítve, de a tervek arról szólnak, hogy a koráb­bi tulajdonosoknak), a kérése azonban az, hogy ne legyenek kötelesek az önkormányzatok két éven keresztül befagyaszt­va tartani a lakbért. Ehelyett költségelven állapítaná meg, mennyit kellene fizetni a lak­hatásért. Azaz így mindenhol az ön- kormányzat dönthetné el, melyik ingatlanokat veszi át, ahogy korlátokkal, de azt is, hogy mennyit kér értük. Kosa indítványában arról ír, hogy hogy csak ígéret érkezett a finanszírozhatóságra; Nát- rán Roland államtitkár azt mondta, vagy módosítják a költségvetést, vagy az általá­nos tartalékhoz nyúlnak. eközben a Nemzeti Eszköz- kezelő jelezte: megkötötték az első adásvételi és bérleti szerződéseket. Az eddig fel­ajánlott ingatlanok forgalmi értéke 5,1 és 7,8 millió forint között szóródik, vagyis a ki­fizetendő vételárak 2,5 és 3,9 millió forint közé esnek. a fenntartási és működtetési kiadásoknak kéne így megté­rülniük. Ez pedig nagy anyagi könnyebbséget jelentene a vá­rosoknak, még akkor is, ha azt feltételezzük, hogy mindenütt pontosan számolják ki, mek­kora összeget kell kérniük a lakóktól. Nem kevés ingatlanról van pedig szó. A PSZÁF össze­sítése szerint 2011 végétől mostanáig 8 067-et jelöltek ki kényszerértékesítésre, ebből több mint kilencszázat Buda­pesten. A bérleti díj először a lakás forgalmi értékének 1,5 százaléka lehet, arról azon­ban nem rendelkezne Kosa Lajos javaslata, hogy ez ké­sőbb meddig nőhet. Nagyobb terhet jelenthet azonban a vá­rosok számára az, hogy rájuk nem vonatkozik a társasági- adó-kedvezmény a vagyon­hasznosításnál, ellentétben az eszközkezelővel. Kényszerértékesítésre kijelölt lakóingatlanok (2011. IV. negyedévtől) Kőzép-Magyarország______________2074 Észak-Alföld_____________________1308 Észak-Magyarország 1269 Dél-Alföld_______________________1033 Közép-Dunántúl___________________962 Dél-Dunántúl__________.___________778 Nyugat-Dunántúl___________________646 FORRÁS: PSZÁF adó Átfogó módosítást javasol a bankszövetség a kormány­nak a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslat kapcsán - közölte Gyuris Dá­niel, a Magyar Bankszövetség elnökségi tagja az ml Ma reggel című műsorában. A beterjesztett törvényjavaslat szerint a pénzforgalmi illeték a bankokat terhelné. A jelen­legi magyarországi bankadó 17-szerese az európai átlag­nak, de csaknem ötvenszerese lenne, ha a törvényjavaslatot a jelenlegi formában fogad­nák el - hangsúlyozta Gyuris, hozzátéve, hogy javaslatuk sze­rint a bankok és az ügyfelek között kellene megosztani ezt a terhet. A szakember szerint a je­lenlegi tervezetnél sokkal átgondoltabb, majdnem min­den pontjában módosítandó javaslattal lehetne megtalálni a megoldást. Annál is inkább, mivel Gyuris szerint, ha jelen­legi formájában fogadják el a törvényjavaslatot, az további recessziót vetít előre. A bankok hitelezőképességének romlá­sa mellett a másik fő hatás az, hogy az igazán európai mére­tekben gondolkozó vállalkozá­sok rövid úton, akár egy hónap alatt külföldre tudják telepíteni pénzforgalmukat - mondta Gyuris Dániel. A kormány legalább 130 milliárd forintot remél éves szinten az új, a tranzakciók összegének egy ezrelékét kite­vő köztehertől. Szakmai becs­lések szerint azonban a bevétel ennek akár a kétszeresét is elérheti. ■ VG Az EP támogat jelentős többséggel megsza­vazta az Európai Parlament szerdán azt a jelentést, amely támogatja a pénzügyi tranzak­ciókra kivetett illeték európai uniós bevezetését. A tagorszá­gok megosztottak a Tobin-adó- ként is ismert illeték egységes bevezetését illetően, ám adó­ügyekben egyhangú döntés szükséges, így a döntés jelzés- értékű. az európai Bizottság javaslata szerint 0,1, illetve 0,01 százalé­kos illetékről lenne szó, tranz­akciótól függően. A költségvetést is átírnák Ötezer új állást teremthet az NGM pályázata támogatás A leghátrányosabb megyékből érkezett a legtöbb igény a munkahelyteremtő forrásra Lezárult a mikro-, kis- és kö­zepes vállalkozások munka­helyteremtő beruházásait tá­mogató pályázat, amelynek 10 milliárd forintos keretére 10,4 milliárd forint támogatási igény érkezett - jelentette be Czomba Sándor, a Nemzetgaz­dasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért fele­lős államtitkára tegnapi sajtó- tájékoztatóján. Hozzátette: a nyertes pályázóknak legalább 8 ezer munkahely megtartá­sában, és 5500 új állás létre­hozásában segít a támogatás. A pályázatok elbírálása folya­matban van, végleges döntést a nyertesekről a jövő héten hoz a nemzetgazdasági miniszter Czomba Sándor elmondta: 10,4 milliárdot igényeltek a cégek- közölte Czomba Sándor, hoz­zátéve, hogy a legtöbb pályázat Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyéből érkezett. Az államtitkár elmondta: az elnyert pénzekből eszköz- és gépbeszerzést támogatnak, ab­ból bér- és járulék nem finan­szírozható. A nyerteseknek vállalniuk kell, hogy növelik meglévő létszámukat, és azt két évig fenntartják, míg a gépeket három évig megtartják. A tá­mogatás munkavállalónként 2,4 millió forint. „Jó kezdeményezésnek tar­tom a pályázatot, és különösen azt tartom jónak, hogy a nehéz helyzetű megyékbe került a forrás döntő része - értékelte a bejelentést lapunknak Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Mun­káltatók Országos Szövetségé­nek (VOSZ) főtitkára hozzátet­te: említésre méltó az is, hogy a támogatás nagyságrendje „jól be volt lőve”, hiszen a meg­hirdetett keretet mindössze 400 millió forinttal lépte túl az igénylés. „Hurráhangulat ter­mészetesen nincs, erre sajnos nincs semmi okunk. De ha több ezer új munkahelyet teremt a pályázat, és más állásokat meg­tart, megvéd, az mindenkép­pen pozitív fejlemény. Ennek a néhány ezer új munkahelynek is örülni kell” - tette hozzá a fő­titkár. ■ VG t < 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom