Új Néplap, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

2012-03-31 / 77. szám

2012. MÁRCIUS 31, SZOMBAT MOZAIK 11 TV-JEGYZET A meglepetések most elmaradtak azt talán túlzás lenne állítani, hogy az egész ország tűkön ülve várta már Vágó István visszatérését a képernyőre, de tény: ideje volt már, hogy a népszerű tévés megtörje hosszúra nyúlt hallgatását. Szögezzük le gyorsan: a visz- szatérés megtörtént, elindult az ÁtVágó - de a világ nem fordult ki a sarkaiból, a meg­lepetések elmaradtak. A műsor ugyanis egyelőre nem találja a helyét. A látvány rendben van, kicsit a Trón cí­mű klasszikus sci-fi filmet idézik az össze-vissza futó fénynyalábok, ám nehéz nem észrevenni a Legyen Ön is milliomost idéző elrendezést. De ezzel még nincsen semmi baj, a televíziós világban egy bevált struktúrából szemreb­benés nélkül át lehet emelni kis részeket. A gond inkább a játékkal magával van. Kez­dődik villámkérdésekkel, amely után a három játékos­ból az egyik kiesik. Majd egy paraszthajszálnyival bonyolul­tabb forduló jön, újabb kieső a végén. Elértünk a fináléhoz, ül a hős Vágóval szemben, és egy állításról kell megmonda­nia, hogy igaz, vagy hamis. És hát nagyjából ennyi. Hogy le­írva nem túl izgalmas? Sajnos a tévében sem az. A feltett kérdések ráadásul szinte kivé­tel nélkül ismerősek - persze, tudjuk mindannyian, hogy ne­héz már újat kitalálni, olyan ez, mint a keresztrejtvények­ben, egy rutinosabb fejtő meg sem számolja, hány üres négyzet van előtte, automati­kusan írja be a feltett kérdés­re a helyes választ. összességében azért nem rossz ám az ÁtVágó - a baj az, hogy nem is jó. Inkább olyan unalmas, mint egy va­sárnap délelőtt. S ennél ször­nyűbb nem történhet egy ve­télkedővel. ■ F. Z. (ÁTVÁGÓ, ST0RY4, HÉTKÖZNAP ESTÉNKÉNT) Vágó modern, de kissé unalmas Puskás nyolcvanöt lenne legenda A magyar futball halhatatlanjáról emlékérmet adtak ki Puskás Ferenc születésé­nek 85. évfordulója alkal­mából se szeri, se száma a megemlékezéseknek. A magyar sporttörténelem emblematikus alakjának tiszteletére aranyból ké­szült érem is megjelent. K. Mayer András Emlékszem, amikor édesapámék hazatértek Spanyolországból, el­mesélték: amint elárulták, hogy magyarok, minden spanyol rögtön „puskásozott”. Mindegy, hogy ezt éppen Madridban, Valenciában, vagy Barcelonában „játszották el”. Puskás (született Purczeld Fe­renc), a Száguldó Őrnagy, minden­ki Öcsi bácsija, vagy ahogy Spa­nyolországban nevezték, Pancho sajnos már nincs közöttünk, 2006. november 17-én elhunyt. Szinte a világ minden táján meggyászol­ták, nem véletlenül: a futball hal­hatatlan alakja volt, aki korában rengeteg örömet szerzett a labda­rúgást kedvelőknek. Nem csak magyaroknak, spanyoloknak - más nemzetek sportszeretőinek is. Az 1952-ben olimpiai bajnoki címet szerző Puskás most, április elsején lenne 85 éves. Érdemes megjegyezni, a tréfák elkerülése végett a születésnapját április 2- án ünnepelte - nem mintha nem szerette volna a viccet. Aki vele tölthetett némi időt, tudja, hogy kiváló volt a hangulat körülötte, repkedtek a poénok. Éppen ezért az is biztos, hogy ma sem zavar­ná, ha látná, hogy a portugál zse­ni, bizonyos Cristiano Ronaldo sorra dönti a rekordokat, köztük az ő csúcsait egykori csapatánál, a Real Madridnál. Legutóbb, a Real Sociedad ellen megrúgta századik, majd százegyedik gólját is, amihez mindössze kilencven- két meccsre volt szüksége. Pus­kás száztizenöt alatt jutott el szá­zig. Valószínűleg egy orr-rándí- tással elintézte volna az ügyet.' A magyar futball legendája szá­munkra rekordok nélkül is halha­tatlan marad. Ezért nevezték el róla 2002-ben a Népstadiont, ezért alapított 2009-ben Puskás­díjat (a