Új Néplap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

2012-04-13 / 87. szám

3 2012. ÁPRILIS 13., PÉNTEK MEGYEI TÜKÖR HÍREK Abádszalók NEM SOKÁIG örül­hetett zsákmányának a tolvaj. Szerdán éjszaka két döglött tyú­kot dobott ki pulóvere alól a férfi, mikor a rendőrök elfogták. Az el­hullott tyúktollak vezettek a sér­tetthez, ahonnan, mint kiderült, pár perccel korábban a 34 éves férfi a zsákmányát szerezte — tudtuk meg a rendőrségtől, ta Jászjákóhalma a 4o éves jákó Kertbarát Kör sétára indult a falu széli Tarna-morotvához, melyet az 1975-ös szabályozáskor vágtak le. A morotvát és az élő és holt fo­lyóág közötti szigetet 1992-ben az önkormányzat helyi védettség alá helyezte, s az azóta kivágott fák ellenére sajátos mikroklíma és növénytársulás alakult ki a te­rületen. Egyik jellegzetesség a már éledező vízitök, mely nyár vé­gére nagy területeket borít be. ta Jász-Nagykun-Szolnok magyar- ország legnagyobb építőipari seregszemléjén, az április 18-22. között a fővárosi vásárközpont­ban megrendezett Construmán a megyéből nyolc cég vesz részt ki­állítóként. LZ Kunszentmárton több hónap­nyi munka után hamarosan be­fejeződik a Szent Márton Plébá­nia főoltárának restaurálása. Fa­bók Balázs szakember budapesti műhelyében újította fel a taber- nákulumot, valamint az angyal­szobrokat is újraaranyozta. Ehhez a Nemzeti Kulturális Alap Műem­léki és Régészeti Szakmai Kollé­giuma nyújtott 590 ezer forint tá­mogatást, ugyanennyi pénzt ado­mányoztak a hívek, jzs Rákóczifalva fel nem rob­bant lövedéket találtak a város külterületén, tudtuk meg a me­gyei katasztrófavédelemtől. A vi­lágháborús emléket, amely nem jelent veszélyt a település bizton­ságára, a helyszínen körülkerítet­ték, majd hamarosan elszállítják és megsemmisítik, szí Szolnok A NEGYVENEDIK tudo­mányos estet rendezte tegnap este a Hetényi Géza Kórház tu­dományos bizottsága a megye­háza dísztermében. Az ülésen dr. Krasznai Géza PhD elnökölt, s az elhangzott előadások, esetismer­tetések főként a leukémia egyes fajtáival, illetve a limfómával vol­tak kapcsolatosak, szs SZ0U0N.hu Jovábbi települési hírek olvashatók a S20U0N.hu hírportálon. Nincsen falu címer nélkül tervezés Sas, domb, csillagok, folyó a népszerű szimbólumok Ez az utolsó verziója Tiszasas címertervének, legalább ötször rajzoltuk át a szakemberekkel és a település vezetőivel — mutatja Papp Imre grafikus Végre Tiszasasnak is lesz címere — e csöppnyi tisza­zugi település volt az utol­só, amelyik még nem ké­szíttetett magának címert. Mert míg régebben ado­mányozták ezeket, ma már bizony „csináltatják”. Joó Zsuzsa- Csinos címerünk lesz, ugye? - Gyói Gábor polgármester büsz­kén mutatja a terveket. A falu már évekkel ezelőtt elhatározta, hogy nem marad le a többi me­gyénkben településtől: egyedül Tiszasasnak nincsen még saját címere.- Nem volt egyszerű feladat a ban, levéltárakban kutakodtunk, régi tiszasasi pecséteket tanulmá­nyoztunk. Végül az 1700-as éve­kig tudtuk visszavezetni bélyeg- ző-történetünket. A pecsétekben egy közös volt: mindegyikben megjelent a sas, méltóságteljes pozícióban — teszi hozzá. A falu ekkor felkeresett egy Rákóczifalván élő grafikust, Papp Imrét, rajzolja meg az új címert. Nem ez volt az első ilyen felkérése, Imre már több megye­beli településnek dolgozott. — Régen a címereket adomá­nyozták, ma már „csináltatják” — mondja Imre. — Nagy divat lett a múltunk felelevenítése, a rend­szerváltás óta jó néhány település és család kért fel, hogy tervezzek nekik címert. A heraldikának, szem előtt kell tartani - teszi hoz­zá, majd elmagyarázza, hogy minden címer a pajzsformából indul ki. Régen a csatákban a paj­zsok mögé bújva harcoltak a ka­tonák, akiket harci eszközeikről különböztettek meg az ellenség­től. Ezért volt fontos, hogy a pajzs formája, színe és mintája egysze­rű, jól felismerhető legyen, még mozgás közben is.