Új Néplap, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

2012-05-12 / 111. szám

2012. MÁJUS 12., SZOMBAT GAZDASAG 7 Meglepetést okozott az áprilisi 5.7 százalékos inflációs adat jóval öt százalék felett stabili­zálódott az infláció 2012 eddig eltelt időszakában. Elemzők szerint a drágulást nagymér­tékben az adóváltozások okoz­zák. Az áprilisi 5,7 százalékos adat várakozások feletti, a meg­lepetést a dohányáruk és az üzemanyag okozta. Az árindex tetőzése szeptemberre várható hat százalékkal, majd jövő év közepéig 3,5 százalékra csök­kenhet az infláció. Múlt hónapban jelentős mér­tékben nőtt az üzemanyagok és a dohányáruk ára az egy évvel ezelőttihez képest, a szol­gáltatások az átlagnál kevésbé drágultak. A tartós fogyasztási | cikkekért továbbra is keveseb­bet kellett fizetni - összegzi az 5.7 százalékosra mért áprilisi infláció miértjét a KSH. Az érték meghaladja a vá­rakozásokat - jegyezte meg Suppán Gergely, a Takarék­bank, és Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője is. Szerintük a meglepetést elsősorban a do­hányáruk és az egyéb cikkek árai okozták - idetartozik az j üzemanyagár is. Suppán Ger­gely felhívja a figyelmet, hogy a dráguláshoz nagymértékben hozzájárulnak az adóváltozá­sok, ezeket kiszűrve az infláció 3,5 százalék lett volna. A kö­zelmúltban bejelentett új adók szerinte tovább növelik az inf­lációt, ezt azonban nagyrészt ellensúlyozhatja a forint erő- j södése és az igen gyenge belső kereslet. Árokszállási Zoltán arra számít, hogy a növekvő élelmiszerárak is felfelé hajtják az árindexet. •Mindkét elemző úgy kalku­lál, hogy szeptemberre 6 szá­zalék közelében tetőzik az inf­láció, majd némileg csökken az adat, jövő év közepéig fokozato­san 3,5 százalékra süllyedhet. A 3 százalékos inflációs célt ezzel sem idén, sem jövőre nem tudjuk teljesíteni. ■ VG Infláció, 2012. április (év/év, százalék) Élelmiszerek 4,2 Szeszes italok, dohányáruk 12,6 Egyéb cikkek 9,1 Járműüzemanyagok 18,3 Háztartási energia 10 Szolgáltatások 4,2 Ruházkodási cikkek 2,0 Tartós fogyasztási cikkek-1,2 Törvényi fordulatra lenne szükség, hogy megállítsák a tagi bázis apadását, sőt hogy lehetővé váljék az aktív, biztonságot, tőkeerőt jelentő tagtoborzás Stabil tagságban az erő takarékok A szektort is tovább erősítené egy jó szövetkezeti törvény A takarékszövetkezetek szempontjából is fontos lehet a szövetkezeti törvény terve­zett módosítása, hiszen egye­bek mellett a tagság erősíté­sét szeretnék általa elérni. A szektor pénzügyi szerepéhez ugyanis erős tagság kell. Barát Mihály A takarékszövetkezetek szem­pontjából is kiemelt jelentőségű a szövetkezeti törvény előkészí­tés alatt álló módosítása, hiszen kellően átgondolt változtatások­kal komoly eredményeket lehet­ne elérni - nyilatkozta lapunk­nak Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezetője. Véleménye szerint az egyik jelentős feladat a tagság nimbuszának helyre- állítása, amely a takarékszövet­kezetek szempontjából is nagy jelentőségű. A szövetkezeti alap­értékek ugyanis erodálódtak az utóbbi években. Olyan alap­elvekről van szó, mint az egy tag - egy szavazat elve, vagy a szövetkezetét tulajdonosként és ügyfélként egyaránt támogató tagi bázis. Az erodálódásra utal, hogy drasztikusan csökkent a takarékok tulajdonosi taglétszá­ma. Ezt a folyamatot pedig - ér­velt az ügyvezető - meg kell for­dítani, hiszen csak ott jelentős és befolyásos piaci szereplők a szövetkezeti hitelintézetek, ahol komoly tagi bázissal rendelkez­nek. Ilyen körülmények között viszont képesek stabilizálni az egész pénzügyi rendszert, elsi­mítani a likviditási válságokat. Az aktív tagtoborzáshoz azonban - Varga Antal szerint - megfelelő, ezt