legszebb gólt szerző játé­kos kapja) a Nemzetközi Labdarú­gó-szövetség, és ezért adtak ki most, születésének 85. évforduló­ján színarany Puskás-emlékér­met a Nagy Magyarok elnevezésű sorozat részeként. Tizenhárom magyar A NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK KAP­CSÁN átnevezik a londoni met­róhálózat állomásait, a 361 megálló ötkarikás bajnokok, illetve további világhírű spor­tolók nevét viseli majd. Tizen­három magyar lesz köztük: Puskás Ferenc mellett Eger- szegi Krisztina, Darnyi Ta­más, Gyarmati Dezső, Kárpá­ti György, Bozsik József, Czi- bor Zoltán, Kocsis Sándor, Ta­kács Károly, Balczó András, Gerevich Aladár, Kárpáti Ru­dolf, Papp László. Kérdi a családsegítő pszi­chológus az asszonyt, hogy mikor vette észre először, hogy problémák vannak a házasságukban.- Akkor, amikor a férjem mindenáron rajta akart lenni az esküvői fotókon... ■ Egy beteget felhív telefonon az orvosa:- Uram, tegnap megkaptuk a tesztek eredményét. Saj­nos van egy rossz és egy még rosszabb hírem.- Mi a rossz hír?- Önnek nagyon súlyos a betegsége. Sajnos legfel­jebb 24 órája van hátra.- Úristen! És mi lehet még ennél is rosszabb hír?- Tegnap elfelejtettem szólni. ■ Bemegy egy férfi a gyors­büfébe és rendel két ham­burgert meg egy hot-dogot. Csodálkozva látja, hogy a pincérnő erre két szelet hamburgerhúst dug a hóna alá.- Hát maga meg mit csi­nál? - kérdezi a férfi.- Kiolvasztom a húst - vá­laszolja a pincérnő.- Akkor a hot-dog rendelé­semet szeretném törölni. ■ A pap ül a repülőgépen.- Atyám, egy kis konyakot?- kérdezi a légiutas-kísérő.- Milyen magasan va­gyunk? - kérdezi a pap.- Tízezer méterre a földtől.- Akkor sajnos nem lehet.- Miért nem?- Mert túl közel vagyok a főnökhöz. Tíznapos túlélés a sivatagban küzdelem Elakadt az autójuk, hiába várták a segítséget Hályogműtétre készülve retteg Bajor Imre Tíz napot vészelt át csak vízen a nevadai sivatagban egy 76 éves cukorbeteg amerikai férfi, társa azonban, aki segítségért indult, életét vesztette - írja az MTI. lames Klemovich és 75 éves ba­rátja, László Szabó a Nevada északnyugati részén lévő bá­nyákhoz indult, de autójuk egy helyen elakadt, és nem tudták kimozdítani a helyéről. A szinte lakatlan vidéken - 15 ezer négy­zetkilométeren 7000-nél is keve­sebb ember él - hiába lőttek fel jelzőrakétákat, senki se vette észre őket, és mivel térerő nincs a környéken, mobiltelefonjaik­nak se vehették hasznát. Élelmük nem volt, a talaj mé­lyedéseiben összegyűlt vizet it­ták, de Szabó hat nap után nem bírta tovább a várakozást, elin­dult segítségért. Klemovichra négy nappal később terepgya­korlaton lévő katonák akadtak rá, és másfél kilométerrel arrébb megtalálták barátja holttestét is. A beteg férfi nagyrészt annak köszönheti az életben maradást, hogy eleget ivott, mondta egy or­vos. Éhezés idején ugyanis a szervezet a májból és a zsírból von el cukrot, hogy ne csökken­jen le nagyon a vércukorszint, a folyadék pedig azért kell, hogy az esetleges felesleget kimossa, megakadályozza a cukorszint káros megemelkedését. lames Klemovich annak ellenére túlél­te a kalandot, hogy egészsége a cukorbetegség mellett sem mondható hibátlannak: szívrit­mus-szabályozóval él, korábban pedig háromszor hajtottak végre rajta szívműtétet. ■ Lehetetlenség megnyugtatni Bajor Imrét, aki egy rutinműté­ten fog átesni, ám a legrosz- szabbra készül - írja a Kiske- gyed. Miután a népszerű szí­nész néhány hónapja észrevet­te, hogy egyre romlik a látása, barátja, Hernádi ludit tanácsá­ra végül orvoshoz fordult. A specialista pedig azonnal meg­állapította: a Heti hetes sztárjá­nak kezdődő szürke hályogja van, ezért hamarosan vállalkoz­nia kell egy műtétre is. Bár ez a beavatkozás alacsony kockáza­tú rutinműtétnek számít, Bajor folyamatosan pánikol - attól tart, hogy meg fog vakulni. Túlzott aggódásával felesége, Ildikó életét is megkeseríti, aki nem tudta megnyugtatni a nagy hipochonder hírében álló szí­nészt. Bajor a műsor egyik felvé­telén árulta el, hogy műtétre lesz szüksége, amellyel egyben az éleslátását is visszanyeri. Gálvöl- gyi lános és Farkasházy Tivadar is biztatta, hogy nyugodtan szán­ja rá magát a műtétre, ők már túlestek rajta. ■ Több mint nyolcvan város akciózik este a Földért A világ legnagyobb önkéntes kezdeményezése, a Föld órája ma este hívja fel a figyelmet az energiatakarékosságra a klíma- változás elleni lépésként. A díszkivilágításokat és az ottho­nok fényeit fél kilenctől egy órá­ra elsötétítő akcióhoz itthon már több mint nyolcvan telepü­lés és több ezer magánszemély csatlakozott. Az esemény hazai szervezője, a WWF Magyarország a köz­ponti eseményt Budapesten rendezi meg, a Lánchídról borít­ják sötétségbe a fővárost. A ren­dezvényen látványos műsorok és Fábián Juli fantasztikus kon­certje szórakoztatja majd a résztvevőket. Az eseményen hirdetik ki a Föld Órája Főváro­sa cím nyertesét is. Az elsötétítést egy nagy kap­csolóval közösen indítják el, a Föld órája hatvan percnyi sötét­sége mégsem lesz teljes: lesznek tűzzsonglőrök, fénygraffiti és bi­ciklivel működtetett Dl pult is. A főváros teljes díszkivilágítá­sát lekapcsolják, elsötétül majd a Lánchíd mellett a Budai Vár, a Parlament és a Duna Korzó is. A hazai csatlakozó települé­sek is vállalták a hatvan perc sötétséget, egyebek közt kial­szanak az egri bazilika, a ka­posvári Nagyboldogasszony Székesegyház, a pécsi Dzsámi és a tatabányai Turul emlékmű fényei is. ■ Lufival küldenek segélyt. Dél-koreai önkéntesek rendszeresen eresztenek fel hatalmas léggömböket az országot Észak-Koreától elválasztó demilita- rizált zóna közelében. A lufik a kedvező szél hátán dobozokat visznek át az éhezés sújtotta diktatórikus országba, amelyekben a „szeretett északi testvéreknek” címzett levelek, tartós élelmiszerek és ruhaneműk vannak. A segélycsomagok sorsa azonban bizonytalan: odaát súlyos büntetést koc­káztat, aki délről érkező kiadványokat, vagy csomagokat szed össze Rubik-kocka alakú múzeum a magyar kreativitásnak Az elmúlt 1100 év magyar szelle­mi teljesítményét - közte a Rubik- kocka történetét is - bemutató, a világhíres játékot megjelenésé­ben is idéző múzeum épülhet Bu­dapesten 2017-re - Orbán Viktor miniszterelnök és Rubik Ernő a programról szóló együttműködé­si szándéknyilatkozatot írt alá pénteken. Az MTI beszámolója szerint Radnai Péter, a program kreatív főtanácsadója 2009-ben álmodta meg a múzeumot, amely szándékai szerint modern szim­bóluma lenne Budapestnek, ahol a mai fiataloknak megmutatják, mi az, amire az ország büszke le­het. Az ötlethez Rubik Ernő mel­lett a kulturális és tudományos élet számos képviselője is csatla­kozott. A mintegy 20 ezer négy­zetméteres épület a tervek szerint lebilincselően mutatja majd be a kiemelkedő magyar szellemi tel­jesítményeket, valamint a Rubik- kocka történetét Az építésre nem­zetközi építészeti pályázatot írnak ki, melynek zsűrijében Rubik Er­nő is helyet kap. A játék feltalálója elmondta: a Rubik-kocka népszerű sporttá vált, kirakására évente mintegy 150 versenyt rendeznek a vilá­gon. A Kossuth-díjas építészmér­nök és feltaláló reményét fejezte ki, hogy nemcsak 2014-ben - a kocka 40., neki pedig 70. születés­napján az alapkőletételnél le­het jelen, hanem három év múlva a kész épületnél is. ■ A Máig él Puskás Öcsi legendája - már arany emlékérem alakjában is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom