Új Néplap, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
2012-03-05 / 55. szám
6 GAZDASÁG 2012. MÁRCIUS 5., HÉTFŐ Módosító javaslat: bérkompenzáció miatt írják át a büdzsét Gyorsítanák a pénzkifizetést eu-források A határidők rövidítésével segítenék elő a támogatások lehívását parlament Benyújtotta pénteken Matolcsy György a parlamentnek a bérkompenzáció végrehajtását lehetővé tevő módosító javaslatát, valamint a költségvetési törvény módosítását, segítendő azokat a vállalkozásokat, amelyek az 5 százalékos béremelést sem tudják vállalni. Az idei büdzséből a módosítóval 21 milliárd forintot csoportosítanának át a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba. Ez képezi majd annak a pályázatnak a keretét, amely a bérkompenzációhoz nyújt segítséget az igénylő vállalkozásoknak. A javaslat általános indoklása szerint a forrás ilyen felhasználásának célja a létszámcsökkentések megelőzése és a béremelések elősegítése. A kormány célja, hogy az adóváltozások miatt 2012-ben a munkavállalók ne járjanak rosszabbul - olvasható az indoklásban. Czomba Sándor a pályázat fel■ Az állam azokat a cégeket támogatja, amelyek az összes dolgozónál teljesítik a kompenzációt. tételeiről szólva korábban elmondta: azokat a cégeket tudják támogatni, amelyek az összes dolgozójuk esetében teljesítik a kompenzációt. További kritérium, hogy a munkavállalók létszáma a tavalyihoz képest az idén nem csökkenhet, a teljes munkaidős foglalkoztatásból részmunkaidőbe kerülők aránya pedig nem lehet több 20 százaléknál. Emellett a foglalkoztatónál a 2011-es bruttó átlagkereset nem haladhatja meg a 215 ezer forintot. Ha a . képviselők még ebben a hónapban elfogadják a módosítót, a júniusi béreknél jelentkezhet először a kompenzáció. Matolcsy György másik javaslata, az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés módosítja a munkaügyi ellenőrzésről, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról, valamint az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző törvényeket, míg a munkaerőkölcsönző cégek esetében pontosítja, kiegészíti a kompenzációs rendszer szabályait. ■ VG Az uniós források brüsz- szeli jóváhagyására váró átcsoportosítása mellett az eljárási határidők rövidítésével gyorsítaná fel az EU-pénzek lehívását a kormány. Kérdés, hogy az amúgy is túlterhelt pályázati intézményrendszer a gyakorlatban képes lesz-e ennek betartására. Tar Gábor Az uniós támogatások lehívásának gyorsítása, vagyis az ország rendelkezésére álló EU-források minél nagyobb mértékű felhasználása érdekében a kormány lerövidítette a projektek tervezésével, elindításával és kezelésével kapcsolatos határidőket. Az | erről szóló, a napokban megje- [ lent kormányrendelet értelmében rövidül a projektek támogatói döntésének meghozatalára szabott határidő. A pályázat beérkezésétől számított 30 napon belül a döntési folyamatnak le kell zárulnia, ez az időszak legfeljebb egy alkalommal hosz- szabbítható meg 15 nappal. A lapunk által megkérdezett szakértők üdvözlik a kormány szándékát a támogatói döntések felgyorsítására, ám kétségüket fejezik ki, hogy a gyakorlatban ténylegesen sikerül-e | tartani az általuk igen ambiciózusnak tekintett határidőket. Maróczi Imre, a Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetségének (Pátosz) elnöke szerint a kormányrendeletben meghatározott határidő teljesítését jelentősen megnehezíti, hogy az uniós pályázatokat kezelő intézményrendszer létszámhiánnyal | küzd. Ez utóbbi helyzetre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnöke, Petykó Zoltán is felhívta már a figyelmet, amikor tavaly ősszel az Európai Bizottság illetékes igazgatójával Gödöllőn tárgyalt. Az NFÜ elnöke akkor kiemelte, a korábbi időszakhoz képest kevesebb erőforrással gazdálkodnak a közigazgatási létszámleépítés és a bérstop miatt. Maróczi Imre szerint már J most is különösen nagy teher | nehezedik a pályázati intéz- | ményrendszerre, miután a I 2007-13-as uniós költségvetési Magyarországnak szánt támogatások 2007-2013 között (milliárd euró) Uniós pénz I Állami rész; Összesen Célkitűzés Kohéziós Alap Konvergencia Európai Regionális Alap Európai Szociális Alap Európai Regionális Alap Regionális versenyképesség és foglalkoztatás Európai Szociális Alap Európai Regionális Alap Összesen FORRiS: MTI VMíRAHKA 0,3 1,8 0,1 0,6 időszak végéhez közeledve egyre nő a beérkező pályázatok száma, miközben a korábbi ügyeket is menedzselni kell. A Pátosz elnöke szerint átmenetileg, 2013 végéig mindenképpen szükség lenne az apparátus létszámának legalább 30 százalékos azonnali növelésére, hogy a lerövidített határidőket teljesíteni tudja az intézményrendszer. Olcsóbbnak tűnik a létszámot A 2007-13-as uniós költségvetési időszakban az ország számára elkülönített mintegy 8000 milliárd forintos keretből eddig 2400 milliárdot fizettek ki. 2011 harmadik neaz uniós források kifizetésének gyorsítását célozza az a törvényjavaslat is, amely a múlt héten került az Országgyűlés elé. A Belügyminisztérium által beterjesztett jogszabálytervezet a nemzet- gazdasági szempontból kiemelt beruházásoknál a környezeti hatásvizsgálati és az most átmenetileg bővíteni, mint a bennragadó források miatt magyarázkodni - véli. „Hibás lépés volt,- hogy kormányváltás után a pályázati intézményrendszerben eltörölték a teljésítményalapú bérezést” - véli Heil Péter, aki 2002-07 között a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettese volt. A fejlesztéspolitikai szakértő szerint az itteni apparátust a bérpogyedévében közel 20 milliárd forintra nőtt az átlagos heti kifizetések értéke. „Ezt a szintet legalább 30 milliárdra kell felpörgetni ahhoz, hogy a pénzlehívásra még rendelkeegységes környezetvédelmi engedélyezési eljárás ügyintézési határidejét 2 hónapról 30 napra csökkentené. A pénzlehívás gyorsítását célozza az EU-pénzek tavaly év végén kezdeményezett átcsoportosítása is. A brüsszeli jóváhagyására váró kormányzati terv szerint 163 milliárd folitika, illetve a létszámgazdálkodás terén nem szabadna az államigazgatás más részein alkalmazott költségcsökkentő lépésekkel sújtani. A szakértő úgy véli, az az összeg, amelyet az állam megspórol a pályázati adminisztráció terén történő takarékoskodással, nem mérhető ahhoz, amelyet az intézményrendszer túlfeszítettsége miatt esetlegesen elveszítünk a lehívható zésre álló időszakban, 2015 végéig az ország fel tudja szívni a még ki nem fizetett mintegy 5600 milliárdos forrást” - véli Essősy Zsombor, a MAPI vezérigazgatója. rint kerülne át a zömében hosszú átfutású idejű közlekedésfejlesztési projekteket gondozó operatív programból (KÖZOP) a Környezet és energia operatív programba (KEOP), amely többek között viszonylag rövid idő alatt megvalósítható energiahatékonysági projekteket kezel. uniós forrásokból. Heil Péter szerint az EU-pénzek kifizetését még a döntéshozatal decentralizálásával lehetne felgyorsítani. Sok esetben ugyanis a legmagasabb szinten döntenek az egyes projektek pénzügyi kereteiről, ami lelassítja a rendszert. A kormányrendelet a minél hamarabbi pénzkifizetést azzal is elő kívánja segíteni, hogy gyorsítja a támogatási konstrukciók tervezését, elindítását. E szerint a jövőben az