a fordulatot támo­gató törvényi keretek kellenek, amelyek ma még hiányoznak. A hitelintézeti törvény - mely szabályozza a szövetkezeti hitel- intézetek tevékenységét is - pél­dául nem engedi, hogy a tagsági kört nyilvános felhívás útján bővítsék. Holott nemzetközi ta­pasztalatok is igazolják, hogy ez nem csupán a tőkét jelentő rész­jegyek állományának növelése, hanem az új ügyfelek szerzése a szövetkezeti törvényt többször is módosították az utóbbi évtizedekben a min­denkori politikai érdekek mentén, miközben ez a jog­szabály külföldön az egyik legstabilabbnak számít. Var­ga Antal szerint nem egy fej­lett nyugati államban több mint 150 éve változatlanok a tagság feltételei. Ez is mutat­ja, hogy egy nagy múltú és erős hagyományú tulajdon­miatt is fontos. Az ügyfélbázis növelésével tovább lehet erősíte­ni a takarékok forráshelyzetét, s ennek révén a banki infrastruk­túrában felvállalt szerepet is. A tagok tulajdonosi részvéte­lét, a szövetkezeti hitelintézetek pénzügyi szerepvállalását az ügyvezető szerint elsősorban különféle közvetlen preferenci­ákkal lehet ösztönözni. Ilyeneket más országok is alkalmaznak a kistermelők és a vidék lakossá­gának érdekeit szolgáló szövet­kezeti forma támogatására. A taggá válást például motiválná, ha nem terhelné az szja azokat a kedvezményeket, melyeket a takarékszövetkezeti tagok a hitelintézetüktől igénybe vett szolgáltatások után élvezhetnek az eredeti kondíciókhoz képest. formáról van szó, amelynek a napirenden lévő új szabá­lyozása ezúttal várhatóan a tagság érdekét szolgálja. AZ ORSZÁGGYŰLÉSBEN április első felében elfogadták a szo­ciális szövetkezetekről szóló paragrafusokat, amelyet a kö­vetkező időszakban további, a szövetkezeti tulajdonforma általános megszilárdítását és kiterjesztését szolgáló módosí­tások követnek. Meggondolandó, hogy bizonyos taglétszám, például 500 fő felett a takarékok kedvezőbb adófelté­telekkel, akár adómentesen he­lyezhessék eredménytartalékba megtermelt nyereségüket, így kedvezőbb feltételekkel növel­hetnék tőkeerejüket. A tőkekövetelményhez kap­csolódó szempont - az olasz, a finn és a német szövetkezeti hitelintézetek szabályozásához hasonlóan - a kötelező integrá­ciós tagság. A szövetkezeti hi­telintézetek tőkekövetelménye ugyanis alacsonyabb a banko­kéinál, cserébe viszont az előbb említett államokban tagok egy szabályozott és valós biztonsági tőkével rendelkező intézmény- védelmi alapban, ami a szektor biztonságát növeli. Ezt a köve­telményt érdemes lenne megje­leníteni a szövetkezeti törvény­ben is. Ahhoz, hogy a szövetkezeti hi­telintézetek növelhessék pénz­ügyi szerepüket, a nyereséges működést nem vagy csak alig biztosító körülmények között is, további direkt preferenciákra lenne szükség - hangsúlyozta Varga Antal. Azon hitelintéze­tek számára például, amelyek teljes fiókhálózatuk ötödét 4000 lakosúnál kisebb településeken tartják fenn, érdemes megfon­tolni meghatározott nyereség­adó-kedvezményt. Sokkal erősebb jogosítványok külföldön HÍRSÁV Schäuble: elviselnénk, ha Athén kilépne az euróövezet megbirkózna Görögország távozásának következményeivel a német pénzügyminiszter szerint. Egy államot sem lehet arra kényszeríteni, hogy az öve­zet tagja maradjon - fejtette ki egy pénteki lapinterjúban Wolfgang Schäuble. Úgy vé­li, csökkent a más euróöve­zeti tagállamokat fenyegető fertőzésveszély, és ellenál- lóbb lett az övezet. Megnyílt a XIX. alföldi állattenyésztési vásár AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS és tar­tás évezredes hagyományai, védett őshonos fajtáink elválaszthatatlanok kultú­ránktól, ezért nem mondha­tunk le róluk - fogalmazott Feldman Zsolt helyettes államtitkár a