Új Néplap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-23 / 95. szám
6 BELFÖLD 2012. ÁPRILIS 23., HÉTFŐ Elvándorló gyógyszerfejlesztések innováció A kiszámíthatatlan adók miatt húsz éve nem látott leépítés zajlik az ágazatban Iparágak kutatás-fejlesztési kiadásai a nettó értékesítés arányában (nemzetközi adatok, %) Gyógyszeripar, biotechnológia______ Számítástechnikai szoftver Számítástechnikai hardver §■^^■8,7 Autógyártás ■■4,7 Elektronika ■■4,4 Repülési- és űripar ■■3.9 Összes ágazat ■■3,5 Vegyipar ■Ü 3,4 Ipari mérnökség Élelmiszeripar ■ 3,2 Gáz- és olajipar 10,4 (fc>. FORRÁS: EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE Elindult a gyorsjelentési szezon a tengerentúlon április 10-ÉN az Alcoa számaival kezdetét vette az első negyedéves gyorsjelentési szezon a tengerentúlon. A hagyományoknak megfelelően a sort idén is az alumíniumipari óriás nyitotta, mely a várakozásoknál lényegesen jobb számokkal örvendeztette meg a befektetőket. Azóta másfél hét telt el, és számos vállalat hozta már nyilvánosságra a negyedéves jelentését. Az S&P-500 index 498 tagjából 86 publikálta a számait, és a befektetőknek eddig nem lehet panasza a jelentésekre. A cégek egy részvényre jutó eredménye 9,2 százalékkal múlta felül az elemzők számításait, miközben 6,2 százalékkal bővült a vállalatok profitja a tavalyi évhez képest. Összességében tehát jól indul az első gyorsjelentési szezon, bár még az elején járunk, ezért messzemenő következtetéseket korai lenne levonni. A jó adatok katalizátorként szolgálhatnak az árfolyamoknak a közeljövőben. ■ Rácz Balázs Kedvező számok a Daimlertől múlt héten a márciusi autóértékesítési adatokat publikálták az autógyártók, melyek elég borús képet festettek. Az égy évvel ezelőtti adatokhoz képest 6,6 százalékkal zuhabták az eladások, és 14 éves mélypontra kerültek. A Peugeot és a Renault 20 százalék körüli visszaesésről számolt be. Üde színfolt volt a Daimler, mely a mezőnyből kiemelkedve 5,1 százalékos növekedésről adott számot. Az autógyártó pénteken publikálja első negyedéves eredményét. A piac 1,19 euró egy részvényre jutó eredményt vár az egy évvel ezelőtti 99 centes nyereséggel szemben. A részvény árfolyama komoly zuhanást könyvelhetett el április elején, a támaszt jelentő 200 napos mozgóátlag tankönyvi példába illően állította meg a gyengülést. A szintről fordulat jött, és rövid távon nagyobb a valószínűsége az emelkedésnek. ■ R. B. A gazdasági válság mellett a hektikus magyar adó- és kedvezményrendszer sem ösztönzi a gyógyszergyárak hazai kutatás-fejlesztési tevékenységét. A gyógyszeripari cégek így megfelelő ösztönző híján külföldre viszik ezeket a tevékenységeiket. Haiman Éva Mintegy kétharmadára esett vissza a gyógyszeripari fejlesztések összege az egy évtizeddel korábbihoz képest: a Nemzeti Innovációs Hivatal, a Nemzet- gazdasági Minisztérium, a Központi Statisztikai Hivatal és a Deloitte Zrt. nemrég bemutatott kiadványa, a „Jelentés a vállalati KFI helyzetéről” című dolgozat szerint a gyógyszeripari k+f ráfordítás 2010-ben csaknem 56 milliárd forintot tett ki. Ezek a befektetések a második évezred elején még meghaladták a 80 milliárd forintot. Ez azért figyelemre méltó, mert a gyógyszeripar hazánkban az egyik leginnovatívabb ágazat, a „k+f motorja”: évek óta stabilan a magánszektor kutatás-fejlesztési ráfordításainak csaknem 50, az évi 140 milliárdra rúgó