- A címerek tervezése a ba­rokk korban csúcsosodott ki - folytatja Imre. - Ekkor jelentek meg azok a jelképek és formák, melyeket mind a mai napig szí­vesen látnak a megrendelők a címerekben. Ilyen a nap, a ró­zsa, az indák, lovak, csillagok. Tiszasas új, leendő címerében is fellelhető néhány régi motí­vum. A csillagot egy több száz éves Kinizsi-pecséten találta meg Papp Imre. A nap és a lili­om megjelenését Botka János cí­merkutató javasolta a település­nek és Imrének. Tiszasas pedig a dombhoz ragaszkodott. — Igen, azt szerettük volna, hogy a sas, mely ugye minden régi pecséten szerepel, egy dombtetőn álljon—bólogat Gyói Gábor. — Ez szimbolizálja, hogy Tiszasas egy maga­sabb részre települt: őse­ink árvízvédelmi meg­fontolásból kezdtek el egy magaslatra építkezni. A grafikus-tervező elárulja, nehéz az arany középutat megtalálni: a közíz­lés ugyanis a minél cifrább címereket ré­szesíti előnyben, pe­dig a kevesebb néha több. Ha a tiszazugi te­lepülés képviselő-tes- tülete elfogadja a ter­veket, májustól már az új címerrel büszkél­kedhet a tiszazugi falu. címerünk megalkotása - meseli azaz a cimertannak szigora sza- a polgármester. - Könyvtárak- bályai vannak, ezeket mindig Itt is elengedhetetlenül fontos a pontosság A ROSSZ CÍMERALKOTÁS ijesztő példája a Rákosi-címerként is­mert, 1948 és 1956 között hasz­nált magyar állami jelkép volt, mivel az egyik legfontosabb he­raldikai elem, a pajzs mellőző sével inkább hasonlított egy ve­gyeskereskedés emblémájára, mint hazánk szuverenitásának szimbólumára. Sajnos időnként az újkori településcímerek készítésénél is figyelmen kí­vül hagyják a pontosság kö­vetelményét, pedig mindig kivá­ló szakembereink voltak ebben a műfajban. Ma is egyetemeken oktatják itthon a heraldikai is­mereteket, nem véletlen, hogy még Románia régi államcímerét is magyar tudós tervezte. Sz. i. Papp Imre egykor rajz­tanár volt JEGYZET JOÓ ZSUZSA Ez az igazi misztérium az emberek többsége foggal- körömmel ragaszkodik ah­hoz a kevéske vagyonhoz, melyet esztendők során gyűjtött össze. Van, aki munkás éveinek nagy részét áldozza arra, hogy legyen egy takaros háza, a kertben pedig minden nyáron friss zöldség. Ezeknek az embe­reknek duplán fáj, ha ille­téktelenek otthonukba be­törnek, udvarukba beoson­nak és hol egy szerszám­mal, hol csak néhány szem éppen megérett gyümölccsel távoznak. Duplán fáj, hiszen az ellopott dolgok hiánya mellett a bőszítő tehetetlen­ség érzése az, ami még elke­seríti őket. A károsultak azt mondják, otthonuk már nem a régi: azt „megszentségtele- nítették”, hiszen idegen ke­zek turkáltak személyes hol­mijaik között. Van Szolnok­nak egy településrésze, az ott élők az évek során szám­talanszor szembesültek az­zal, hogy meglopták őket. lassan már meg sem lepőd­nek az újabb és újabb tolvaj- láson és azon sem, hogy a rend őrei tehetetlenek az el­követőkkel szemben. Akik szinte minden esetben gyer- mekkorúak, azaz nem bün­tethetők. Egyelőre sem a pol­gárőrök, sem a rendőrök al­kalmankénti jelenléte nem