Új Néplap, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
2012-05-18 / 116. szám
6 GAZDASAG 2012. MÁJUS 18., PÉNTEK Knírnü Megnyugodtak a londoni elemzők A magyar kormány az egyre nagyobb növekedési kockázatok ellenére elkötelezett az államháztartási konszolidációs tervek végrehajtásának folytatása mellett - közölték budapesti látogatásuk után a Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport szakértői. Sokan akarnak kórházat vezetni többszörös a túljelentkezés a januárban államosított egészségügyi intézmények vezetői posztjaira kiírt pályázaton. A 35 főigazgatói és ugyanennyi gazdasági igazgatói állásra a fenntartó GYEMSZI tájékoztatása szerint 79, illetve 123 pályázat érkezett. A végeredmény július 13-ig derül ki. Nem lesz központi ingatlanadó A kormány nagyon határozott álláspontja, hogy semmiféle központi ingatlanadót nem kíván kivetni - mondta Giró-Szász András kormány- szóvivő. Hozzátette: látta az erről szóló sajtóhíreket és a belügyi tárca anyagát, de közigazgatási államtitkári értekezleten nem tárgyalták, és a kormány előtt sem volt. Mint mondta, a terv helyi adó kivetésének a lehetőségéről szól arra az esetre, ha egy ingatlan értéke átminősítés, önkormányzati fejlesztés miatt emelkedett. Szerinte sokszor a pénzszerzés szándékával vettek ilyen ingatlant egyesek. Giró-Szász András szóvivő A 80 százalékot súrolja az államadósság A gdp-arányos államadósság az idei első negyedév végén 78,9 százalék volt. Az állam- háztartás nettó finanszírozási képessége a 2012 első negyedévével záruló egy évben a GDP -4,4 százaléka (-1262 milliárd forint) volt. Végelszámolások az építőipari cégeknél áprilisban 372 építőipari vállalkozással szemben indult felszámolási eljárás, 514-gyel szemben pedig végelszámolás. A tavalyihoz képest a növekedés a felszámolásoknál 30, a végelszámolásoknál 16 százalékos. Márciushoz képest mindkét eljárástípusnál kis mértékű a csökkenés, de az akkori adatok kiugróan magasak voltak - derül ki az Opten céginformációs szolgáltató legfrissebb adataiból. Uj allami alap varosfejlesztesekre támogatás A százmilliárdos keretet pályázati önerőre szánják, uniós beruházásokhoz Önkormányzati épület átalakítása Komlón, az egyik leginkább bajban lévő településen. Egyre mélyebben a pénztelenségben. Egyre több önkormányzat kerül bajba, amikor az EU-s pályázatokhoz az önrészt elő kell teremteniük. Az állam segítene, ám a lehetőségek korlátozottak. Állami segélyre pályázhattak a legrosz- szabb helyzetű települések is, annyi már most látszik, hogy nem jobb a helyzet a tavalyinál. Sztojcsev Iván - Tar Gábor Hatalmas mennyiségben kerülhetnek bajba európai uniós pályázatok, ha az állam nem segít az önkormányzatoknak kitermelni a pályázati önrészt. Lassan itt az ideje lehívni a 2007 és 2013 közt kiadható EU-támogatásokból hátramaradt összegeket, Magyarország pedig nem áll jól az eddigiekkel. Sok településen most nyílhatna alkalom nagyobb fejlesztésekre az uniós pénzből, ám ehhez hozzá kell tenni a saját részüket is. Ez pedig nem egy helyen állítja megoldhatatlan feladat elé a városvezetőket. Komolyabb segítséget jelenthet, hogy Államháztartási Önerő Alap felállításával gyorsítaná fel az uniós források kifizetését a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). Az alap a súlyos anyagi gondban lévő ön- kormányzatok számára nyújtana segítséget abban, hogy elő tudják teremteni a szükséges önrészt a már elindított uniós fejlesztési projektek esetében. A rendszer kialakítása nem lenne teljesen újdonság, hiszen a kormányzat már tavaly, illetve 2010-ben is működtetett hasonló rendszert, például a Belügyminisztérium az ívóvíz-beruházásoknál működtetett ilyen rendszert. Az Alap felállításával azonban tovább fejlesztenék ezt a modellt. Az NFŰ javaslata szerint 109 milliárd forintos keretre lenne maximális igény, azonban már 50 milliárddal is kezelhető a helyzet. Az ugyan változó, hogy egy projekt esetében mekkora önrészt kell biztosítania az önkormányzatnak, általánosságban a 10 és 20 százalék közötti hozzájárulás a leggyakoribb. Emellett az állam is szerepet vállal a legtöbb beruházás finanszírozásában. Mondhatjuk tehát azt, hogy egyik zsebéből rakna át az állam pénzt a másikba - az alapból az önkormányzati szektorba. Ám a helyzetet tovább bonyolítja, hogy így a pályázatok elbírálásával a kormány tovább növelheti befolyását a települések mindennapjaiban. Nem kevés pénzről van szó: körülbelül 5500 milliárd forint az az összeg, amelyet le lehet még hívni a most futó EU-költségve- tési ciklusból hátralévő másfél évben, ha teljesítik a feltételeket; 2007-től mostanáig mintlezárult az idei első köre a pályázatnak, amelyben az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került településeknek járó, rövidebb nevén ön- hiki-támogatásért lehet folyamodni. Az elbírálás tart, információnk szerint még az első félévben meg is kaphatják az önkormányzatok a segélyt. ha nem eleget ad az állam, hitelekből kell fedezni az ön- kormányzat napi szintű kiegy 2500 milliárdot sikerült. Az NFÜ-nél 152 milliárdnyi kifizetési kérelem van most. Petykó Zoltán, az NFÜ elnöke egy sajtótájékoztatóján úgy számolt, hogy a problémáknak nagyjából a feléért a projekteket benyújtók a felelősek. Petykó az uniós források lehívásának gyorsítása szempontjából az egyik legfőbb gondnak nevezte, hogy mintegy 700 milliárd forint értékű, időarányosan már aktuális számlát nem nyújtottak be a projektgazdák a fejlesztési ügynökségnek. adásait - vázolta a helyzetet lapunk kérdésére Polics József, Komló polgármestere. Az egykori bányászváros azok közé tartozik, amelyek 2011-ben százmillió forint feletti támogatást kaptak. Azonban az is kevésnek bizonyult a polgármester szerint; most 675 millióra pályáznak. A legutóbbi önhiki-pályáza- tokon nyertesek listáján végigtekintve egyértelmű, hol a legnagyobb a baj. A legtöbbet, E projektek 48 százaléka pedig az államháztartáshoz tartozó kedvezményezettek, vagyis ön- kormányzatok, illetve egyetemek beruházásai. Megkerestük az NFÜ-t azzal kapcsolatban, hogy miként áll a javaslat kormányzati egyeztetése, mikortól állhat fel az alap, azonban kérdésünkkel a nemzeti fejlesztési tárcához irányítottak, a minisztérium szerint viszont az NFÜ az illetékes az ügyben. Petykó Zoltán szerint tisztában kell lenni azzal, hogy az 100-300 milliót az egykori iparvárosok kapták, és dominál Kelet-, azon belül is Északkelet-Magyarország. Egy összegben a legtöbb Mis- kolcnak jutott, 378 millió forint. Sokan jelezték viszont, hogy szétaprózottak voltak a támogatások, több mint ezer település kapott olyan kis őszszeget, aminél többek szerint hatékonyabb lett volna néhány száz helyre nagyobb segítséget adni. önerő részre kapott támogatás jelentős részét az önkormányzatok nem tudják majd visszafizetni, ugyanakkor ha ezen futó projektek nem valósulnak meg, az komoly problémát jelentene, hiszen a projektek kivitelező vállalkozóit úgyis ki kell fizetni, illetve jogszabályi, derogációs előírásokat is teljesíteni kell, például ivóvíz- vagy szennyvízberuházások esetében. Ezeket a projekteket valamikor mindenképpen be kell fejezni, a forrásokat pedig a költségvetésből mindenképpen fedezni kell - hívta fel a figyelmet az NFÜ elnöke. Az uniós pályázatok céljait sokan kritizálták az elmúlt években. Nem kevés olyan beruházás került a támogatottak közé, mely szebbé tette a városképet, de nem volt „közvetlenül megtérülő”. Másra azonban gyakran nem volt mód pályázni. Az önkormányzatokat ráadásul továbbra is súlyos megszorítások sújtják. 2007-től folyamatos a pénzszűke, és a konvergenciaprogram a következő másfél évre újabb 100 milliárdos megtakarítást ír elő az önkormányzati rendszernek. Százmilliók kellenének a legszegényebb településeknek Kisebb zárolást, több osztalékot akar a kormány bevétel A fejlesztési miniszternek kell intézkednie, hogy másfél milliárddal több jusson a cégekből A kormányzati zárolások mérsékléséről és az állami osztalékbevételek emeléséről döntött a kormány - derül ki a legfrissebb Magyar Közlönyből. Az áprilisi kormányhatározatban szereplő 44,66 milliárd forintnál kevesebbet, 40 milliárd forintot kellene zárolniuk az érintett szervezeteknek, ezzel párhuzamosan viszont 1,5 milliárd forinttal több osztalékot kíván beszedni az állami cégektől a központi költségvetés. Emellett a központi alrendszer dologi kiadásainak nominális szinten tartásáról is döntött a kormány a Széli Kálmán Terv 2.0-val összhangban. A határozat szerint a korMVM-egyeztetés. A költségvetést segítheti a nyereség egy része. mány irányítása alá tartozó fejezetek idei zárolási kötelezettségéből kikerült a Honvédelmi Minisztérium, amelynél áprilisban még 3,1 milliárdot meghaladó mértékű zárolást írt elő a kormány. Több mint 1,5 milliárddal 3 milliárd forintra csökkent a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium idei zárolási kötelezettsége. A kormány emellett a nemzeti fejlesztési minisztert arra szólította fel, hogy intézkedjen - a Mól figyelmen kívül hagyásával - az államot megillető osztalékbevételek legalább 1,5 milliárd forintos növeléséről. A nemzetgazdasági minisztertől azt várja a kabinet, hogy a jövő évi központi költségvetés előkészítésénél az államháztartás központi alrendszerében a dologi kiadásokat a 2012-es nominális szinten tartsa. Az osztalék egyik forrása a Magyar Villamos Művek (MVM) lehet. Mint azt lapunk korábban megírta, a cég 2011- es, 45,9 milliárd forintos csoportszintű adózott eredményéből 10,02 milliárdot fizet ki osztalékként. A fennmaradó összeg eredménytartalékba kerül, többek között különböző beruházások és fejlesztések finanszírozására, ám vélhetően marad annyi, amennyiből az állam kielégítheti megnövekedett osztalékigényét. ■ VG <t f r