összes k+f költségnek a 40 százalékát adja. Ráadásul 2010 óta sincs ok az örömre: az iparágat sújtó, európai szinten is példátlanul magas adók miatt szinte valamennyi gyógyszeripari cég arra kényszerült, hogy felülvizsgálja kiadásait. Ennek következtében, mint Dávid Tamás, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatóhelyettese fogalmaz, 2011 nyarán egy olyan leépítési hullám indult el az innovatív cégeknél, amire az elmúlt húsz évben nem volt példa. Az AstraZeneca például, amely korábban Magyarországon évente átlagosan 1,3-1,7 milliárd forintot költött klinikai vizsgálatokra, regionális k+f központját Budapestről Varsóba helyezte át. „A kiszámíthatatlanság, valamint a hatalmas mértékű elvonások nyilvánvalóan és egyértelműen csökkentik a gyógyszeripar innovációs haj: landóságát” - vélekedik a Ma- gyosz igazgatója, Ilku Lívia. Mint mondja, elvileg pályázati úton is elérhetők kutatás-fejlesztési támogatások, ezeket azonban több okból is csak nagyon kevesek tudják igénybe venni a gyógyszercégek közül. A feltételek között sok esetben szereplő előírások, így például a gyors, egy éven belül elérhető k+f eredmény az orvosságok kifejlesztésénél jellemző 12-13 éves innovációs periódus miatt nem értelmezhető. Ugyanígy nem működik a „biztos termék a fejlesztés végén” feltétel sem, hiszen egy fejlesztési folyamatban átlagosan 10 ezer molekulából egyből lesz a betegek számára elérhető készítmény. Tény, hogy - mint azt az ágazati szereplők panaszolják - az ösztönzőrendszer nem nevezhető túl stabilnak: a gyógyszer- iparra vonatkozó, kutatás-fejlesztést ösztönző szabályozás 2009 óta működik hazánkban. Ennek az lett volna a lényege, hogy a Magyarországon k+f-et folytató cégek, a különadóként befizetett jelentős teher ötödét, majd a teljes egészét levonhatták volna. (A gyógyszeripari különadó mértéke akkor 12 százalék volt, ehhez jött az orvoslátogatók után fizetendő fejenként 5 millió forint éves díj.) 2010 végén eltörölték ezeket az engedményeket, majd fél évre rá ismét módosították a rendszert: a különadót 12-ről 20 százalékra, az orvoslátogatói díjat pedig fejenként évi 10 millió forintra emelték. A 100 százalékos engedmény csak akkor volt érvényesíthető, ha a vállalat k+f ráfordítása meghaladta a gyógyszerei zaknak és ezen keresztül az egészségügynek. Ezen felül a kiszolgáló iparágak, beszállítók számára a gyógyszeripari k+f további, mintegy 34 milliárd forintnyi bevételt biztosít. Mindezek azonban csak a hazai gyógyszercégekre vonatkozó adatok, az innovatív termékeket gyártó külföldi cégek ugyancsak tíz- milliárdokkal járulnak hozzá mind a kórházi, mind pedig az állami bevételekhez. után kifizetett tb-támogatási összeg 70 százalékát. Ha ennél kisebb volt, akkor az engedmény sávosan csökkent. Idén ismét megváltozott a szabályozás, maximum 90 százalékos engedmény vehető igénybe, de csak ha a cég k+f ráfordításai nagyobbak a gyógyszerei után kifizetett tb-támogatás negyedénél, másrészről a kutatás-fejlesztésben dolgozók közvetlen bérköltsége a támogatás 3 százalékánál. 