Új Néplap, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
2012-03-17 / 65. szám
6 GAZDASAG 2012. MÁRCIUS 17., SZOMBAT Brutális baromfiár-emelés jön három lépés 10-15 százalékos a baromfi- és 30-40 százalékos a tojáshiány a piacon Fellegi: jelentősen közeledtek az álláspontok Washingtonban Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) álláspontja közeledett abban, hogy az egyeztetés fókuszában a gazdasági-pénzügyi kérdéseknek kell állniuk - mondta pénteken Washingtonban Fellegi Tamás. A nemzetközi szervezetekkel folytatott tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter az elmúlt két nap folyamán az amerikai fővárosban informális megbeszéléseket folytatott az IMF illetékeseivel. Fellegi az IMF-nél Reza Mogha- dammal, az IMF európai főosztályának igazgatójával, Willy Kie- kensszel, az IMF igazgatótanácsának tagjával és Christoph Ro- senberggel, az IMF magyarországi tárgyaló delegációjának vezetőjével találkozott. Az egyeztetés arról folyt, hogy mikor és milyen feltételekkel lehet majd elkezdeni a tárgyalásokat az elővigyáza- tosságihitel-megállapodásról. „Most, hogy egy kör lezárult az Európai Unióval folytatott egyeztetések során a kötelezettségsze- gési eljárásokkal kapcsolatban, eljött az idő, hogy egyrészt azokkal a témákkal foglalkozzunk, amelyek túlmutatnak a kötele- zettségszegési eljárás keretein, másrészt pedig, hogy ki tudjuk terjeszteni az egyeztetést azokra az intézményekre, amelyek nem részesei a kötelezettségszegési eljárásoknak, így az IMF-re és az Európai Központi Bankra” - hangsúlyozta Fellegi. „Az álláspontok jelentősen közeledtek - húzta alá a tárcavezető. - Azt tudom mondani, hogy feltétlen az egyetértés közöttünk abban, hogy egy gazdasági-pénzügyi csomagról folynak az egyeztetések, annak az előkészítéséről van szó, tehát az IMF sem érdé; kelt semmilyen olyan politikai természetű feltételrendszerben, amely akadályozza, hogy a tárgyalások a gazdasági-pénzügyi kérdésekben elkezdődjenek. Természetesen ez a mi álláspontunk” - mondta Fellegi. A tárcavezető kifejtette, hogy Magyarország nem húzza az időt a tárgyalások lebegtetésével, hogy javítson az ország tőkepiaci helyzetén, ugyanakkor nem kéri majd a tárgyalások megkezdését. Egyértelműen arra törekszik az ország, hogy a tárgyalások minél hamarabb elkezdődjenek és sikeresen végződjenek, mivel ez a piac és Magyarország érdeke is. ■ Jelentős mértékben nőttek 2006 óta a baromfi- tenyésztés és -feldolgozás költségei, miközben az árak ennél jóval kisebb mértékben emelkedtek - áll a Baromfi Termék Tanács belső elemzésében. Emiatt - és az uniószerte tapasztalható hiány miatt - nyár elejéig három lépésben drágul majd á baromfitermékek ára. Braunmüller Lajos A 2006-os takarmányárakat alapul véve a csirke befejező takarmány ára tavaly 82 százalékkal volt magasabb, mint hát évvel ezelőtt, az idei első két hónapban pedig további 5 százalékkal nőtt. Pulykatakarmányok esetéljen a változás még nagyobb volt. 2011-re a 2006-os értékek megduplázódtak, 2012-ben eddig további 16 százalékkal emelkedtek - derül ki a Baromfi Termék Tanács által készített, az elmúlt hat év költségalakulását elemző anyagból. A lapunk birtokába került dokumentum rámutat: minden más fontos költségtényező komoly növekedésen ment keresztül, míg a fogyasztói árakban 2008-2009 óta nem történt jelentős változás. Az ágazat működéséhez szükséges főbb energiahordozók