Új Néplap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

2012-04-21 / 94. szám

E LÉTMÓD Regisztráljon próbaolvasásra a www.aslapok.hu/geoproba weboldalon 2012. ápr. 21-23., 17 óráig, vagy hívja a 06-40/510-510-es telefonszámot 2012. ápr. 23-án, 8-14 óra között. IOTOI lZAS • EGESZSEG • MINDM TUDOMÁNY Műanyag helyett moszatból készül az új protézis képes felváltani egy moszat- ból készült zselékeverék a műanyag protéziseket? Megfájdul a hát - ezt gyakran követi egy porcko­rongműtét. A fájdalom ellen legtöbbször csak a csigolya porcának műanyag implan- tátumra történő kicserélése segít, amelyet rögzítenek a gerincben. A pótlás azonban gyakran okoz problémát, mert más a felépítése, mint a természetes porcé. Annak zselészerű szerke­zetét sikerült leutánoznia Lawrence Bonassarnak és csapatának, a New York-i Weill Cornell Medical College munkatársainak - algináttal és juhsejtekkel. Az alginát az alginsav sója, vízben oldódó szénhidrát, amelyet barna- moszatból nyernek. A kutatók juhok porcko­rongjából izoláltak sejteket, összekeverték az alginát- oldattal, és hagyták a zselét megkeményedni. Az így Egy változat az elképzelt négyből a Föld felmelegedésének megállítására Végveszélyben a bolygónk? klímaátalakítás Nagyzási hóbort vagy kényszerű vészmegoldás? Labilis „ütköző”: porckorongok nyert lapocskákkal patká­nyok farkában cseréltek ki egy porckorongot. Hat hónap­pal később kiderült, hogy a korongocskák jól hozzánőttek a csigolyához. A sejtek élet­ben maradtak, és új szövetet hoztak létre. ■ Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenté­sére szervezett világméretű erőfeszítések mind kudarcot vallottak. Vajon lehetséges-e a bolygó hőmérsékleti össze­omlásának megakadályozá­sa technikai eszközökkel? Részlet: GEO 2012/2. ~ Aki legyet nyelt, az megoldás gyanánt mindjárt küldjön utá­na egy pókot is? Kénytelenek vagyunk bolygónkat rizikós technikai módszerekkel hű­teni, mert továbbra is fékezet- lenül ontjuk az üvegházhatá­sú gázokat az atmoszférába? Szükségünk van egy B tervre, azaz geoengineeringre, mert az A terv, azazhogy a kibocsá­tás csökkentése meghiúsulás­sal fenyeget? Vagy ahogy ezt egyesek gondolják, a klímaát­alakítás nem más, mint a földi éghajlat rendszerének műszaki manipulációja? Tébolyító, kifo­gásolható, megalomán - ilyen szavakkal reágál a legtöbb em­ber, amikor az ilyen ötletekről hall áZ első alkalommal: fo­lyékony kén-dioxidot fognak csöveken - amelyeket óriási ballonokkal húznak majd 30 kilométer magasságba - a le­vegőburokba pumpálni, ahol a keverék eloszlik, és árnyékot vet a Földre. Vagy: kis tükrök millióit feszítik ki a világűrben az „izzadó” Föld számára nap­ernyőként. Vagy: vassók, ame­lyet tömegesen öntenek majd a világtengerekbe, felvirágoz­tatják a tengeri planktonokat, hogy azok a levegőből kivonják a káros szén-dioxidot. Ám bármennyire is kérdéses­nek tűnnek ezek a törekvések, ajánlat előfizetőknek! 1**$! 13*1 -3^ Ha további hasonlóan érdekes cikkekre kíváncsi, éljen a lehetőséggel, és rendelje meg ingyenes próbaolvasásra a GEO 2012/2. számát. Regisztráljon a www.aslapok.liu/geoproba weboldalon ____2012. ápr. 21-23,, 17 óráig,____ Intelligens forgás energia Az új szélkerekek teljesítménye nagyobb vagy hívja a 06-40/510-510 es telefonszámot 2012. ápr. 23-án, 8-14 óra között. annyira kevéssé tudjuk ezeket megkerülni. Mivel ez a kínos té­ma, a klímaátalakítás már nem annyira szalonképtelen. Meg­bukott kh'macsúcs, egyértelmű felmelegedés és a felismerés, hogy a hőmérséklet még ak­kor is sokáig emelkedni fog, ha a szén-dioxid-kibocsátást azon­nal megállítanánk - mindezen tépyezők felélesztik a vágyako­zást egy radikális „kúra” iránt. Az éghajlatkutatók, oceanog- ráfusok, politológusok és etiku­sok részéről ilyen kérdésekkel küzdenek: Milyen mellékhatá­sok léphetnek fel, ha az ember nagymértékben megváltoztatja az éghajlatot? Ki ellenőrizhetné a bevetést? Vajon azokat a kon­cepciókat, amelyek a légkörből a szén-dioxidot kívánják kiszűr­ni, másképp kellene értékelni, mint azokat, amelyek a Föld ár­nyékba borítását tűzik ki célul? Ha kíváncsi a teljes cikkre, kérje próbaolvasási példányunkat. A szürke veszedelem Ázsiában a virágzó ázsiai országokban ellenőrizetlenül használnak azbesztet az építkezéseknél.- Ázsiát egy „azbesztcuna- mi” fenyegeti - állítja Taka- hasi Ken. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) munka- védelmi szakcsoportjának ve­zetője a gazdasági fellendülés következtében tömegesen felhasznált építőanyag okoz­ta halálesetek áradatától tart. Az azbeszt olcsó tűzvédelmi és szigetelőanyag, rostjai azonban behatolhatnak a légutakba, és tüdőrákot okozhatnak. A folyamat viszont 30-50 évig is eltarthat, ezért a manapság jelentett esetek száma még viszonylag ala­csony. Ezenkívül Kínában erről nem vezetnek hivatalos statisztikát. Az azbesztfel­dolgozó vállalatok Indiában közel 100000 embert foglal­koztatnak általában minden­féle munkavédelem nélkül. A nyersanyagot elsősorban Oroszországból szerzik be, és Kanadából, ahol a tiltakozá­sok ellenére még engedélye­zik az azbesztexportot. ■ Costa Rica, az éghajlatsemleges élenjáró a világon első államként Costa Rica szeretne kiegyensúlyo­zott melegházgáz-egyenleget elérni - mégpedig 2021-re, a kétszáz éves állami jubi­leumra. Ezzel megerősíti a kis közép-amerikai ország a hír­nevét, hogy környezetpolitikai éllovas az amerikai kontinen­sen. Áramfelhasználásának 90 százalékát már ma is megújuló forrásokból fedezi. Most új te­rületeket helyeznek védelem alá, nagy területeket erdősí­tenek, és elektromos autókat, valamint környezetbarát meg­hajtású buszokat és vonatokat kívánnak üzembe helyezni. Az utolsó szénerőműveket pe­dig bezárják, hogy az új klíma­célt valóban el is érjék. ■ Elveszülo osgyikok állattan Új régészeti felfedezések Az Európai Bizottság meg­bízásából készült tanulmány szerint 2030-ig csak Európa partjainál 135 gigawatt telje­sítményű szélerőmű-kapacitás épül ki, ez több, mint az ösz- szes EU-tagállam valamennyi atomerőművének teljesítménye együttvéve. A szélparkok ka­pacitását azonban csak ritkán használják ki. Széliránytól függően ugyan­is az egyes turbinákat eltérő terhelés éri: egyszer gyorsab­ban, máskor lassabban forog­nak. Ehhez járul még, hogy az egy csoportban elöl álló pro­pellerek olyan légörvényeket hoznak létre, amelyek a hát­rább elhelyezkedő turbinákat vibrálásra késztethetik. A kö­vetkezmény gyors elhasználó­dás és ingadozó teljesítmény. Európai és amerikai kutatók olyan eljárások után kutattak, amelyekkel ezt ki lehet kü­szöbölni. A Siemens például a meglévő szélparkok működését optimalizáló szoftvert fejlesz­tett ki. A program másodper­cek alatt elemzi a szélirányt, szimulálja a park „válaszát” a változásra, és ennek megfelelő parancsokat küld a szélkere­keknek. Valamennyi turbina kapcsolatban áll egy központi számítógéppel, mely az együt­test koordinálja, például a ro­torlapátok dőlésszögének meg­változtatásakor. ■ eredetileg a két amerikai paleontológus csak egy mú­zeumban porosodó ősgyík- fosszíliát akart preparálni. Amikor azonban a 78 millió éves, Plesiosaurideák családba tartozó tengeri ősgyík nőstény megkövesedett maradványait közelebbről megvizsgálták, izgalmas felfedezést tettek: az állat belsejében egy 1,6 méte­res embriót találtak. Az állat röviddel a szülés előtt pusztul­hatott el. A feltételezés, miszerint a Plesiosaurusok - a száraz­földön élő dinoszauruszokkal ellentétben - nem tojásokat raktak, hanem eleven utódot hoztak világra, már régóta tartja magát. Hiszen a 3-15 méter hosszú, húsevő óceáni óriások nem tudtak volna a szárazföldre kúszni tojásrakás céljából, saját súlyuk nyomta volna őket agyon. Kisebb ten­geri hüllők, mint például a hal formájú Ichthyosaurusok ese­tében már találtak magzatot rejtő fosszíliákat. De a hatal­mas Plesiosaurusnál hiányzott a bizonyíték - eddig. Az elevenszülésre való át­térés menete persze még nincs feltárva. Talán egyes száraz­földi élőlények esetén is voltak kezdemények, de az ősgyíkok legközelebbi rokonai - a mada­rakkal bezárólag - a mai napig tojásokat raknak. ■ ♦ \ T I A A függőlegesen forgó rotorok hatékonyabbak lehetnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom