Új Néplap, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
2012-03-07 / 57. szám
6 2012. MÁRCIUS 7„ SZERDA GAZDASÁG fESBEBM Brüsszel őszig adott időt a kiigazításra elfogadta az Európai Bizottság a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás következő lépésének ajánlástervezetét, amelyet az uniós pénzügyminiszterek elé terjeszt. Ezek alapján Magyarországnak pótlólagos költségvetési lépéseket kell tennie, hogy teljesítse a kitűzött 2,5 százalékos hiánycélt és biztosítania kell, hogy a 2013-as költségvetési hiány fenntartható módon 3 százalék alatt maradjon. A téma várhatóan a miniszteri tanács március 13-i találkozóján lesz napirenden, a döntés után Magyar- országnak hat hónapja lesz, hogy megtegye a szükséges lépéseket. ■ Tavaly 1,7 százalékkal nőtt a GDP Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a KSH és az Ecostat közös gyorsbecslése szerint 1,7 százalékkal nőtt 2011-ben, ám a gazdaság teljesítménye 4 százalékkal elmaradt a 2008-as szinttől. A magyar GDP tavalyi bővülése a jelentős részben exportra termelő iparnak, illetve a jó terméseredményeket felmutató mezőgazdaságnak köszönhető. A részletes adatokat pénteken adják ki. ■ Gazdasági áttörést várnak a kínai úttól orbán viktor kormányfő májusban Kínába látogat - értesült a Magyar Nemzet. A tervek szerint aláírják az első olyan szerződéseket, amelyeket a magyar cégek kínai befektetéseit segítő, egymilliárd eurós kínai fejlesztési banki hitelkeretből finanszíroznak majd. Hídvéghi Balázs helyettes államtitkár közölte: áttörésre számítanak a gazdasági kapcsolatok terén. Százmilliárdos fejlesztés a felsőoktatásban SZÁZMILLI- ÁRD FORINTOS európai uniós fejlesztési program indul márciusban a felsőoktatási intézmények számára - jelentette be réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Ez az oktatási minőség fejlesztését, a hallgatói és oktatói kiválóság támogatását szolgálja. Reptéri importáfa: 33,5 milliárd 2011-ben tavaly 33,5 milliárd forint importáfát szedett be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Reptéri Főigazgatósága, az uniós vámbevétel 3 milliárd volt. Ennek negyede kerül a költségvetésbe. Az idén 35 milliárdos importáfa és 3,6 milliárdos uniós vámbevételt terveznek. @ IDŐJÁRÁS Folyamatosan frissülő, helyfüggő előrejelzés a T-Mobile wap- portálján http://wap.t-zones.hu Bármi áron bevételt szereznének városok Adóügyi és költségvetési kreativitással próbálják túlélni az idei évet Szép házak nagy teherrel. Több önkormányzat az ingatlanadóban látja a megoldást a szűkös büdzsékre. Ingatlanértékesítéssel és adóemelésekkel próbálják kibírni az önkormányzatok az idei évet. 2013-tól valamivel könnyebb lehet a helyzet, de az már most látszik: a fb célt, hogy a lakosság minél kevesebbet érezzen meg a nehézségekből, kevés helyen érhetik el. Sztojcsev Iván Különös átmenet éve 2012 a magyar önkormányzatoknak. Több települési intézményt már január 1-jétől államosítottak, de az új önkormányzati törvény, amely alapjaiban változtatja meg a települések gazdálkodását, csak 2013-tól lesz hatályos. A köztes időre megoldást kellett találni arra, miből finanszírozzák a városok egyre növekvő forrásigényét. Túl nagy mozgástér nem volt, de sok önkormányzat így is próbált kreatív megoldásokat találni. Igaz, ezek többsége egyelőre csak papíron létezik, a gyakorlati működőképesség erősen kérdéses. A leginkább általános az a megoldási javaslat, amely a városi tulajdonok, döntő többségben ingatlanok értékesítéséből remél néhol meglepően nagy többletbevételt. Erre hagyatkozva több önkormányzat is olyan számokat írt be a városi költség- vetés erről szóló sorába, amely legalábbis nagy optimizmusról árulkodik. Pusztán a számokat nézve Pécsett a legnagyratörőbb a terv: az ország egyik legeladó- sodottabb nagyvárosában 2012- re költségvetési többletet terveznek, igaz, mindössze 28 millióval lenne több az önkormányzat bevétele, mint a kiadások. Mindennek az alapja azonban az, hogy kétmilliárdot remélnek az önkormányzati ingatlanok értékesítéséből vagy bérbeadásából, hasznosításából, nem meglepő, hogy a költségvetés vitájában ezt a várakozást érte a legtöbb kritika. Hasonlóan merész tervezés segítette Hódmezővásárhely vezetőit Is ahhoz, hogy többletet tervezhessenek a büdzsébe: ott pontosan egymilliár- dot várnak a hivatalos megfogalmazás szerint az önkormányzat tárgyi eszközeinek és im- materiális javainak értékesítéséből, miközben a költségvetési többlet 459 milliós lenne. Kétmilliárdra számít ebből Debrecen is, ott nullszaldós költségvetést írtak. Különös elképzelés látott napvilágot tegnap Budapest finanszírozási terveiről is: az origo.hu szerint adót vetnének ki azokra a cégekre, amelyek telkei alatt közművezeték van, és ebből a bevételből is próbálnák megmenteni, a BKV-t. A hírportál szerint a közműadótól évente 15 milliárdot remélnek. A korábbiaknál jóval több ön- kormányzat próbálkozik ingatlan- vagy kommunális adó bevezetésével, gyakran nem is azok, ahol a legnagyobbak az ingatlanok. Budapesten például sem az I., sem az V. kerületben nem vezettek be ilyet, mivel az idegen- forgalmi bevételekből különösebb nehézség nélkül el tudják tartani magukat. Zugló viszont az idén bevezette ezt, a kevésbé jómódú Óbudán és Újpesten is kell kommunális adót fizetni. A főváros külső kerületei közül még Budafokon fordultak hasonló módszerhez, igaz, ott az épületek nagyobbak, mint a város északi, lakótelepes részein. Vidéken ez kevésbé terjedt el. Annál fontosabb lehet az az idei újdonság a vidéki városok számára, amelyet Kosa Lajos már el is töröltetne: az építményadót immár ki lehet vetni az egészségügyi intézményekre is. Mindez több tízmilliós extra bevételeket hozhat a településeknek, az egészségügynek viszont nehézséget jelent. A módosítás azt mutathatja, hogy a kormánypárt szerint túlzásba estek, amikor ezt lehetővé tették. A leginkább eladósodott települések Pécs 37,9 0,028 Miskolc 32,0-3121 Debrecen 27,5 0 Szeged 24,1-6082 Hódmezővásárhely 20,7 0,46 (MILLIARD FORINT) • CÉL 2012-RE. FORRÁS: VtFGYŰJTÉS Az agglomerációtól kérne pénzt Budapest a BKV finanszírozására ne csupán Budapest, a környező települések is vegyenek részt a BKV finanszírozásában - ez szerepelt egyebek mellett abban a tervezetben, amelyet a főváros vezetői küldtek el a kormánynak. A kiszivárgott tervezet, amelyre hivatalos reakció nem érkezett, a helyi adók emelését tenné lehetővé Budapesten és a fővárosi agglomerációban. Komoly vita folyik arról is az egyes adók esetében, hogy hova kelljen azokat befizetni, a kerületekbe vagy a fővárosnak; az elmúlt hónapok változásainak győztesei a kerületek. Óriáshitelek az MFB-től lista 34 milliárd forintos kölcsönt kapott a Közgép Négyszázezer embert érinthet a kompenzáció Harmincnégymilliárd forintos hitelt biztosított a Közgép Zrt.-nek tavaly a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) - derül ki abból a listából, amelyet az állami tulajdonban lévő pénzintézet az Átlátszó.hu kérésére közölt. Ez a legnagyobb összegű hitel a felsorolásban. Az MFB a 2011. január 1. és 2012. február 15. között folyósított, százmillió forintnál nagyobb hitelekről szóló összesítéséből nem derül ki, hogy a Közgép mire szánja a több részletben folyósított összeget, ám annyit tudni lehet, hogy a társaság több nagyprojekt kivitelezésében - akár konzorciumi partnerként vagy vezetőként - vesz részt. A Magyar Narancs nemrégiben közölt becslése 200 milliárdosra teszi az állami megrendeléseik nagyságát, ezek között van például az MO-s déli szakaszának kiépítése, melyet a Colasszal együtt 34 milliárd forintért vállalt, vagy a Szajol-Püspökladány közötti vasútvonal részben kohéziós alapból finanszírozott, százmilli- árd forintot meghaladó felújítása. Ez lapunk információi szerint azon projektek közé tartozik, amelyek az Európai Bizottságnak a kohéziós források részbeni felfüggesztésére tett javaslata nyomán elveszíthetik az uniós támogatást, mivel Brüsszel még nem hagyta jóvá a magyar pályázatot. Két másik építőipari magáncég is milliárdos hitelhez jutott a lista szerint: az egyebek mellett a milliárdos esztergomi beruházásokról ismert tiszakécskei Duna Aszfalt Kft. 5 milliárdot kapott, míg a Hérosz Építőipari Zrt. 3,8 milliárdot. Utóbbi cég tavaly őszszel csődvédelmet kért. Pozitív adóslista, tízmilliárdokkal Az állami cégek közül - az MFB leányvállalatain kívül - a MÁV Zrt. összesen 25 milliárd forintot kapott az MFB-től - a vasúttársaság hiteleiből 64 milliárd átvállalásáról az év végén döntött a parlament. A Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. (NIF) 10 milliárdos hitelt vett föl, míg a közszolgálati médiumokat tömörítő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) négymilliárd forintot Áz MTVA a rövid lejáratú forgóeszközhitei szükségességét a költségvetési zárolásokkal magyarázta tavaly novemberben. Ennél többet lehet tudni a másik két milliárdos összegű hitelről. A Marcali Szálloda Kft. 1,6 milliárd forintos fejlesztési hitelt kapott tavaly - több mint egy évvel a szerződés aláírása után - egy helyi egészségcentrum fejlesztésére. Az ugyancsak somogyi Kométa 99 Zrt. kétmilliárd forintot meghaladó hitelhez jutott az MFB-től. Az egyik legnagyobb hazai húsfeldolgozó kétmilliárdos beruházással épített új szalámiérlelő üzemet Kaposváron, amelyet tavaly októberben adtak át. ■ VG parlament Pályázati úton kiegészítő bérkompenzációt vehetnének igénybe azok a munkáltatók, amelyeknek gondot okoz az öt- százalékos elvárt béremelés - mondta Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az elvárt béremelés végrehajtásáról szóló törvény és a költségvetés ezzel összefüggő módosításának általános vitájában az Országgyűlésben. A fideszes Kara Ákos szerint a törvénymódosítás a versenyszférában 25-30 ezer vállalkozást, akár 400 ezer munkavállalót érinthet. Az új személyszállítási törvény expozéjában Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára hangsúlyozta: az előterjesztés együttműködésre ösztönzi a közösségi közlekedési szolgáltatókat. Újdonságként említette a taxi- és külön célú menetrend szerinti buszszolgáltatások szabályozását, a menetrendek összehangolását és a közlekedési szolgáltatók kötelezettségeinek rögzítését. Az MSZOSZ részéről Pataky Péter elnök azt a rendelkezést bírálta Tatabányán, amely előírja, hogy a munkaadónak kell fizetnie a helyi közlekedési bérletek 86 százalékát. Mint közölte: ez durva beavatkozás a vállalkozások költségeibe. ■ VG Sólyom-ügy: Pozsony hivatalosan nem sértett jogot A szlovák köztársaság nem sértette meg az uniós jogot, amikor 2009. augusztus 21-én megtagadta a belépést Sólyom László magyar köztársasági elnöktől - közölte szakvéleményében az Európai Bíróság kijelölt főtanácsnoka. A későbbi ítéletet a gyakorlat szerint megelőlegező vélemény szerint az államfői utazások a diplomáciai kapcsolatok területére tartoznak, amelyet a nemzetközi jog szabályoz, így ott nem az EU, hanem a tagállamok hatásköre érvényesül Yvés Bot ugyanakkor kiemelte: Sólyom nem magáncéllal készült Révkomáromba, hiszen ott beszédet kellett volna mondania.
