Új Néplap, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

2012-03-31 / 77. szám

t A váci egyházmegye melléklete I. évfolyam 1. szám 2012. március Megjelenik minden hónap utolsó szombatján Szerkeszti: Magyar Bertalan Az élő kövekből épített templom rekollekció Október 11-ére egyházmegyei zsinatot hirdetett Beer Miklós püspök Isten merész dramaturgiája Dráma? Nevezhetnénk akár így is. Hiszen: „A dráma sorsfordu­latot bemutató mű, cselekmé­nye sűrített, szemben álló erők kiélezett konfliktusa áll a középpontjában.” Első ránézés­re a Nagyböjt utolsó napjai megfelelnek a meghatározás­nak. Múlt hétfőn még Szent József, az emberi és férfiúi nagy­ság; pénteken a keresztút; feke­tevasárnap, amikor már a ke­resztet is lepel takarja előlünk; s aztán megint a hétfő, Gyü­mölcsoltó Boldogasszony, an­nak fogantatása, akinek éppen a halála félé közelít az idő; aki holnap diadallal vonul be Jeru­zsálembe, hogy ott fölfeszítsék. Nem. Ilyen drámát ember nem merne írni Mert ez „a zsi­dóknak botrány, a pogányok- nak meg balgaság” (lKorl,23). S nekünk? Akik a megfeszített Krisztust hirdetjük? Dráma? Nem. Hanem misztérium. Isten titokzatos műve, akinek „balga­sága bölcsebb a bölcseknél, gyöngesége erősebb a bajnokok­nál”. Dramaturgiája pedig me­részebb a drámaírókénál. Mert életet hoz, és nem halált. (m.b.) Nem akarunk változtatni ott, ahol az Egyház irány- mutatása egyértelmű, de változtatnunk kell ott, ahol az Úristen változta­tást vár tőlünk - mondot­ta Beer Miklós megyéspüspök március 13-án, a váci egy­házmegye tavaszi papi rekollekcióján, ahol októ­ber 11-ére meghirdette az egyházmegye zsinatát. Magyar Bertalan A főpásztor emlékeztetett: a mi nemzedékünk kapta azt az ajándékot Istentől, hogy - évszázadok óta először - felnőtt megtérőkkel talál­kozhat Európában. A megvál­tozott körülmények és követel­mények között az Egyháznak önmagát szórakoztató, zárt társaságból missziós lelkületű, nyitott közösséggé kell válnia; szolgáltató intézményből szol­gáló közösséggé; kőépület helyett élő kövekből álló templommá - hangsúlyozta Beer Miklós; arra kérve papjait, hogy október 11-éig, a zsinat kezdetéig gondolják végig ezeket a szempontokat, és tegyenek javaslatokat a megoldásukra; de mindenek­előtt imádkozzanak társaikkal és a hívekkel együtt, a Szűzanya lelkületűvel, Isten akaratának teljesüléséért. A rekollekción bemutatkoz­tak az egyházmegye közel­múltban felszentelt szerpapjai, akik közült - mint a főpásztor fölhívta a figyelmet - többen már plébániát vezetnek, ami, a szükség mellett az egyház­megyét jellemző újfajta gondol­kodást is jól reprezentálja. Gáspár István nagymarosi plébános, az Országos Lelki­pásztori Intézet igazgatója a június 1. és 3. között, a Billy Graham Társaság szervezésé­ben megrendezendő Remény­ség Konferencia előkészületei­ről beszélt, amelyre a katoliku­sok is meghívást kaptak. - Mondhatjuk, hogy „ez nem a mi rendezvényünk”, megte­hetjük, hogy nem veszünk részt rajta; de tudnunk kell azt is, hogy igen sok, a Katolikus Egyházban megkeresztelt em­ber is ott lesz ezen a konfe­rencián, akikért mi vagyunk a felelősek” - fogalmazott István atya, arra buzdítva a plébáno­sokat, hogy küldjenek missziós lelkületű segítőket a Reménység Konferenciára. A rekollekció zárásaként, az őszi egyházmegyei zsinat elő­készítésének jegyében, Varga Lajos segédpüspök tartott előadást a zsinatok különböző fajtáiról, és azok szerepéről az Egyház történetének különféle korszakaiban. „Vértanúk vére: a keresztények magva” emlékezet Kenyeres Lajos atya, az 56-ban mártírhalált halt tiszavárkonyi plébános 2012. február 25-én, szombaton délelőtt Rákóczifalván emlékez­tünk Kenyeres Lajos, mártírhalált halt, váci egyházmegyés papra. Kötelességünk az emléke­zés. A közelmúlt évtizede­it nem lehet csak úgy figyelmen kívül hagyni, mintha nem történtek volna szörnyű dolgok, mintha csak a fasizmus lett volna a XX. század egyetlen borzalma. A kommunizmus is meg­mutatta farkasfogát... Máthé György 1990-ig a kommunizmus szörnyűségeiről csak titokban lehetett beszélni. A rendszer- váltás után még jó néhány évre volt szükség ahhoz, hogy szembesülni merjünk mártír­jaink sorsával. Politikai területen is sok elmaradás van még, de az egyházi áldozatokra vonatkozóan talán még több a tennivaló. A legismertebb fő­papi személyek már megkap­ták az egyházi jóvátételt, hisz Apor Vilmos, Meszlényi Zol­tán, Scheffler János, Bogdánffy Szilárd, Romzsa Tódor vértanú püspököket Egyházunk bol­doggá avatta. Közel vagyunk Brenner János szombathelyi pap és Sándor István szolnoki születésű, szalézi szerzetes boldoggá avatásához. Idén in­dult meg hét magyar ferences vértanú boldoggá avatási eljárása Rómában. De ne felejtsük el: velük még nincs vége a vértanúk és hit­vallók sokaságának! Még adó­sok vagyunk számtalan meg­hurcolt, megkínzott, és mártír­rá lett papért, szerzetesért és világi keresztényért, akikről alig, vagy épp semmit sem tud a hívő magyar katolikus lakos­ság. Ideje lenne már többet tennünk értük! Ők egykoron a szenvedéseikkel és mártírhalá­lukkal tanúskodtak az Úristen mellett. A mi küldetésünk az, hogy példaképül állítsuk őket magunk és a jövő keresztényei elé. Amint az ősegyházban mondták: „a vértanúk vére, keresztények magva”. Ennek szellemében voltunk koszorúzni ez év február 25-én a rákóczifalvi temetőben, ahol a családi sírbolt őrzi az egykori tiszavárkonyi plébános, Kenye­res Lajos atya megkínzott, agyonvert testét. Gyilkosai a Ti- sza-part egy gödrébe rejtették, ám az Úristen másként rendel­te az eseményeket, mert napra pontosan egy év múlva, azaz 1958. február 28-án, az áradó Tisza a gödörből a folyóba mos­ta a holttestet, amit egy martfűi halász fogott ki. Ekkor már nem lehetett'hazudni a sajtó­nak, hogy „disszidált a tisza­várkonyi pap”... A több évtizedes hallgatás és suttogás után, most fennhan­gon hirdetjük Kenyeres Lajos atya mártíromságát, és szeretnénk tiszteletét terjeszte­ni. Az idén szülőfalujában, a múlt évben Martfűn, azt meg­előzően Tiszavárkonyban imádkoztunk érte, jövőre Ve- zseny községben emlékezünk rá. Ezeken a településeken élt, szolgált, itt írta könyveit és innét levelezett Andropov, egykori szovjet nagykövettel is. „Jutalma” nem is maradt el: a kommunista vezetők, még egy koncepciós pert is mellőzve, egyszerűen likvidáltatták őt... Az idei temetői megemlé­kezés után a helybeli templom­ban szentmisét mutatott be Máthé György prépost, szolno­ki esperes, énekelt a templom kórusa Kómár István helyi plébános, karnagy vezényle­tével. A templomot megtöltő hívek sokasága, a könnyekkel küszködő rokonok megkoszo­rúzták a templomban lévő emléktáblát is. Ezután Varga Ilona, Lajos atya egykori tanítványa, ma már nagyma­ma korú művész-tanárnő adta elő versét és tett tanúságot Lajos atya életéről, aki nem­csak mártír volt, hanem a hí­vek jó pásztora is. A paptestvérek úgy váltak el, hogy van még kikre emlékeznünk. Április 28-án, Jászkarajenő vértanú papjait, Kosa Józsefet és Hornyik Károlyt, míg június 8-án Szol­nokon Sándor Istvánt fogjuk megtisztelni. Szolnok környé­kének van még egy sokat szenvedett misztikusa is: Gal- góczy Erzsébet, akinek ez év március 27-én volt halála 50. évfordulója. Március 25-én, 10 órakor emlékeztek rá a szol­noki Vár-templomban, 27-én pedig Budapesten, a Farkasré­ti Mindenszentek templomban. Az oldal Váci Egyházmegye és a kiadó együttműködésével készült. Áprilisi meghívók 2012. április l éit, Virágvasárnap 15:30-kor váci Székesegyház előtti tereit, 2012. április 7-én, Nagyszombaton 15:30-kor, a sipeki Balás-kúria előtt Április Lén 16 órakor. Máriabesnyön www.besnyoipassio.hu Boldogok az irgalmasok... Mt 5,7 BIZALOM AZ IRGALMAS ISTENBEN IV. Országos Konferencia IDŐPONT: 2012. április 1 4. szombat 9-21 óráig 800 Ereklyés körmenet a Piarista templomból HELYSZÍN: Vác, Székesegyház Konstantin tér FŐVÉDNÖK: Erdő Péter bíboros PROGRAMOK: • előadások • hálaadó szentmise • tanúságtételek • személyes ima • szentségimádás a szív sebeinek • gyónási lehetőség gyógyulásáért Részletes információ: jf'W a www.irgalmasje2us.hu vagy www.vaciegyhazmegye.hu Telefonon: 06/70-3370770 y Jelentkezés: irgalmasjezus@gmail.com, vagy vastag.magdi@vadegyhazmegye.hu Ebédigénylés 500 Ft/fő. Ebédrendelés április 5-ig MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom