Új Néplap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-07 / 32. szám
6 2012. FEBRUÁR 7., KEDD GAZDASÁG Nem apad a kórházadósság egészségügy Csak a kamatokból engednének a beszállítók M3, m 2013-tól lesz pénz a Miké Imre-tervre jövőre 1-2 milliárd forint juthat az erdélyi magyarság gazdaságfejlesztési projektjére, a Miké Imre-tervre, ebből elindulhat az Erdélyi Magyar Tervezési és Fejlesztési Ügynökség. A program nagyobb összegű forráshoz az EU 2014 és 2020 közötti finanszírozási időszakában juthat. Három alprogram indulhat hamarosan: egy fiatal vállalkozókat célzó inkubátorház-háló- zat, egy gyógyszergyárat, ásványvíz-palackozót és bioélelmiszer-termelést tartalmazó elképzelés, illetve az OTP Bank által kidolgozott mezőgazdasági finanszírozási modell. Gazdasági ismeretek az új NAT-ban A KÖZOKTATÁSNAK az új Nemzeti Alaptanterv szerint hasznosítható ismereteket kell nyújtania a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. A dokumentum szerint fontos, hogy a tanulók felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasztás területén. VM: egyre keresettebb a hazai ÉREZHETŐEN nő a hazai termékek iránti kereslet - mondta BOGNÁR lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) helyettes államtitkára. Hozzátette: tapasztalható, hogy a vásárlók kevesebb, de jobb minőségű alapanyagból készült terméket vesznek az utóbbi időben, és előnyben részesítik a minőségi magyar élelmiszereket. Emlékeztetett: az idén kilenc cég 22 termékével bővült a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyet viselő magyar élelmiszerek köre. így már csaknem 80 cég több mint 400 terméke viselheti a címkét. Az orvosi eszközöket megkapják, de kifizetni nem mindig van pénzük a kórházaknak. A rendezés kikerülhetetlen. A kormányzati ígéret és a múlt év végén kapott 25 milliárd forintos támogatás ellenére nemhogy kifizetni nem tudták a kórházak a 40-50 milliárdos lejárt adósságaikat, még nőtt is a tartozásuk a beszállítóik felé. Haiman Éva Az orvostechnikai eszközöket gyártó cégeknek 10-15 milliárd, a gyógyszerbeszállítóknak 8-10 milliárd, a teljes beszállítói körnek összesen nagyjából 40-50 milliárd forinttal tartoznak jelenleg is a kórházak - tudta meg a Világgazdaság. Az Összeg az elmúlt időszakban sem csökkent, sőt még növekedett is, miután a megyei és a fővárosi intézmények államosítása miatt gyakorlatilag leállt a számlafizetés. A bankszámlák megszüntetésével járó technikai nehézségeket mára talán sikerült áthidalni, erre utal legalábbis, hogy elindultak a kifizetések - mondta lapunknak az egyik legnagyobb gyógyszernagykereskedő cég, a Hungaro- pharma vezérigazgatója. Feller Antal hozzátette azonban, hogy csak az elmúlt egy hónapban mintegy 10 százalékkal növekedett a kórházak cég felé fennálló tartozásállománya, amely milliárdos nagyságrendű. Hasonló növekedést volt kénytelen elszenvedni a többi kórházi beszállító is, annak ellenére, hogy két lépcsőben is kaptak pluszpénzt a kórházak a múlt év végén az Egészségbiztosítási Alapból. 25 milliárd forintot kifejezetten adósságaik rendezésére, 15 milli- árdot pedig címkézetlenül, de erre a célra is felhasználhatóan. A Honvédkórház külön határozatban ő milliárd forinthoz jutott lejárt számlái kifizetésére. Mindez a pénz összesen elegendő is lenne ahhoz, hogy végre egyeüen kórháznak se kelljen lejárt számlákat tolni maga előtt egyik hónapról a másikra. Csakhogy az Egészségügyi Államtitkárság az utalást követően zárolta a 25 milliárd forintot. Csaknem egy hónapot kellett várni arra, hogy a zárlatot feloldják, erre csak a napokban kaptak engedélyt az intézmények. Mármint Tartozás és segítség A kórházak összes lejárt szállítói tartozása* 40-50 milliárd forint Az etöósBágremlezésre reruielke-1 zésre álló pluszforrás 27 milliárd forint_________________ •BECSÜLT ADAT. azok, amelyeknek van lejárt szállítói számlája. Több mint húsz kórház ugyanis pontosan fizetett, illetve a 15 milliárdból, amit még a zárolás előtt kapott meg, rendezte a számlatartozásait. Ezért nekik a múlt év végén már nem volt tartozásuk, csakhogy a 25 milliárd forintból ők is kaptak. Ezek az intézmények most úgy érzik, a végén még rosszul járnak csak azért, mert jól gazdálkodtak. Aggódnak, hogy á pénzt visszavonják tőlük, ahelyett, hogy saját célra, például a kötelező minimálbéremelésre fordíthatnák. Hogy így lesz-e, még nem tudni, ahogyan azt sem, hogy végül is ki és milyen engedményt tesz majd az adósság rendezése érdekében. A kórházi beszállítók még az előző év novemberében felajánlották: lemondanak a nekik járó késedelmi kamatról a kórházi dolgozók javára, ha a kintlévőségeik 90 százalékát 2011. december 31-ig, a fennmaradó részét pedig a rá következő negyedévben megkapják. Tőketartozás elengedéséről azonban, amit értesüléseink szerint el akart érni a cégeknél az egészségügyi kormányzat, a beszállítók szerint szó sem lehet. Ezt a lehetőséget Tóth Zoltán, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára törvénytelennek tartja. Senkinek sincs joga azt kérni, hogy egy cég, amelyik közbeszerzésen sikeresen pályázott, szabályszerűen szerződött, határidőre szállított, ne tartson igényt a pénzére - mondta. Véleménye szerint fontos lenne, ha az Egészségügyi Állam- titkárság megoldást találna az adósság reindezésére, valamint újratermelődésének megakadályozására. Ez utóbbinak Tóth Zoltán szerint alapvetően két feltétéle van. Az egyik, hogy a kórházak utófinanszírozási idejét a jelenlegi kettőről egy hónapra kell csökkenteni. A másik - legalább a központi vagy regionális közbeszerzések esetében - a nettó finanszírozás bevezetése. Ez azt jelentené, hogy az áruk ellenértékét nem a kórházak, hanem például közvetlenül az egészségbiztosító utalja át a beszállítóknak, a kifizetett összeget pedig levonják a kórházak következő havi támogatásából. Ezzel Magyarország megfelelne az Európai Unió irányelveinek és az új közbeszerzési törvénynek. Ez ugyanis ez év január 1-jétől az állami beszerzéseknél a fizetési határidőt általánosan harminc napban állapítja meg, azzal, hogy például az egészségügyben ez maximum hatvan nap lehet. 400 milliárdos bevételt hozhat a teherautós Hítdíjrendszer közlekedés Ötvenmilliárd forintba kerülhet az államnak az elektronikus útdíjrendszer kiépítése, a változtatások az első évben 110 milliárdos bevételt és évi 23 milliárdos működtetési kiadást jelentenének, az előbbi összeg bő egy évtized alatt 400 milliárd fölé nőhet - számolt be az index.hu egy birtokába jutott előterjesztésre hivatkozva. Az új rendszer eszerint 2014-ben indulhat el, a kilométer-arányos útdíjat kezdetben a D2, D3, D4 kategóriába tartozó járművek fizetnék, a Dl kategóriába tartozó járművek, azaz autók, motorok továbbra is matricát vásárolnának, azaz átalánydíjasok lennének. A hosszútávú terv szerint ugyanakkor önként csatlakozhatnának a rendszerhez, azaz ha például évente egyszer megy a sztrádán, a díjat kilométer-arányosan rendezhetné. ■ A kamionoknak 20 forintos teher lenne kilométerenként, ezt az évek során lassan