2013-tól pedig már nem lesz normatív ösztönző a gyógyszeripari kutatás-fejlesztés területén, mely kompenzálná a magas elvonások miatti versenyhátrányt. Dávid Tamás szerint egy olyan progresszív ösztönzőrendszer nyújthatna megoldást, mely a kisebb magyarországi k+f-et is jutalmazná, és a költéssel arányosan növekedhetne az igénybe vehető adó- kedvezmény mértéke. Mindezek mellett mindkét szakmai egyesület vezetője fontosnak tartja, hogy az ösztönző finanszírozása ne terhelje az Egészségbiztosítási Alapot, hiszen az iparpolitika és a betegek gyógyítása két külön terület. Években és milliárdokban is tízes nagyságrend ahhoz, hogy egy gyógyszert forgalomba hozatalra engedélyezzenek, átlagosan a következők kellenek: több tízezer gyógyszerjelölt molekula, preklinikai és klinikai fázisok hosszú sora, több mint 1,5 milliárd dollár és 12-13 év. Egy „gyógyszerjelölt” akár a legutolsó pillanatban is elbukhat, amikor már a kutatás-fejlesztésére szánt összegek 80-90 százalékát is elköltötték. gyógyszeripari k+f elképzelhetetlen jól képzett munkaerő nélkül. 2011-ben ezen a területen hazánkban több mint kétezren dolgoztak. Nem elhanyagolható hozzáadott értéket jelent a magyar egészségügy részesedése a gyógyszerkutatás egyik jelentős szeletét képező klinikai vizsgálatokból. 2008-ban - konzervatív becslés szerint is - 14-15 milliárd forint bevétele származott ebből a kórháMelyik cégtől számíthatunk osztalékra? Andor László: nem engedhet az Európai Bizottság EGYEZTETÉS Brüsszel a tárgyalások során tartani fogja magát a januárban megszabott forgatókönyvhöz április végén tartják közgyűlésüket a magyar cégek, az egyik kivétel az Egis, ahol már januárban döntöttek a szokásos 120 forintos osztalékról. A Magyar Telekom részvényesei megszavazták az 50 forintos osztalékot, míg az E-Star az auditált beszámoló hiányában kénytelen újabb közgyűlést összehívni. A héten több társaság is dönt az osztalékról. A Richter 660 forintot fizethet, míg a Mól 453, az OTP 102 forintot a saját részvény állományának függvényében. ■ R. B. FORRÁS: ERSTE BANK HUNGARY ZRT. ÉS ERSTE BEFEKTETÉSI ZRT. - ELEMZÉS Ma kezdődnek Orbán Viktor kormányfő brüsz- szeli tárgyalásai. A kilátásokról kérdeztük Andor Lászlót, az Európai Bizottság tagját. Elképzelhető, hogy az Európai Bizottság enged? Ami a kötelezettségszegé- si eljárást illeti: ha kiigazítani kell, akkor a tagállami jogot kell módosítani, nem az uni- ósat. A hiteltárgyalássai kap- | csolatban pedig a bizottság- * nak egy adott ponton - amikor 1 második körben értékelték a J magyar válaszokat - egy bölcs s döntést kell hoznia. Andor László fontosnak tartja, hogy a munkát terhelő adók csökkenjenek Nem lát tehát olyan gazdasági vészhelyzetet, amikor mégis hozzájárulnak a tárgyalás megkezdéséhez? A magyarországi hitel kérdésével bizottsági üléseken nem nagyon foglalkoztunk. Röviden januárban, amikor a túlzott deficit és a kötelezettségszegési eljárások napirendre kerültek, ott megfogalmazódott, milyen feltételek teljesülése esetén kezdődhetnek meg a tárgyalások. Van tehát egy forgatókönyv, ehhez tartjuk magunkat. A kormány a hónap végéig ígérte a megújított konvergenciaprogramot. Ez mit befolyásolhat? Valószínű, hogy a tárgyalások megkezdésével ez nincs összefüggésben, de nyilván összefügg majd az egyeztetés tartalmával. Vagyis hogy konkrétan milyen program végrehajtásához kéri Magyarország az unió és a valutaalap segítségét. Kommentálná az elmúlt hetekben Magyarországon felmerült adóötleteket? Az adópolitika tagállami hatáskör, másfelől az én területem a foglalkoztatás. Azt tartanám fontosnak, hogy a munkát terhelő adók csökkenjenek. Ez főleg azokra az országokra érvényes, ahol nagyon magas a munkanélküliség. ■ Gy. M. é A i \ i
