Új Néplap, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

2012-03-13 / 62. szám

6 2012. MÁRCIUS 13., KEDD GAZDASÁG RÖVIDEN A vasutasok szerint még szűkebb menetrend jön ÖT VASUTAS SZAKSZERVEZET el­utasítja a vasúti személy- szállítást érintő járatritkítá­sokat - közölte a Mozdony- vezetők Szakszervezete. Tá­jékoztatásuk a szerint az áp­rilis 15-től érvényes menet­rend technológiai előkészü­letei szerint naponta 414 vo­nattal járna kevesebb, ez nem 8 százalékos csökken­tést jelent, mint azt a mi­nisztérium állítja, hanem át­lagosan 13, egyes térségek­ben 60 százalékosat. Tilta­kozik a tervek ellen az Auto­nóm Szakszervezetek Szö­vetsége is. Londoni elemzők: gyorsul az infláció valamelyest tovább gyorsul­hatott a magyarországi inf­láció a múlt hónapban, első­sorban az áfaemelés folyta­tódó átszűrődő hatása, a jö­vedéki adók emelése és az élelmiszerára^ valószínű növekedése miatt - közölték londoni elemzők. A citybeli befektetési és elemzőházak közgazdászai 5,4-5,8 száza­lék közötti előrejelzéseket adtak a tizenkét havi, teljes kosárra számított februári inflációra. Az KSH ma teszi közzé az adatait. Csökkent a bankrendszer forintlikviditása számottevően csökkent a bankrendszer forintlikvidi­tása februárban - derül ki a Magyar Nemzeti Bank sta­tisztikai mérlegéből. A köz­lemény szerint jól mutatja ezt az egynapos betétek át­lagállományának jelentős visszaesése, amelyet a két­hetes MNB-kötvény teljes át­lagállományának enyhe nö­vekedése csak kismérték­ben ellensúlyozott. A forint- likviditás csökkenésének hátterében elsősorban a vég­törlesztésekhez kapcsolódó banki devizavásárlás áll: a hitelintézeteknek február­ban 279 milliárd forint ér­tékben 921 millió eurót fize­tett ki az MNB. Már Magyarország feliratú érméket vernek AZ ÖT-, A TÍZ-, ÉS HÚSZFORIN­TOSOK verésé vei elkezdő­dött az új, Magyaror­szág feliratú pénzérmék készítése. A régi, Magyar Köztársaság feliratú érmék törvényes fizetőeszközök maradnak, azokat kopásuk függvé­nyében vonják ki a forga­lomból. Új csúcsra emelkedik az üzemanyagok ára emeli bruttó 7-7 forinttal a 95-ös benzin és a gázolaj li­terenkénti nagykereskedel­mi árát holnap a Mól Nyrt., ezzel benzin ára új csúcsra kerül - értesült az MTI. Az emeléssel a benzin áüagára 437, a gázolajé 439 forintra nő. A Mól egy hete 5 forint­tal emelte a 95-ös benzin árát, a gázolajét 4 forinttal csökkentette. Indulnak a szociális szövetkezetek agrárium Ötmillió forintot kapnak a leghátrányosabb települések programjai Ötmilliárdot szán a kor­mány a leghátrányosabb térségek szociális szövetke­zeteinek létrehozására, amelyben a várakozások szerint 400 település vesz majd részt. A lapunknak nyilatkozó szakértők sze­rint az ilyen kezdeményezé­sek csak költségvetési infú­zióra kötve működhetnek. Braunmüller Lajos Döntött a kormány az új típusú szociális szövetkezetek létrehozá­sáról - jelentette be Giró-Szász András kormányszóvivő. Mint mondta, a cél, hogy „a felnőtt, egészséges emberek ne az újrael­osztó rendszer részei legyenek, hanem dolgozzanak”. A részletekről szólva Hegedűs Zsuzsa azt mondta, az ötmilliárd- ból megvalósuló program az or­szág 47 leghátrányosabb kistérsé­gének 800 olyan települését érin­ti, ahol ötezernél kevesebben él­nek. A miniszterelnöki főtanács­adó szerint a szóban forgó telepü­lések a hagyományos pályázati rendszerben nem tudnak részt venni, mert egy fillérjük sincs pá­lyázatírásra. „Ugyanakkor itt egy­millió emberről van szó, közel 100 ezer olyan gyerekes család­ról, ahol az egy főre jutó jövede­lem nem éri el a 22 ezer forintot.” A most elindítandó - elsősor­ban mezőgazdasággal foglalkozó - szociális szövetkezetek az itt élőknek adnának lehetőséget ar­ra, hogy főként mezőgazdasági munkákkal valósítsák meg az ön- fenntartást. A szövetkezetek ötmillió forin­tot kapnának, a pénzre május el­sejétől lehet pályázni. Egy-két év múlva már 15 millió forintot kap­hatnak úgy, hogy a rendszernek működnie kell, de még nem kell munkahelyeket teremteni, és nem kell piacképesnek lenni. A Kolbászból lesz a kerítés? Reményt adhat a vidéknek a mezőgazdasági munkák lehetősége a kormányzat szerint. harmadik fázisban 50 millió fo­rintra lehet pályázni, ekkor már kisipari üzemekkel működnek együtt. Hegedűs szerint az érintett kis­települések fele pályázik majd. A termelés szakemberigényéről szólva kijelentette: a helyben la­kó munkanélküli diplomások, ta­nítók, védőnők, ápolónők és ál­A hazai szakirodalom a szociá­lis gazdaság alatt gyakran az önellátásra való berendezke­dést érti, amikor például egy zöldségtermesztő kollektíva a helyi iskola menzájának szál­lít árut. Ez azonban nem ver­senyképes, ha hatékony lenne, állami támogatás nélkül is működne - nyilatkozta a Vi­lástalan agrárszakemberek kap­hatnak lehetőséget. A szociális fóldprogram az el­múlt húsz évben megmutatta, hogy az ilyen kezdeményezések nagyon kevés helyen tudnak jól működni - nyilatkozta lapunk­nak juhász Pál agrárszocioló­gus. A Budapesti Corvinus Egye­tem tudományos munkatársa ki­lággazdaságnak Schade Ágo­ta. A Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezető kutatója rámutatott: ezzel szemben a nyugat-európai szakzsargon­ban a szociális gazdaságon in­kább azt értik, amikor helyi zárványokat próbálnak meg a piaci vérkeringésbe bekapcsol­ni. Ennek során szakembere­fejtette: a jól működő mezőgazda­ság szakértelem- és tőkeigénye óriási, amelyet az ilyen progra­mok nem képesek biztosítani. Az agrárszociológus szerint az ilyen típusú szociális gazdaságok hát­ránya elsősorban az, hogy nem képesek felvenni a versenyt a jól szervezett mezőgazdasággal. „Egy átlagos háztáji kert parcellá­két visznek az elzárt területek­re, akik a helyieket segítik az üzleti lehetőségek, a potenciá­lis piacok felmérésében és el­érésében. Ha a most meghirde­tett program inkább az első megközelítést követi, akkor csak a folyamatos állami infú­zió tudja majd életben tartani - tette hozzá a kutató. jában egy szezon alatt hozzávető­leg 50 kilogramm káposzta ter­melhető meg, ez egy boltban mindössze 2500 forintért megvá­sárolható. Jól látható tehát, hogy nem éri meg az erőfeszítés. Külö­nösen igaz ez akkor, ha még ön­tözni is kell, hiszen önmagában ez akkora költséget jelent, amely teljesen értelmetlenné teszi ezt a tevékenységet” - mondta, hozzá­téve: az ilyen kezdeményezése­ket csak állami dotációval lehet fenntartani Juhász Pál a nemzetközi pél­dákról szólva elmondta: a félprofi szervezetek esetleg képesek mű­ködni, ám sok esetben a nyugati példák is öncsalások. Az agrár­szociológus véleménye szerint a kezdeményezések csak vállalko­zásokhoz, például biokertészet­hez vagy gyümölcsfeldolgozóhoz kapcsolva lehetnének sikeresek. Hasonló programok értelmezése nyugaton és keleten Jön a kórházi igazgatóváltás Budapest Kész a menetrend az új vezetők kiválasztására Baumag-ügy: hét év a fővádlottnak első fokon Az államosított kórházak főigaz­gatói és a gazdasági igazgatói posztjaira legkésőbb a hónap vé­géig pályázatot írnak ki - erősí­tette meg lapunk érdeklődésére a Nemzeti Erőforrás Minisztéri­um egészségügyért felelős ál­lamtitkársága. Ennek nyomán akár mind a 19 megyei, valamint 14 fővárosi kórház élén lehetne vezetőcsere. Lapunk azonban úgy tudja, a jelenlegi kórházigaz­gatók 90 százaléka megpályázza majd mostani állását, és 80 szá­zalékuk eséllyel is teszi ezt. A hatályos jogszabályok sze­rint március 31-ig kötelezően ki­írandó álláspályázatokra várha­tóan egy hónapig jelentkezhet­nek majd. Ezután háromtagú bi­zottság hallgatja meg a pályázó­kat. A grémiumban ott lesz az in­tézményeket fenntartó Gyógy­szerészeti és Egészségügyi Mi­nőség- és Szervezetfejlesztési In­tézet (GYEMSZI), a kórház közal­kalmazotti tanácsa és az orvosi kamara egy-egy képviselője. A pályázati határidő után hatvan napon belül kell dönteni a meg­bízatásokról. A kinevezésekről a nemzeti erőforrás miniszter dönt, a döntést a GYEMSZI készí­ti elő - hangsúlyozta az államtit­kárság. A fő- és gazdasági igaz­gatók többsége több éve ül a ve­zetői székben, de az Uzsoki ut­cai, a Szent Imre vagy a Flór Fe­renc kórház első emberei alig egy éve nyerték el tisztségüket. Az új vagy régi-új vezetők elő­reláthatólag legkésőbb június­ban kapják meg a kinevezésü­ket. Hogy mennyi időre, azt nem tudni, csak azt, hogy a kórhá­zak irányítóinak megbizatása az eddigi gyakorlat szerint öt évre szólt. Az biztos, hogy a már ki­szivárogtatott, osztálybezáráso­kat is jelentő kófházátszervezé- seket még a jelenlegi fő- és gaz­dasági igazgatóknak kell leve­zényelniük. Lázár János, a Fidesz frakció- vezetője tegnap azt mondta, a törvény rögzíti: március 31-ig át kell venni a megyei kórházakat, ez után ki kell írni a vezetői pályázatokat. ■ H. É. A budai Szent Imre Kórház bejárata. Változó névtáblák. bíróság Tizenháromezer káro­sult, 40 milliárd forint ki nem fi­zetett tőke- és kamattartozás: íté­letet hozott a Fővárosi Törvény­szék az úgynevezett Baumag- ügyben. A B. László és társai el­len hűtlen kezelés miatt folyt, megismételt eljárásban Tóth Er­zsébet tanácselnök az első rendű vádlottat 7 év börtönre, 7 év köz­ügyektől eltiltásra és 5 év, gazda­sági szervezetben vezető tiszt­ségviseléstől eltiltásra ítélte el­ső fokon. A többi vádlott közül többen 8 hónaptól 2 évig terjedő felfüg­gesztett szabadság- vesztést, mások pró­bára bocsátást, meg­rovást, pénzbüntetést kaptak. A tanácselnök az egész napos indoklás elején kiemelte: az ügy­nek nincs politikai jellege, és hangsúlyozta, a befektetési szö­vetkezet alapítói és a befektetők nem mérték fel a kockázatokat, az állami felügyelet pedig nem lépett fel következetesen. Az 1810 magánfél polgári jogi igényét a bíróság egyéb törvényes útra uta­sította, a cégcsoport társaságai­nak vagyonát továbbra is zár ■ „A PSZÁF nem lépett fel követ' kezetesen.” alatt tartják ezek kifizetésére. Az 1995-ben alakult Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet 2003-ban tagadta meg több mint 13 ezer befektetőnek 32 milliárd forint visszafizetését. Magánsze­mélyek és gazdasági társaságok 12-16 százalékos hozam elérése érdekében üzletrészeket vásárol­tak az ingatlanszövetkezetben, amely szerződésben vállalta, egy bizonyos idő lejárta után a ho­zammal megnövelt összegért ve­szi vissza az üzletrészt Utólagos szakértői vélemé­nyek alapján eköz­ben összetett tranz­akciókban „utaztat­ták” a milliárdokat cégcsoporton és érdekeltségeken belül, és folyamatosan veszett nyoma a vagyonnak. Az első tár­gyalás 2007-ben volt, az első íté­letben B. László hét év börtönt kapott. Ezt az ítéletet 2011 janu­árjában eljárási szabálytalan­ságok miatt a Fővárosi ítélőtábla megsemmisítette. A megismételt eljárás 2011. március 16-án kezdődött a Fővá­rosi Bíróságon, ebben született most ítélet. ■ VG

Next

/
Oldalképek
Tartalom