megduplázná az állam. A tarifa az Európai Unió által meghatározott maximum fele lenne, ami az index számítása szerint a kamionoknál 20 forintos kilométerenkénti díjat jelentene, ez 2024-re 36- 38 forintra nőne. A portál által idézett szakmai becslések szerint most ennek feléTTíze- tik kilométerenként a járművek. Az előterjesztés két forgatókönyvvel számol. Az egyik szerint kezdetben a gyorsforgalmi utakon és a 8- as út egy részén, a 85-ös és a 86-os utakon vezetné be az e-útdíjat, majd tíz év alatt terjesztenék ki a teljes hálózatra. A másik szcenárió szerint a kezdetektől fizetős lenne minden, „cserébe” a kisebb - a dokumentum szerint 60 kW-os teljesítménynél gyengébb - motorú személyautók mindenhol ingyen autózhatnának. A tervezet fizetőssé tenné az MO-st és más városi elkerülő sztrádaszakaszokat is. A bevétel nem a központi költségvetésbe kerülne, ehelyett azt az illetékes állami cég kezelné. ■ VG Gyors pályázatot kémek a vállalkozók a bérkompenzációra tárgyalás 130 müliárdba kerül a költségvetésnek, hogy segít a cégeknek szinten tartani a nettó fizetéseket A munkavállalói csoportok az idén sem járhatnak rosszul az egykulcsos, arányos adórendszerre áttéréssel - jelentette ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, miután a kormány a munkaadók és a munkavállalók szervezeteinek képviselőivel találkozott. A közszférában az állam biztosítja a bérkompenzációt, ez 690 ezer, havi bruttó 216 ezer forint alatt keresőt érint. A versenyszférát a kormány kérte a nettó bérek szinten tartására, a bruttó emelés öt százalék feletti részét az állam megtéríti. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nem tudják az öt százalékos emelést sem finanszírozni, pályázat áll majd a rendelkezésére, amelyen költségvetési forrásokat nyerhetnek el erre a célra. Erre 130 milliárd forintot szán a költségvetés. „A megbeszélésen sürgettük a nehéz helyzetben lévő vállalkozások számára létrehozandó pályázat kiírását” - nyilatkozta a Világ- gazdaságnak Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára elmondta: a tervek szerint ezeknek a cégeknek két részletben fizetnék ki a pályázaton elnyerhető összeget Mivel utófinanszírozásról van szó, ezért álláspontunk szerint nagyobb segítség lenne, ha az első részlet lenne a nagyobb és a második a kisebb. „Azt is kifejOrbán Viktor és a tárgyaló felek. Senki sem járhatna rosszul tettük a kormányoldalnak, hogy álláspontunk szerint 2013-ban is szükségük lenne a munkáltatóknak a bérkompenzáció rendszerére” - tette hozzá a főtitkár. A konzultáción a felek kifejthették, hogyan látják a 2012-es évet általában, a gazdaság és a foglalkoztatás szempontjából. Az esemény után Matolcsy György beszámolt arról is, hogy a versenyszféra érdekegyeztetőfóruma megalkotta saját alapszabályát, ezt a következő napokban alá is írhatják. A VUággazdaság információi szerint az alapszabály aláírása-a eredetileg a mai találkozóra volt tervbe véve, ám az végül az MSZOSZ ellenállása miatt nem történt meg. ■ B. L. Munkástanácsok: rendben az egy kulcs A kormány, a munkaadók és a munkavállalók találkozóján nem került terítékre az egykulcsos jövedelemadó haszna, de ha hosszabb távon javítja a foglalkoztatást, akkor a szakszervezet tudomásul veszi az egykulcsos adót - közölte Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Az EU-ban és az IMF programjaiban részt vevő országok között is vannak olyanok, amelyek egykulcsos adórendszert alkalmaznak - mondta Matolcsy György a tegnapi sajtótájékoztatón. 1 f <
