Új Néplap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

2012-04-21 / 94. szám

2012. ÁPRILIS 21., SZOMBAT MEGYEI TŰKOR 3 Szolnok FOLYTATÓDIK a hétvé­gén a Curie-emlékverseny, ezút­tal környezetvédelmi vetélkedő­vel. A megmérettetésre csaknem háromszáz, 10-16 év közötti diá­kot várnak a szervezők, nem csak hazánkból, hanem Erdély­ből és a Vajdaságból is. Szolnoki fiatalok szinte mindegyik korcso­portban képviseltetik magukat. A mai verseny helyszíne a Széche­nyi István Gimnázium, jzs Szolnok ISMERETLENEK meg­bontották szerdán éjjel a római katolikus főplébánia sekrestyéjé­nek tetőszerkezetét. Három mé­ter horgonyzott vízelvezető és hét méter hosszan vörösréz lemezla­pokat tulajdonítottak el — tájé­koztatott a megyei rendőr-főkapi­tányság. BGY Tiszaföldvár megnyílt Nagy Zsolt aranytollas fotóriporter, la­punk volt munkatársának jubile­umi kiállítása tegnap a Tiszaföld- vári Képzőművészeti Alkotók Kö­re Egyesület szervezésében a Vá­rosi Galériában. A kiállítást nyug­díjas kollégánk, D. Szabó Miklós újságíró nyitotta meg. bgy Tiszafüred a város önkor­mányzata az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő ön- kormányzatok 2012. évi támo­gatására vonatkozó igény be­nyújtását tárgyalta legutóbbi ülésén. A képviselők végül úgy határoztak, benyújtják a pályá­zatot az önhikire. szs Túrkeve JELENTŐS számú, külte­rületen keletkezett tűzesetet kel­lettfelszámolniuk a helyi tűzoltók­nak az elmúlt napokban, közölte Sörös Tibor, a Túrkevei Önkéntes Tűzoltó-egyesület parancsnoka. A tűzesetek vélhetően gondatlan­ság, illetve az érvényben levő tűz­gyújtási tilalom figyelmen kívül hagyása miatt keletkeztek. A tűz­oltók a polgármesteri hivatal fel­kérésére már megkezdték a virá­gok és sövények locsolását is a város főutcáin, bb SZ0U0N.hu További települési hírek olvashatók a SZOUONJiu hírportálon. HIRDETÉS 'gyöngyszem PTIKA Modern kori harcosaink hagyományőrzés Egy mellvért elkészítése akár/ két hétig is tarthat A legtöbb kisgyermek babákkal, építőkockák­kal, kisautókkal szeret játszani. A másfél éves Táborosi Zsófinak kü­lönleges „játékai” vannak: fémből ké szült sisakok, ne­mezruhák, vértek. Ezen különlegessé gek nagy részét édes­apja készíti, nem csoda, hogy lánya érdeklődik irántuk. Joó Zsuzsa- Kukucs! - az apa felemeli si­sakjának rostélyát, Zsófi na­gyot kacag. Bár édesapját szám­talanszor látta már teljes „har­ci díszben”, mindig jó móka az ilyen bújócskázás. A törökszentmiklósi Táboro­si Péter otthonában a szobák fa­lán nem festmények vagy fotók díszelegnek, hanem íjak, vér­tek, pajzsok. Kíváncsi tekintet­tel nézzük végig a lakást, jól megférnek a modern kor hasz­nálati tárgyai az ezer évvel ez­előtti harci eszközökkel. Ez utóbbiak egy részét a fiatalem­ber készítette.- Ez itt a műhelyem! - mutat egy szerszámosládára Péter. — Ebbe minden belefér, ami kell például egy mellvért összera­kásához. A férfi kinyitja „műhelye” fe­delét, mutatja a szerszámait: kalapács, ár, tű, kés (abból többféle is) van benne. Meg egy vágódeszka, amit a konyhából csempészett ki a múltkor. — A fészerben azért van még egy­két fűrészem, oszlopos fúróm meg flexem is a fémek meg­munkálásához — teszi hozzá. Megkérem a férfit, mutassa meg a kezét, megnyugodva konstatálom, megvan mind a tíz ujja. A mellvértjeim vastag bőr­ből készülnek. Alakítá­sukhoz valóban kell