Új Néplap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-28 / 100. szám
6 GAZDASAG 2012. ÁPRILIS 28., SZOMBAT A BUX index 2012. április 27-én Nyertesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft RICHTER 37485 1.72 293 MTELEK0M 546 1.11 1381 ANY 540 0.74 2 CIG PANNÓNIA 420 0.47 3 M0L 17900 0.22 852 Vesztesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás J%) Millió Ft E-STAR 2315 ■3.50 10 APPENINN 426-2.51 21 DANUBIUS 2800 ■1.58 1 EG IS 14500-1.46 378 TVK 2080-142 2 A BUX index az elmúlt napokban 1*400 18224 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 04.27.) Új elszámolás ár Malmi búza 2012. máj. 61700 Takarmánybúza 2012. aug. 49500 Takarmánykukorica 2012. máj. 53w980 Olajnapraforgó 2012. máj. 128000 Repce 2012. máj. 138000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2012. április 27-én: €/Ft 287,63 0,28 Ft » $/Ft 217,74 0,63 Ft í) CHF/Ft 239,38 0,27 Ft €/$ 1,3258 0,004 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 04.27.) VÉTELI ELADÁSI BUDAPEST BANK 279,43 296,71 CIBBANK 277,60 300,74 CITIBANK 277,34 300,46 ERSTE BANK 281,44 297,66 FHB BANK 280,67 297,43 K&H BANK 280,21 296,35 MKB BANK 279,34 293,66 OTP BANK 279,78 294,12 RAIFFEISEN BANK 280,75 293,39 Feledékenyig, diszkrét felügyelet távgondoskodás Az uniós projektben magyar szakértők is dolgoznak - szenzorhálózat Ma már az enyhe vagy középsúlyos feledékeny- ségben szenvedő emberek is élhetnek egyedül saját lakásukban. A hazai szakértők közreműködésével kifejlesztett szenzorhálózatra épülő, internetalapú rendszer biztonságot ad az érintettnek és a családjának is, ráadásul hosszú távon lényegesen olcsóbb, mint a személyes felügyelet. Mailász Judit Magyarországon mintegy 160- 200 ezerre tehető azok száma, akik különböző súlyosságú kóros feledékenységben (demen- ciában) szenvednek. Az Alzhei- mer-kór és más, feledékenység- gel járó betegségek terjedése világjelenség, ennek megfelelően az Európai Unióban is keresik a megoldást a problémára. Jóllehet a személyes gondozást és ápolást, valamint a gyógyszeres kezelést nem pótolhatja semmi, vannak olyan esetek és helyzetek - különösen a fele- dékenység enyhébb szakaszaiban - amikor az infokommunikációs eszközök is nyújthatnak hatékony segítséget az érintettnek és családjának. Ezt felismerve indították azt az európai uniós projektet, amelynek magyar résztvevői is vannak, és amelyben a hazai fejlesztésű rendszert egy idősotthonban már ki is próbálták. A CCE - Távgondoskodás feledékeny idős embereknek című projekt célja a feledékeny emberek tevékenységének követésére alkalmas infokommunikációs megoldások kidolgozása és tesztelése. Olyan hardver-szoftver eszközöké, amelyek a betegség egy bizonyos fokáig közvetlen segítséget nyújtanak az idős embernek, emellett közvetetten a családot, az ápolók és a kezelőorvos munkáját is segítik. A 2009 júliusától 2012 júniusáig futó, 3,46 millió euró költségvetésű projektben angol, holland, német és magyar tagokból álló konzorcium dolgozik. Magyarországot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, azon belül az Egészségipari Mérnöki Tudásközpont (BME EMT), valamint Az infokommunikációs megoldások az idősgondozás egyre nagyobb területén jelenhetnek meg a hazai fejlesztéseknek is köszönhetően a Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, továbbá az Innomed Zrt., valamint a Magyar Otthonápolási és Hospice Egyesület képviseli. A BME fejlesztői által kidolgozott rendszert - az egyetemi tesztek után - az elmúlt két hónapban a sződligeti Kék Duna Idősek Otthonában is kipróbálták. A tervek szerint a közeljövőben egy lakásban folytatnak éles tesztet. E kísérletek tapasztalatai nélkülözhetetlenek a rendszer finomításához, a majdani termék kialakításához. A fejlesztők egyszerű, megvásárolható érzékelőket alkalmaztak, és integráltak egységes rendszerbe. A nyugdíjasotthon egyik kis lakásában 11 szenzort helyeztek el, amelyek az ajtók és ablakok nyitását, A tesztre Kiss Péter, a Kék Duna otthon igazgatója önként jelentkezett. A kísérletben felkért otthonban lakó idős hölgy feladata az volt, hogy naplózza főbb tevékenységeit, így például azt, hogy mikor kelt fel, mikor volt a fürdőszobában, mikor nézett tévét. A napló és a renda szobában végzett mozgásokat - lefekvés, leülés a karosszékbe -, valamint néhány elektromos berendezés teljesítményfelvételét kísérték figyelemmel. Az érzékelt adatok vezeték nélküli hálózaton jutottak el a lakásban elhelyezett, hálózati átjáróként szolgáló hordozható számítógépbe. Az összegyűjtött és feldolgozott információhoz az interneten keresztül férhettek hozzá az arra jogosultak: a teszt során a fejlesztők, egyébként a családtagok, ápolók, orvosok. Jóllehet a tesztben nem alkalmazták, a rendszer figyelmeztetéseket is adhat: például hangjelzéssel hozhatja az idős ember tudomására, hogy nyitva hagyta a hűtőszekrényt, vagy az interneten és/vagy a mobil- hálózaton keresztül - e-mailben szer által rögzített eredmények pontos összevetése még folyamatban van, annyi azonban már tudható, hogy a szenzorok több mint 90 százalékban helyesen érzékelték a mozgásokat és egyéb paramétereket. A fejlesztők arra is kíváncsiak voltak, hogy a szenzorokban mivagy SMS-ben - jelezheti a távol lévő családtagnak, gondozónak, hogy valami baj van, például az idős ember elhagyta a lakását. „Hangsúlyozom, hogy nem alkalmazunk kamerákat, a szenzorok csak mozgást, az elektromos fogyasztás változását, valamint egyéb, az igényekhez igazodó paramétereket, például hőmérsékletet, páratartalmat érzékelnek. Ebből fakadóan rendszerünket csak akkor lehet alkalmazni, amikor egyetlen ember tartózkodik a lakásban. De a cél is az, hogy az egyedül lévő feledékeny ember legyen biztonságban, mégpedig úgy, hogy személyiségi jogai ne sérüljenek. Rendszerünket ezen alapelvek figyelembevételével fejlesztettük” - mutatott rá Kiss lyen sűrűn kell elemet cserélni. Az elemek kibírták a két hónapos tesztet. A szenzoros rendszer hálózati átjárójául szolgáló számítógép fogyasztása körülbelül 60 watt. A folyamatos működéssel a villanyszámla annyival nő meg, mintha egy 60 wattos körte egész nap égne. Norbert, a BME EMT mérnöke, a CCE projekt magyarországi vezetője. Természetesen a kutatás-fejlesztés, és így a CCE projekt keretében végzett tevékenység is csak a kezdeti lépés ahhoz, hogy a fejlesztési eredményekből termékek, a piacon értékesíthető szolgáltatások szülessenek. A termékké válás útja azonban meglehetősen rögös. Akadályt jelent például, hogy az alkalmazott szenzorok jelenleg viszonylag drágák, hiszen tömegméretű használatukról még európai viszonylatban sem beszélhetünk. Egy, a sződligetihez hasonló teljes rendszer egyszeri beruházási költsége mintegy 300 ezer forint. Ehhez jön még az internethasználat, valamint a felügyeletet ellátó diszpécserszolgáltatás összességében 6-8 ezer forintos havi díja. „Noha első hallásra riasztóak ezek az összegek, ne felejtsük el, hogy egy Alzheimer-kórban szenvedő, otthon élő beteg 24 órás felügyelete havonta körül belül nettó 200 ezer forintba kerül. Ezzel összevetve már nem is tűnik olyan hatalmasnak a szenzoros rendszer ára” - fogalmaz Kiss Norbert. Tesztfázisban - naplózták egy lakó tevékenységét Csányi Sándor szilárd az OTP Csoport tőkehelyzete KÖZGYŰLÉS Az idei osztalék 102 forint körül alakul - Vásárolnának befektetési céllal, de még nem látnak elérhető célpontot Az OTP Bank, a teljes OTP csoport tőkehelyzete rendkívül szilárd, ezen mutató alapján az OTP európai és világviszonylatban is az élvonalba tartozik - jelentette ki Csányi Sándor elnök-vezérigazgató a hitel- intézet éves rendes közgyűlésén. A bankcsoport már most is megfelel a később hatályba lépő Bázel III. követelményrendszer előírásainak úgy, hogy sem piaci, sem állami tőkepótlásra nem volt szüksége. A tőkehelyzet mellett a likviditási pozíciói is kedvezőek a bankcsoportnak, hiszen közel 4,5 milliárd euró likviditási tartalékkal rendelkezik. Csányi Sándor a tavalyi eredményről kifejtette: a 161 milliárdos tőzsdei és 84 milliárdos számviteli eredmény közötti nagy különbség több okkal is magyarázható. Az egyik a devizahitelek végtörlesztése. Ez nettó 34 milliárdos veszteséget okozott. A másik a 35,5 milliárd forintos banki különadó. Csányi az OTP részvényeinek árfolyam-alakulásáról elmondta: annak alapján úgy tűnhet, a befektetők nem elégedettek a bank teljesítményével, ez viszont nincs így, hiszen a bank nagybefektetői elsősorban országkockázatot látnak a részvényben, és csak másodsorban banki kockázatot. Az osztalékról közölte: mivel a bank a saját részvényekre Csányi Sándor: a részvényárak elsősorban az országkockázatot tükrözik eső részt is kifizeti a tulajdonosoknak, az egy részvényre jutó osztalék 102 forint környékén alakul. A bank a tavalyinál többet, 28 milliárd forintot fizet ki most osztalékként. Hozzátette: az OTP csoport változatlanul nem mondott le az akvizíciókról, ám most nem lát olyan megszerezhető célpontot a piacon, amely indokolná az osztalék visszatartását. ■ B. M. Devizahitelper: fellebbeznek a Kúriánál nem fogadjuk el a Szegedi ítélőtábla ítéletét, és felülvizsgálati kérelemmel fordulunk a Kúriához - mondta Csányi Sándor egy kérdésre. A Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke és felesége azért perelt, mert devizahitelüknél az OTP a kezelési költséget devizában terhelte rájuk, a törlesztőrészlet forintösszegét a bank az általa alkalmazott devizaeladási árfolyamán határozta meg, miközben a folyósításkor vételi árfolyamon állapította mega kölcsön összegét. Ezt tisztességtelennek mondta ki az ítélőtábla, és a vételi árfolyam alkalmazását rendelte el a törlesztéseknél is. n t i