egyes projektfelhívások elkészítésére és meghirdetésére is legfeljebb 30 napos határidő áll az intézmény- rendszer rendelkezésére. „Korábban nem volt erre vonatkozó előírt határidő, így a döntés teljesülése esetén valóban gyorsulhat az intézményrendszer belső adminisztrációja” - mondta Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezér- igazgatója. Heil Péter szerint azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a kiírások előkészítésének legidőigényesebb része a társadalmi egyeztetés, amely a kiírásokban elkövetett hibák kiszűrését szolgálja. Ha az erre fordított idő rövidül, az növelheti a kiírásokban elkövetett hibák, ezzel együtt pedig a kiírások utólagos módosításainak számát is. Heti harmincmilliárd forint kifizetése a cél Nagyobb sebességre kapcsolnák a kiemelt beruházások engedélyezését is Kórházi beszállítók: törvényt sértene a kormány egészségügy Tiltakozást váltott ki a tavalyi tartozások kiegyenlítésére tett javaslat a szállítócégek körében Év végéig részletekben fizetné ki a hozzá tartozó kórházak tavalyi szállítói tartozását az állam - egy lapunk birtokába került levél szerint erről az egészségügyi állam- titkárság tájékoztatta a beszállítókat A levélből kiderül: miközben a kórházak még nem rendezték a 2011-es adósságaikat, tulajdonosuk, az állam elvárja a beszállítóktól, hogy további engedményeket tegyenek. így azt, hogy a részletfizetéssel érintett összegre ne számoljanak fel kamatokat, és a nem faktorált késedelmi kamatokat engedjék el. Azt is szorgalmazzák, hogy ha nem közbeszerzésről van szó, a cégek 150 napos fizetési határidőt fogadjanak el. Ezt azzal magyarázzák, hogy az egészségügyi intézmények jelentős része a szerződésekben foglalt 60 napos fizetési határidő helyett általában 180 napra fizet Mint a levélben írják, az általuk diktált feltételekkel kötött „megállapodások” első körben a már állami, majd az államosítandó kórházakra, vagyis lassan a teljes egészségügyi intézményi kör legalább 80 százalékára vonatkoznának. Úgy tudjuk, az államtitkárság levele enyhén szólva sem talált kedvező fogadtatásra a beszállítói oldalon. A gyógyszer- és orvosi- eszköz-beszállítók már többször elmondták: tisztában vannak az egészségügy nehéz helyzetével, de nem hitelezhetnek a végtelenségig a kórházaknak. Szombaton az egészségügyi szakdolgozók tiltakoztak a fővárosban Ami az állam kéréseinek teljesíthetőségét illeti, a jogszabályok szerint a cégek nem mondhatnak le kamatköveteléseikről, erről bíróság is döntött. A késedelmi kamat elengedésére vagy mérséklésére épperi az államháztartás alrendszerébe tartozó intézmények esetében nincs lehetőség, ezt a polgári törvénykönyv tiltja. A fizetési határidők kitolásával is olyasmit kért az államtitkárság, ami jogszabályba ütközik. Az EU vonatkozó irányelve ugyanis minden állami kötelezettség tekintetében kötelezővé teszi alapesetben a harmincnapos kifizetést, ez alól az egészségügyi tárgyú megrendeléseknél is maximum 60 napos teljesítést engedélyez. Ezt Magyarország január 1-jétől be is építette a közbeszerzési törvénybe. A féléves fizetési határidő egyébként is irreálisan hosszú, a kórházaknak ugyanis nem csupán tőkeerős nagy cégek, de kisvállalkozások is szállítanak, amelyek működésképtelenné válhatnak. Lapunk értesülései szerint a beszállítók mindezek miatt sem fogadták pozitívan a kórházadósság kezelésére vonatkozó kormányzati elképzeléseket. Ehelyett már ez év elején elhangzott olyan javaslat a részükről, amelynek lényege, hogy a cégek lejárt, rendezetlen követeléseiket levonhassák adófizetési kötelezettségeikből. ■ H. É. A A