okozott változást a közbiz­tonságban, a dolgok ugyan­úgy eltűnnek, mint a repülő tárgyak a Bermuda-három- szögben. Ennek a környék­nek viszont semmi titokza­tossága nincsen Atlanti-óce­áni „társával” ellentétben: mindenki tudja, kik a besur­ranok, hová kerülnek a tár­gyak és azt is, miért a legfia­talabbak a „legaktívabb” el­követők. Az egyedüli talány maga a megoldás: hogyan lehetne megfékezni a min­dennapos lopásokat és élhe- tővé tenni a településrészt. És ez talán még nagyobb rej­tély, mint az igazi Bermuda- háromszög misztériuma. Felszámolják az elavult, elhagyott szemétlerakókat Négyből három település (Sza- jol, Rákóczifalva, Abony) hasz­nálaton kívül helyezett hulla­déklerakójának felszámolása, rekultivációja a tervezett pro­jektzárás előtt várhatóan közel egy évvel befejeződik. Csütörtökön erről számolt be a sajtó munkatársainak a negye­dik, egyben a gesztor település, Szolnok város alpolgármestere, Szabó István, illetve a tájékozta­tón résztvevő Szöllősi JózsefSza- jol és Krizsán József, Rákóczifal­va első embere, valamint Szabó Péter, a kivitelező Duna Aszfalt Kft. munkatársa. Elhangzott: mi­után az uniós jogszabályi előírá­soknak megfelelően egy, hu­szonhárom település által létre­hozott konzorcium megépíttette a kétpói hulladéklerakót, így a korábban használt, elavult mű­szaki és biztonsági védelemmel épített, környezetvédelmi szem­pontból mára elégtelenné vált szeméttelepeket fel kellett szá­molni. Uniós támogatásból szá­mos településen ez is megtörté­nik - jelenleg e négy település elhagyott, illetve jelenleg illegá­lisan használt hulladéklerakó­inak rekultivációja zajlik. Ös­szesen 28 hektáron elterülő, mintegy 1,6 millió köbméter hulladékot közel 70 ezer földdel temetnek el, s majdan a rekulti- vált területeket füvesítik, fásít­ják, melyeket rendszeresen gon­dozni is kell. ■ M. G. Beelőzött a Tisza-tó a Velenceivel szemben Tipikus hosszú hétvégés cél­pontnak számítanak a magyar tavak, a Balaton, a Velencei- és a Tisza-tó. A tervezett utazás előtt jellemzően - csaknem - az utol­só pillanatban szállást foglaló magyar vendégeket a vízszint kevésbé, a vízminőség már an­nál inkább befolyásolja, és ko­molyan érdekli. —Az üzemanyag és a forint ár­folyama a külföldi utazást terve­ző nyaralók terveit is módosít­hatja, bár a horvát tengerpart a nyaralás szempontjából egyelő­re verhetetlen - mondja Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszer­vezők és Utazásközvetítők Szö­vetségének elnöke. A szakember egy érdekes változásra is felhív­ta a figyelmet: a hagyományosan legnépszerűbb Balaton mögött a toplista második helyét nem a Velencei-tó, hanem a remek kö­zös marketingstratégiával dol­gozó Tisza-tavi régió foglalja el. A térség - noha jóval messzebb van Budapesttől, mint a Velen- cei-tó — egyre több programot és sportolási lehetőséget kínál, amivel mind nagyobb szeletet hasít ki a belföldi turizmusból - írta a Nol.hu. A tapasztalatok szerint a bel­földi vendégek továbbra sem ha- markodják el a foglalásokat: a hí­resen későn intézkedő magyar turistákat eddig semmivel sem sikerült korábbi bejelentkezésre csábítani. ■ Suligála a campusban. Kétévente rendezi meg a szolnoki Varga Katalin Gimnázium a hagyományos gáláját. A kulturális bemutatókon a házigaz­dák mellett meghívott tehetséges diákok is felléptek. Képünkön a nagy sikerű vargás kórus humoros előadása látható. Képgaléria: SZ0U0N.hu i k i « A

Next

/
Oldalképek
Tartalom