hódmezővásár­helyi szakvásár megnyi­tóján. A szaktárca elszánt az állattenyésztés talpra állításában: az EU-s pénzek mellett a nemzeti támogatá­sok mintegy 80 százaléka az állattartókat segíti. Tönk szélére küldik a bankszektort? A KORMÁNYNAK újra kelle­ne gondolnia a tranzakciós adót, mert az elképzelés ellentmondásokat tartalmaz, és két katasztrofális év után a tönk szélére küldené a magyar bankszektort, mely így nem tudna hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez - hangoztatta a köztévé Az Este című műsorában Patai Mihály. A Magyar Bankszö­vetség elnöke szerint „nyílt hülyeségek is vannak az el­képzelésben”. Patai: Még bízom a tárgyalásban Foglalkoztatás szövetkezetben a hátrányos helyzetűeknek társulás Az önkormányzat is beszállhat - Legfeljebb tíz évre szóló ingyenes földbérlet - Két évre állatállományt is kaphatnak Elsősorban a hátrányos helyze­tűek foglalkoztatásának bőví­tését várják a törvényalkotók a foglalkoztatási szövetkezetek terjedésétől. Az újfajta szövet­kezeti forma létrehozásáról áp­rilisban döntött a T. Ház. A jog­szabály szerint a foglalkoztatá­si szövetkezetek alapításához legalább 500 magánszemély és egy országos nemzetiségi önkormányzat kell. Munka­adóként elsősorban a munka­erő-kölcsönzés és -közvetítés segítségével működnek ezek a társaságok. Saját tagjaikat köz­vetítik vagy kölcsönzik a köz­foglalkoztatásban részt vevők. Ebben az esetben a szövetkezet­re a munkaerő-kölcsönzésre, a közhasznú kölcsönzőre és a magán-munkaközvetítőkre vo­natkozó jogszabályokat kell al­kalmazni. Újdonság: a szociális szövet­kezeteknek, így a foglalkozta­tásinak is a természetes sze­mélyeken kívül tagja lehet egy vagy több önkormányzat is. Az állam mellett ez utóbbi adhat - ingyenes használatra - földet a foglalkoztatási szövetkezet­nek. Ez az ingyenes földbér­let legfeljebb tíz évre szólhat, emellett pedig maximum két évre állatállományt is kaphat a társaság; az ezekből szár­mazó haszon a szövetkezeté. Ezenkívül haszonkölcsön-szer- ződéssel ingyen kaphatják meg Nehéz, de hasznos az árok tisztítása használatra a közfoglalkoztatók foglalkoztatás során használt ingóságait is. (Ha a szövetke­zet uniós értelemben vett gaz­dasági tevékenységet végez, és az önkormányzat vagy az általuk alapított társulás mint közfoglalkoztató nem tagja a szövetkezetnek, az állam ál­tal biztosított javak meg nem fizetett használati díja mini­mális támogatásnak minősül - áll a törvényben.) Az ingye­nes használatba vétel feltétele: Nem ösztönzött munkába állásra a rendszer MAGYARORSZÁGON MÁR most is működik több száz szociális szövetkezet, de ezek eddig nerri ösztönözték kellőképpen a munkába állást. Ráadásul a támogatási rendszer is szétda­rabolt volt - állt a törvénymó­dosítás indoklásában. Az in­gyenes földön túl az állam az idén három-, jövőre négy- milliárd forintot szán erre a célra. Későb uniós források is rendelkezésére állnak. Tudni kell: a szociális szövetkezetei a cégbíróság illetékmentesen jegyzi be. A közhasznú státu­súaknái a vagyonszerzés és a jogorvoslat is illetékmentes. a hátrányos helyzetűek leg­alább két évig közfoglalkoz­tatottak, és vállalják, hogy a szociális szövetkezet tagjaként még legalább két évet együtt dolgoznak. A két év közmunka akkor számítható egybe, ha két közfoglalkoztatási jogviszony között legfeljebb hat hónap telt el. Az elvárt időtartam egy évre csökken, ha az érintettek kép­zési programmal egybekötött mezőgazdasági célú közfoglal­koztatásban vesznek részt. A közhasznú jelleg másik velejárója a nyereség visszafor­gatása a közhasznú tevékeny­ségbe. A nem közhasznú szö­vetkezet két év után oszthatja ki a nyereséget tagjainak. «VG

Next

/
Oldalképek
Tartalom