az odafigyelés, hogy a kalapács ne csúsz- szon félre, a fűrész ne szaladjon meg. Az el­ső munkámkor egy vastag, kopogós marhabőrt vet tem, nyolc kilót nyomott. Ami­kor elkezdtem vágni, a gépem alig haladt az anyagban, a fűrész pár perc múlva füstölve ' „meghalt”. Péter elővesz egy szabásmintát, el­árulja, nem a Bur­dából való, ezt ő rajzolta. Hiszen minden mellvért hez kell egy terv a viselője mellbő­ségét, magassá­gát figyelembe , véve. i Én csak kap- J ködöm a fejem: ™ a női és férfi fel­adatok, eszközök szét választhatatlanul kevered­nek a családban: vágódesz­ka és tű, szabásrajz és cér­na jó barátai a fiatalember­nek. Megtudom, a bőrön kí­vül Péter rendszeresen hasz­nál nemezt, fémet és méhviaszt is, ez utóbbi a felületkezeléshez kell. Akárcsak a disznózsír. A helyi rossz nyelvek el is köny­velték, Táborosiék nem az egészséges táplálkozás hívei, azért vásárolnak kilószám zsírt... Érdeklődöm, vajon egy mell­vért „születése” hány hétig tart?- Azon a bizonyos kopo- gós-marhabőrös vérten két hétig dolgoztam, napi nyolc órán ke­resztül. Kellett k hozzá türelem... Mivel már tíz Oltárterítőket kellett tanulmányozni táborosi Péter évek óta ta­nulmányozza a honfoglaló magyarok ruházatát. Hogy pontos képet kapjon arról, mit viseltek elődeink akkortájt, metszeteket, freskókat, oltárte­rítőket és sírleleteket tanulmá­Szolnok, Mátyás Király u. 29/a (AZ INTERSPARBAN) nyozott. A hitelesség kedvé­ért a férfi azokból az anyagokból készíti ko­rabeli ruháit, mell­vértjeit, amit akkor használtak: nemezből, bőrből, fémből és méhviaszból. esztende­je készítem a régkor harci ruháit, manapság már valamivel gyorsab­ban megy — válaszolja Péter, aki a Tisza Fia íjász és Hadi­torna Csoport tagja. Ezzel a társasággal rend­szeresen járnak bemutatók­ra, ahol ezeket a ruhákat és vérteket megmutathatják a közönségnek, sőt, egy-egy harci torna alkalmával ki is próbálhatják, mit bírnak. Mi­vel egy teljes felszerelés akár 30 kilót is nyomhat, viselésé­hez kell a kondi. - No meg tü­relem! A legnagyobb kihívás önmagunk elviselése. A nyári melegben ugyanis a sisak, a nemezruha és a bőrvért alatt dől rólunk a víz, ilyenkor legke­vésbé vagyunk rózsaillatúak - neveti el magát a férfi. JEGYZET LACZI ZOLTÁN Ökológiai világválság jó ideje tudjuk: a Föld na­gyon beteg. Világszerte évente kétszázezer négyzet­kilométernyi erdőt irtanak ki nyomtalanul, ezzel életkö­zösségek vesznek el végleg. A legóvatosabb becslések alapján tizenhétezer fajt ve­szélyeztet a kipusztulás, a Természetvédelmi Világszö­vetség vörös listája szerint az emlősök negyede kihalás előtt áll. A WWF adatai szin­tén elgondolkodtatóak: 1970 és 2005 között a szárazföldi fajok negyede, a tengeriek 28 százaléka, az édesvíziek 29 százaléka pusztult ki. Egy-egy faj kipusztulása pe­dig törvényszerűen több más faj eltűnéséhez is vezet. globálisan 75 milliárd ton­nányi termőtalaj tűnik el évente a rossz mezőgazdasá­gi hasznosítás, a túlzott le­geltetés miatt. A klímaválto­zás jeleként valamikor óriá­si gleccserek húzódnak visz- sza kis patakká. A Föld la­kosságának jelentős része már most sem jut elegendő ivóvízhez, ennek következ­ményként a jövőben akár háborúk is kitörhetnek a vízforrásokért. az emberiség „ökológiai láb­nyoma”, amely azt számsze- rűsíti, hogy életmódunknak milyen hatása van a termé­szetre, az elmúlt négy évti­zedben a háromszorosára nőtt. Egyre szaporább tem­póban éljük fel tehát a Föld tőkéjét, jelenleg is már ne­gyedével többre van szüksé­günk, mint amennyit a ter­mészet regenerálni képes. S ha ilyen ütemben haladunk, 2050-re az emberiség annyi természeti erőforrást fog el­használni, amennyihez két Föld-szerű bolygóra lenne szükség. ne higgyük, hogy az említett roppant kedvezőtlen tenden­ciák minket, az Alföld köze­pén élőket nem érintenek. Sőt, sokkal nagyobb veszélyt jelentenek, mint bármilyen gazdasági válság.... Építészkonferenciát tartanak diákoknak rendezvény Huszonhat Kárpát-medencei középiskola képviselői Szolnokon Idén már 18. alkalommal rende­zik meg a Nemzetközi Építész Diákkonferenciát, ez alkalom­mal Szolnok ad helyszínt a hét végi rendezvénynek. Líbor Atti­la szervező elmondta, négy or­szágból érkeztek középiskolás diákok és kísérőik megyénkbe: Felvidékről, Erdélyből, a Vajda­ságból és Olaszországból. A kon­ferencia főbb helyszíne a Pálffy és a Gépipari Szakközépiskola, ez utóbbi intézményben egy di­ákpályamunkákból összeállított kiállítás is nyílik vasárnap. A rendezvényre az a 26 Kár­pát-medencei középiskola kapott meghívást, ahol építész- vagy műemlékvédelmi képzés műkö­dik. Az ötletadó és egyben a leg­főbb szervező a Porta Speciosa Közhasznú Egyesület, amely évek óta foglalkozik műemlékvé­delemmel. A konferencia is e té­ma köré csoportosul: a csaknem 140 résztvevőnek ez évben Szol­nok és környékének épített örök­ségét mutatják be. Idén külön fi­gyelmet fordítanak az ipari mű­emlék-jellegű épületekre, a láto­gatók például megismerkednek a Szolnoki Járműjavító víztornyá­val, a Milléri Múzeummal, a tö­rökszentmiklósi téglagyárral, a kengyel-bagimajori szélmalom­mal és a kenderesi Horthy-kas- téllyal is. A hét végén könnye­debb programokat is szerveznek a résztvevőknek: filmvetítést és hangversenyt. ■ J. Zs. nass „Városkóstoló” sétát is tettek a résztvevők Szolnok belvárosában A színház épületének egy évszázadát ünnepük Hunyadi László, Bánk bán, Tar- tuffe... Nem a Szigligeti Szín­ház következő évadának bemu­tatói ezek, de a darabok termé­szetesen szorosan kapcsolód­nak a Tisza-parti teátrum életé­hez. Ezek kerültek színpadra száz évvel ezelőtt... Százéves te­hát a színház, a kerek évfordu­lót méltóképpen szeretné meg­ünnepelni a társulat és a veze­tőség: az épület 100. évforduló­jára május 15-én egy számos eseményt felvonultató nagysza­bású programsorozattal emlé­keznek. Megtekinthető lesz az épület néhány eredeti fala, dísze, lesz filmvetítés, melyet nagy sikerű előadásokból állítottak össze, az érdeklődők keresgélhetnek régi színházi relikviák - így műsorfüzetek, hangoskönyvek - között, az Angyali Boltban pe­dig felöltözhetnek különböző színházi jelmezekbe és lefotóz- kodhatnak azokban. A prog­ramhoz kapcsolódva május 13- án kiállítás nyílik a Galériában. Az ünnepségsorozat egy, a szilveszterihez hasonlóan szí­nes gálaműsorral zárul május 15-én este hét órakor, de már előző nap egy meglepetéssel is készül a színház társulata. Hogy mi az, egyelőre nem lehet tudni, csak annyit árultak el, hogy má­jus 14-én délután négykor érde­mes lesz elsétálni a szolnoki gyaloghídhoz... ■ R. Á. 4 i K Táborosi Péter tíz évvel ezelőtt ismerkedett meg a régi korok ruháival '/jjjfM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom