Új Néplap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-17 / 90. szám
6 GAZDASAG 2012. ÁPRILIS 17., KEDD Kiemelt státuszt kap az államtól a Gyulai Húskombinát kezdeményezés Kiemelt vállalat lesz a Gyulai Húskombinát, a társaság megmentésére készített tervezetet Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a kormány elé fogja terjeszteni - adta hírül Budai Gyula. A Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a tulajdonosokat képviselő Kovács Lajossal - a NAGISZ Zrt. elnök-igazgatójával - és Ruck Jánossal, a Gyulai Húskombinát Zrt. vezérigazgatójával tárgyalt Budapesten a szaktárcánál a nehéz helyzetben lévő cég állami megsegítéséről. A közlemény szerint Fazekas Sándor miniszter kezdeményezni fogja, hogy a kormány nyilvánítsa stratégiailag fontos, kiemelt ■ Ruck János vezérigazgató szerint védelmet jelent a stratégiai kiemelt státusz a cég számára vállalattá a Gyulai Húskombinátot. Ezután kerülhet sor a konkrét lépések kidolgozására, amelynek során részletes szakmai-gazdasági egyeztetés zajlik majd le a tulajdonosok, a hitelezők, az állam képviselői és a további érintettek között. „Az, hogy a Gyulai Húskombinát a stratégiailag kiemelt jelentőségű cégek közé tartozik, mindenképpen egyfajta védettséget jelent. Azok a vállalatok kapják meg ezt a minősítést, melyek nem csupán a térség, de az ország gazdasági tevékenysége szempontjából is fontosak” - mondta el érdeklődésünkre Ruck János, az 1868- ban alapított gyulai húsipari vállalkozás vezérigazgatója. A cégvezetőtől megtudtuk, a hétfői megbeszélésen - amelyen jelen volt Kovács József, a térség országgyűlési képviselője is - a felek áttekintették a húskombinát elmúlt éveinek tevékenységét, pénzügyi helyzetét. Felmerült az is, hogy kitörési pont az exportpiac erősítése lehet, ezt viszont a likviditási nehézségek gátolják. Ruck János hozzátette: a tárca megvizsgálja, milyen eszközökkel segítheti a cég megmentését, ehhez pedig további egyeztetések, elemzések szükségesek. Mindennek fontos feltétele Fazekas Sándor kezdeményezése. ■ Gajdács E. Bevételnövelés ► banki tranzakciós adó ► elektronikus útdíj ► áfaemelés (?) Kiadáscsökkentés jf ► minisztériumi zárolások ^ gyógyszerkassza csökkentése • ► közösségi közlekedés: vonalak megszüntetése, kedvezmények visszavonása ........................:............................................. ► önkormányzati rendszer racionalizálása * i 11 EU-konform lépéseket vár a piac konvergenciaprogram Ad hoc megoldásokkal nagyon nehéz visszaszerezni a bizalmat Napokon belül kiderülhet, milyen intézkedésekkel próbálja visszaszerezni a kormány a nemzetközi szervezetek és a piac kissé megingott bizalmát. Csaba Ferenc A konvergenciaprogram fogadtatásán nem csupán az IMF-tár- gyalások folytatása és a befagyasztott kohéziós alapok „felolvasztása” múlhat, de befektetői bizalmának .visszaszerzésével hozzájárulhat a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémájának, a növekedési potenciál erodálódásának megoldásához is. Nem vár elsöprő sikert a konvergenciaprogramtól Gárgyán Eszter, a Citi budapesti elemzője, aki szerint a kiadáscsökkentő intézkedések sorában a már korábban bejelentett minisztériumi zárolások mellett a gyógyszerkassza és a közösségi közlekedés támogatásának csökkentése szerepelhet, a bevételeket pedig feltehetően a pénzügyi tranzakciós adó mellett az elektronikus útdíj bevezetésével tervezi növelni a kormány. Ezeknek borítékolhatóan nem lesz kedvező a fogadtatása - a minisztériumi zárolások e- setében kétséges a teljes körű végrehajthatóság, a tranzakciós adó miatt pedig csökkenhet a magyar bankrendszerben a szabad likviditás -, ami tovább ronthatja az IMF-fel való megállapodás esélyét, és növeli annak kockázatát, hogy az Eco- fin júniusban nem vonja vissza a kohéziós alapok részleges befagyasztásáról hozott döntését. Mindez rossz pillanatban, akkor érné a magyar gazdaságot, amikor kissé inog a befektetők bizalma a magyar eszközök iránt: a kötvényhozamok emelkednek, a forint pedig gyengül az euróhoz képest. Gárgyán Eszter szerint nem kellene tartani egy esetleges erőteljesebb kiigazításnak a GDP-re gyakorolt negatív hatásától - az alacsonyabb forrásköltségek és a bizalom helyreálltával újrainduló beruházások ugyanis ezt ellensúlyozhatnák. a nemzetközi hitelezők semmire sem értékelnék, ha a kormány „nemkonvencionális" eszközökkel próbálná elérni a konvergenciacélokat - válaszolta a Világgazdaság kérdésére Tatha Ghose, a Commerzbank régiós elemzője, aki szerint az ország iránti bizalom visszaszerzésének egyetlen Mérföldkő lehet a magyar gazdaságpolitika megítélésében az, hogy a konvergenciaprogram betölti-e szerepét, azaz megnyugtató, az Európai Bizottság által is elfogadható gazdaságpolitikai akciótervet ad arra, hogy miként tartható 2013-ban és 2014-ben 3 százalék alatt az államháztartási hiány - összegezte Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. A szakember a Világgazdaságnak elmondta: míg az előző, egy évvel ezelőtti program középtávon 3 százalék körül gazdasági növekedéssel számolt, addig az idén már sokkal szerényebbek a kilátások, és jövőre az ígéretek szerint megkezdődik a különadók kivezetése is. A kormánynak ezért 300- 400 milliárd forintos hiányt kell betömni: az állam vagy magától vesz el, vagy a lakosmódja, ha az ágazati különadók kivetése helyett a hagyományos adókat emelik, és számottevően csökkentik az állami kiadásokat. Jelenleg azonban nem várható, hogy a kormány egy hagyományos EU- stílusú csomag mellett kötelezné el magát, ahogy a célok elérése sem. A banki tranzakságtól, vagy újból a vállalati szférától, akár újabb nemkonvencionális lépésekkel. Ilyen lehet a banki tranzakciós adó, amely nem kizárt, hogy az uniós jogharmonizáció tekintetében aggályokat vet majd fel - egy 2004-ben Belgiumban kivetett hasonló adóról kiderült, hogy ellentétes a közösségi joggal -, és félő, hogy a nemzet- gazdasági miniszter által vázolt áfa-ötletek sem állják ki az uniós próbát. A kiadási oldalon a Széli Kálmán-terv jó irányt jelölt ki, a kormány emellett hivatkozhat az önkormányzati rendszer átalakításával kapcsolatos racionalizálásból származó megtakarításokra is - véli a Raiffeisen vezető elemzője. Egy második Széli Kál- mán-tervre, a minisztériumi zárolások „stratégiáján” túlmutató, fenntartható makropályát dós adó a befektetők körében nem kelt majd különösebb megütközést - véli Tatha Ghose -, mivel ők már hozzászoktak Budapest ad hoc megoldásaihoz, de Magyarország adósbesorolását nyomás alatt tarthatja, és ütközhet több, az európai bankszektorra vonatkozó uniós irányelvvel is. bemutató programra számít Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelő kötvényportfolio-mene- dzsere, aki a Világgazdaságnak elmondta: optimizmusát mindenekelőtt az a meggyőződése táplálja, miszerint a kormány is törekszik a hiteltárgyalások feltételeinek megteremtésére, illetve a túlzottdeficit-eljárás lezárására. A szakember szerint a banki tranzakciós adót nem biztos, hogy eleve elutasítja az Európai Bizottság, mivel azonban nem szokványos adóról van szó, nagyon fontos, hogy milyen formában vezeti be a kormány. A legfontosabb feladat, hogy ne a készpénzforgalom amúgy is magas arányát - és ezzel a szürkegazdaság súlyát - növelje. Az áfával kapcsolatos miniszteri elképzelések, amelyek nem feltétlenül mutatnak az egyszerűbb adórendszer irányába, Orbán Gábor szerint azt célozhatják, hogy a társadalmi érzékenységet figyelembe véve tegyék igazságosabbá azt a rendszert, amelyben a több mint egymillió minimálbéres egy részének feltehetően olyan jövedelme is van, amely után nem fizet adót. A személyi jövedelemadó rendszerének felülvizsgálatát mindezek alapján az Aegon szakembere nem tartja valószínűnek. A piac az ország adósbesorolását is nyomás alatt tarthatja Mindenki a magyar jegybankról tárgyal Frankfurtban egyeztetés Cséfalvay Zoltán: hamar tisztázódnak a problémák, és jöhet a hitelmegállapodás Elkezdődtek az ötoldalú nemzetközi egyeztetések a jegybank- törvény módosításának tervezetéről tegnap, az Európai Központi Bank (EKB) székhelyén, Frankfurtban. Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára előzetesen úgy vélekedett, hogy „a tárgyalás tisztázni fogja az MNB-törvénnyel kapcsolatos kifogásokat, és megoldást talál a vitás pontokra”. Hozzátette: ezt után a parlament megszavazza a szükséges módosításokat, így elhárul az akadály az IMF-EU-megállapodás megkötése elől. A kormány, a Magyar Nemzeti Bank, az Európai Bizottság, az IMF és az EKB képviselői azután ültek tárgyalóasztalhoz, hogy Matolcsy György nemzet- gazdasági miniszter Mario Draghi EKB-elnöknek ezt javasolta. A miniszter március elején kért sürgős véleményt a magyar tervekről, egyben közölte: a kormány hajlandó lemondani arról, hogy az MNB megküldje a monetáris tanács napirendjét a kormánynak, a kormány képviselője részt vegyen a tanács ülésein. Eltörölnék a jogi lehetőségét annak is, hogy a jegybank és a PSZÁF összevonható legyen. Az EKB múlt csütörtöki válasza szerint a monetáris tanács bővítése, az alelnökség létszámbővítésének lehetősége, a jegybankárok Mario Draghi EKB-elnök a konzultáció hiányát kérte számon Varga: Nem banki sarc? „nem arról van szó, hogy újabb sarcot vetnénk ki a bankokra. Ezt az adót nem a bankok fogják megfizetni, hanem azok, akik valamilyen tranzakciót bonyolítanak le” - mondta a HírTV-nek a tranzakciós adó tervéről Varga Mihály. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár elismerte ugyanakkor, hogy a bankok nehezen tudják áthárítani a terhet. A politikus a hiteltárgyalásokról azt monda, a kormány nem kapott írásban feltételeket, de szerinte politikai szempontokat nem szabad és nem lehet pénzügyi kérdések feltételeként megszabni. fizetési plafonja továbbra is aggályokat vet fel. Felrótták azt is, hogy a kormány nem konzultált az MNB-vel. Brüsszel január közepén indított kötelezettségszegési eljárást a jegybanki függetlenség sérülése és a tájékoztatás hiánya miatt. Bár vitás ügy maradt a fizetések és a jegybankelnök esküjének ügye, az eljárást Brüsszel nem léptette következő szintre, ehelyett további tájékoztatást kért. Orbán Viktor jövő héten Brüsszelbe utazik. Londoni elemzők értékelésükben azt közölték: a piacokon „kockázati forgatókönyv” körvonalazódik a bizonytalanságok miatt. ■ VG t 4 t 4