ára kivétel nélkül nőtt. A változás mértéke az elmúlt 6 évben villamos energia esetében 22 százalék, gáz esetében 99 százalék, gázolaj esetében pedig 50 százalékos volt. A minimálbér ez alatt az idő alatt 62 500 forintról 93 ezer forintra nőtt. Az anyag megjegyzi azt is, hogy a költségek változásai - csak részben - jelentek meg a felvásárlási árakban. A felvásárlási árak csirkénél a 2006. évi márciusi értékekhez viszonyítva 2011-re 44,7 százalékos mértékben nőttek, mely évi átlagban 7,45 százalékos emelkedést mutat. Ugyanez pulykánál 2011-ig 40 százalékos, igaz, 2012 elejére már 57 százalékos lett. Az anyag szerzői megjegyzik: a meghatározó költségek emelkedését, az anyag- és bérjellegű költségek növekedését a felvásárlási árak nem tudták kompenzálni. A baromfihús áprilistól érvényben lévő 5-6 százalékos áremelése csak a tenyésztőkön segít, májusban újabb 6-8 százalékos drágulás várható A baromfitermékek - a nagymértékben emelkedő inputköltségek mellett - nettó átadási árai az elmúlt 3-4 évben jelentős mértékben nem változtak, az utolsó egy-két évben pedig úgy csökkentek, hogy a fogyasztói árak sem emelkedtek. A dokumentum következtetései szerint a termékpálya szereplői közül az alapanyag-termelés, vagyis a baromfihizlalás vesztett jövedelmi pozíciójából. Ugyan a felvásárlási árak emelkedtek, de az nem volt képes ellensúlyozni az energiaár-emelés és a takarmányár emelkedésének költségnövekedését. Az elemzés szerint ennél is rosszabb pozícióba kerültek a vágó- és feldolgozóüzemek. Részben az élő baromfi felvásárlási árainak emelése, részben pedig értékesítés átadási árainak stagnálása, illetve csökkenése a feldolgozóipar jövedelmezősége csökkent, illetve a szereplők nagy része veszteséges volt. Emelkedett az energiahordozók ára, a minimálbér és az áfa mértéke is. Áz elemzők szerint súlyosbítja a helyzetet, hogy az utóbbi négy évben háromszor történt áfaemelés, mely részben visz- szafogta a fogyasztást, kedvezett a szürke- és feketegazdaságnak. A dokumentum számításai alapján az egyes baromfi-termékpályák esetében a feketegazdaság, illetve az áfacsalás mértéke 15- 25 százalékot is kitesz. „A két héttel ezelőtti fogyasztói árak még 6-8 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint a 2008-as és 2009-es árak. Vagyis négy éve még magasabb áron adták a friss csirkehúst az akkori 20 százalékos áfa mellett, mint az idén év elején a 27 százalékos áfával” - mutatott rá az árak furcsa alakulására Bárány László. A Baromfi Termék Tanács elnöke kifejtette: az áremelés azonban mára három okból elkerülhetetlenné vált. „Az egész Európában 4-6 hétig tartó szokatlanul kemény tél nemcsak az energiaköltségeket emelte meg, hanem emiatt romlottak a szaporítási és tojástermelési darabszámok. Az észak-afrikai országok politikai rendeződése után pedig fokozott igény mutatkozott a keltetőtojásra, ezekbe az országokba és Oroszországba áramlik ki most az áru nagy része. A fokozott keresletet jól mutatja, hogy a kel- tetőtojás ára rövid idő alatt 18 eurócentről 26 centre nőtt.” Harmadik okként az elnök a költségek általános emelkedését jelölte meg: a fűtési költségek, a minimálbér és az áfa emelkedése miatt több brojlerhizlaló feladta tevékenységét. Mindezek miatt komoly hiány tapasztalható baromfihúsból és tojásból is, előbbiből 10-15 százalékos, utóbbiból pedig már 30-40 százalékos a kiesés. A jelenleg már elfogadott, de majd csak áprilistól élő 5-6 százalékos áremelés azonban egyelőre csak a tenyésztőkön segít. Az egyelőre alacsonyan maradt fogyasztói árak miatt most a feldolgozók vannak bajban - állítja Bárány László. Az elnök szerint ezért egy 6-8 százalékos áremelés szinte biztosra vehető május közepéig. „Mivel azonban ez még továbbra sem igazi áremelés, csak visszarendeződés a három évvel ezelőtti szintekre, ezért az időközben megnőtt költségek miatt egy harmadik körös, 7 százalékos mértékű nyár eleji áremelésre is szükség lesz” - jegyezte meg Bárány. A csirkehús normál fogyasztói árainak alakulása 2006-2012 első negyedévében (Ft/kg) Árucikk 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 comb 579 689 849 829 889 799 869 mellfilé 1329 1499 1830 1799 1529 1490 1390 A minimálbér változása 1 Ev Ft/hó iH 2006 62 500 2007 65500 2008 69000 2009 71500 2010 73500 2011 78000 2012 93000 Alaposan eltérő hozamot fialtak a magánnyugdíjpénztárak statisztika A legkisebb kockázatot jelentő klasszikus alapok jobban teljesítettek, mint a növekedésiek A nyugdíjpénztári hozamokon is meglátszott tavaly a tőzsdék és az állampapírpiac gyengélkedése. A tavalyi infláció 3,9 százalékos volt, a magánnyugdíjpénztáraknál szektorszinten ezt mindössze a legkisebb vagyont tartalmazó, .és legalacsonyabb kockázatot vállaló klasszikus alapoknak sikerült felülmúlniuk, amelyek 4,16 százalékos átíagho- zamot értek el - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adataiból. A vég- elszámolás alatt álló Honvéd nyugdíjpénztár alapja lett ebben a kategóriában a legjobb 7,5 százalékos hozamával, az utolsó pedig az Aranykor lett 1,29 százalékos nyereséggel. A kiegyensúlyozott alapok enyhe mínuszban zárták az esztendőt, ebben a kategóriában a hozamok között már lényegesen nagyobb eltérések voltak. A vég- elszámolás alatt álló Életút több mint 8,5 százalékos nyereséget ért el, míg a sereghajtó ING-nél -1,38 százalékos lett a hozam. A tízéves 5,08 százalékos inflációt a 48 portfolióból mindösz- sze háromnak (Axa és OTP növekedés alapjai, Budapest nyugdíjpénztár klasszikus portfoliója) a hozama nem haladta meg. A kasszák döntő többsége azonban az elmúlt évtizedben is képes volt több-kevesebb reálhozamot kitermelni. A legmagasabb 10 éves átlaghozamokkal (8 százalék felett) a klasszikus alapoknál lehet találkozni. Az önkéntes pénztáraknál még nagyobb a hozamok között az eltérés. A kasszák tavaly vagyonnal súlyozva átlagosan egy százalék körüli hozamot értek el, a legjobban a Rába nyugdíj- pénztára teljesített 7,84 százalékos hozamával, a sereghajtó pedig a több mint 10 százalékos mínuszban záró Artisjus lett. Évtizedes időtávon vizsgálva az önkéntes kasszák döntő többsége az inflációt meghaladó, 6-7 százalék közötti évesített hozamot ért el, vagyis ezeknél az intézményeknél is tartja a pénz az értékét. ■ Herman Bernadett A kasszák.döntő többsége az elmúlt évtized alatt reálhozamot termelt Két hét a visszalépésre A MAGÁN-NYUGDÍJPÉNZTÁRI tagok március végéig jelezhetik pénztáraiknak, ha vissza szeretnének lépni az állami nyugdíjrendszerbe. Egy jriss módosító javaslat szerint a visszalépők az idén is megkaphatnák a reálhozamot. A végelszámolásról döntő pénztárak tagjai automatikusan visszalépnek az állami rendszerbe, ha nem lépnek át egy másik kasszába. A végelszámolás alatt lévő Életút, Quaestor, Honvéd mellett megszűnik az Aegon és az Erste is. Y
