Új Néplap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-04 / 30. szám
2012. FEBRUAR II. EGYHÁZMEGYEI HÍREK EGYHÁZMEGYEI HÍREK Öt nyelven a news.va alig egy éve indult el a Vatikán új hírportálja. Eddig angolul, spanyolul és olaszul olvashatták az érdeklődők, a három nyelv hamarosan kibővül a franciával és a portugállal. A news.va honlapnak naponta átlagosan 8-10 ezer látogatója van, mely olykor eléri 16 ezret is, mint legutóbb karácsony napján. A honlapra kattintok 180 országból származnak, 53 százalékuk új látogató, a többiek rendszeresen olvassák a honlapot. Energiaudvar Felsőzsolcán átadták a napkövető napelemes és napkollektoros rendszerből álló „energiaudvart” a felsőzsolcai római »katolikus plébánián. A pályázati konstrukcióban megépült rendszer évente mintegy 4600 kWh villamos energiát termel, ami a plébánia hálózatról történő áramfogyasztását jelentősen csökkenti. A napkollektoros rendszer 3 db, egyenként 2,15 m2 felületű napkollektorból áll, amely a használati meleg víz előállításban, illetve - tavasszal és ősszel - a fűtésre is rásegít. Liszt Ferencről emlékeztek Vácott a magyar kultúra Napja alkalmából a Váci Egyházmegye Credo-házában január 17-éfrMessik Miklós Liszt Ferenc európai emlékeiről beszélt. A vetítéssel egybekötött előadást zenei betétekkel színesítették a „Pikéthy konzi” növendékei. Vince-napi borszentelés Diósgyőrben vince-napi borszentelést tartottak január 22-én a diósgyőri római katolikus templomban. A szentelést és a szentmisét Mikolai Vince főesperes, diósgyőri plébános celebrálta. A borszentelésen több borlovagrend is képviseltette magát. A szentmise végén a templom bejáratánál a borlovagrend tagjai egy pohár finom borral kedveskedtek a híveknek, és a megszentelt szőlővesszőket is ajándékba adták. IsTvarv f.í.Sii.í Miskolc: FM 95,1 Eger: FM 91,8. Sátoraljaújhely: FM 90,6 Hatvan: FM 94,0 Tokaj: FM 101,8 3300 Eger, Széchenyi u. 5. Telefon: 36/510-610 • Fax: 36/510-614 E-mail: info@szentistvanradio.hu Honlap: www.szentistvanradio.hu www.szentistvantv.hu Kérjük, segítse adója 1%-ával vagy adományával! Adószám: 18578726-2-10 Magyar Katolikus Rádió Alapítvány Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Homa János Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu E-mail: info@eger.egyhazmegye.hu az Új Néplap közreműködésével. Kedvezményes előfizetés: 06-80/200-690 Beszélgetés Balog Gyulával, az Egri Szeminárium rektorával Lelki nevelés, személyiségformálás Napjainkban negyvennégy fiatalember tanul az Egri Szemináriumban, ezért néhány év óta ez az ország legnépesebb római katolikus papnevelő intézete. Balog Gyula rektortól azt is megtudtuk, hogy hat püspökségből érkeztek a jelöltek. Az egri, a debrecen-nyíregyházi és a váci egyházmegyék mellett jöttek a nagyváradi, a rozsnyói, a munkácsi és a szabadkai területről is. A rendszerváltás éveiben alakult ki ez a gyakorlat. A határon túliak azzal a céllal érkeznek, hogy magyar nyelven tanulják a teológiát, felszentelésük után visszatérnek szülőföldjükre.- A hallgatók fele egri egyházmegyés. Elmondható, hogy az utóbbi időben növekszik a jelentkezők száma?- Szinte minden évfolyamon tapasztalható létszámnövekedés. Jelenleg például az első évfolyamon nyolcán tanulnak, közülük hat egri egyházmegyés. Úgy gondoljuk, hogy ez annak is köszönhető, hogy Ternyák Csaba érsek kérésére egyházmegyénk területén minden szentmise után imádkoznak a papi hivatásokért. Az Egri Főegyházmegyének huszonkét növendékét tartjuk nyilván. Közülük egy Budapesten, egy hallgató Rómában, húsz pedig nálunk tanul. Az egri HittudomáAz átlagéletkor 28-30 év. Többen késői hivatásúak a kispapok között, ők nem érettségi után jelentkeznek. Balog Gyula rektor nyi Főiskolán az elméleti képzésre, a Szemináriumban pedig a lelki nevelésre, a személyiségformálásra fordítunk gondot. Nálunk a nevelés, a hivatásra való felkészülés különösen nagy szerepet kap. Napi két-három órát a lelki élettel foglalkozunk.- Évtizedek óta tartanak nyílt hétvégéket, amikor is az érdeklődők betekintést nyerhetnek a papnevelde életébe. Mikorra tervezik az ideit?- A hagyományoknak megfelelően most is húsvét után szervezzük. Ilyenkor értesítjük a plébániákat és az egyházi intézményeket is a rendezvény időpontjáról és részletes programjáról. Az idén 60-70 fiatalt várunk, nyáron pedig rendszeresen tartunk hivatásgondozó lelkigyakorlatot a Szemináriumban. Ezen általában mintegy negyvenen szoktak részt venni. Közülük 10-15 fiatal jelezte, hogy komolyan foglalkozik a papi hivatás gondolatával. Többükkel év közben is rendszeresen tartjuk a kapcsolatot. Bízunk abban, hogy idén szeptembertől jó néhányan jelentkeznek a Szemináriumba. ■ Homa János A HÓNAP VERSE Reményik Sándor Ne ítélj Istenem, add, hogy ne ítéljek - Mit tudom én, honnan ered, Micsoda mélységből a vétek, Az enyém és a másoké, Az egyesé, a népeké. Istenem, add, hogy ne ítéljek. Istenem, add, hogy ne bíráljak: Erényt, hibát és tévedést Egy óriás összhangnak lássak - A dolgok olyan bonyolultak És végül mégis mindenek Elhalkulnak és kisimulnak És lábaidhoz együtt hullnak. Mi olyan együgyűn ítélünk S a dolgok olyan bonyolultak. Istenem, add, hogy minél halkabb legyekVersben, s mindennapi beszédben Csak a szükségeset beszéljem. De akkor szómban súly legyen s erő S mégis egyre inkább simogatás: Ezer kardos szónál többet tevő. S végül ne legyek más, mint egy szelíd igen vagy nem, De egyre inkább csak igen. Mindenre ámen és igen. Szelíd lepke, mely a szívek kelyhére ül. Ámen. Igen. És a gonosztól van Minden azonfelül. REMÉNYIK SÁNDOR (1890-1941) költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Személyes és történelmi szenvedésekben megtisztuló, példaértékű életéért, és az ebből az erőből kincsekként születő verseiért tisztelték kortársai. A miskolci Vörösmarty visszatért szellemiségéhez Csúszik a pályázati felújítás Gyöngyösön A kincstár regényes története Szeptembertől kezdve a miskolci Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Óvoda fenntartója az Egri Főegyházmegye. Ahogy _ Gáspárné Kiss Mária igazgatónő fogalmazott: a nagy szakmai tapasztalattal rendelkező tanítók és tanárok munkája révén vált az elmúlt évtizedek során elismertté a városban ez az intézmény. Pedagógiai programjukban az oktatás mellett a keresztény értékrend megismertetését és annak megélését hangsúlyozzák. A krisztusi embereszményt állítja középpontba az iskolában folyó oktató, nevelő munka. A tanítást napról napra rövid elmélkedéssel kezdik. Tanítványaik heti két hittanórán vehetnek részt. Évente három alkalommal osztálymisén imádkoznak. A nagy egyházi ünnepekre a tanulók nevelőikkel együtt lelkigyakorlattal készülnek. A panelrengeteg tövében megbújó intézmény életének fontos állomásához érkezett január 13- án. Ekkor került ugyanis sor a vízkereszt utáni házszentelésre az iskola épületében. A diákok az iskola aulájában sorakoztak fel, ahol Palánki Ferenc segédpüspök imádkozott az egybegyűltekért, Isten áldását és kegyelmét kérve valamennyi dolgozóra és tanulóra. A szertartás során kicsik és nagyok együtt énekeltek, majd a Miatyánkot is közösen Imádkozták. Az ünnepi esemény zárásaként a püspök az iskolavezetés kíséretében végigjárta és egyenként szentelte meg a tantermeket, végezetül pedig az óvoda helyiségeit. Ahogy Ágoston Zsolt igazgatóhelyettes fogalmazott: tudva, hogy jogelődjük az 1870-es években alakult római katolikus elemi iskola volt, az épület szentelésével a majd’ 600 diákot nevelő intézmény visszatért az egykori kereteihez és szellemiségéhez. Koós Ede atya, érseki biztos a következőképpen vélekedett az iskola feladatáról: szüleik mellett az itt tanító tanárokra hárul a feladat: embert faragni a tanulókból. Palánki Ferenc segédpüspök és Koós Ede atya, érseki biztos A terveikről megtudhattuk, hogy a 2012/2013-as tanévben három első osztályt kívánnak indítani. Az érdeklődőket nyílt napjaikra és iskolába hívogató foglalkozásokra várják. Nyílt napokat február 28-án és március 9- én, 9 órától 12 óráig tartanak az óvodásoknak és szüleiknek. Iskolába hívó foglalkozásokra pedig március 23:án és április 13- án várják a szülőket és a leendő elsősöket, 15 órától. ■ (homa) Már sokszor leírták, hogy milyen regényes is a Gyöngyösi Kincstár története. Ez hazánk egyik legértékesebb egyházi gyűjteménye. Juhász Ferenc, a gyöngyösi Szent Bertalan-temp- lom plébánosa, a kincstár igazgatója már a história újabb, néha abszurdba hajló fejezeteiről is beszámol. Arról, hogy a 2009- ben nyert 240 milliós európai uniós támogatás nyomán az intézménynek már meg kellett volna újulnia, de lassan már az is kétségessé válik, hogy fel tud- ják-e használni a pénzt. De hogy is kezdődött? AII. világháború alatt az egyházközség három tagja elhatározta, hogy elrejtik az értékes tárgyakat. Megesküdtek, hogy amíg a szovjet csapatok hazánkban állomásoznak, senkinek sem árulják el a rejtekhelyei. A szovjet csapatok tartózkodása hosszúra nyúlt, ezért az akkori plébános feloldotta a titoktartás alól a még élő egyetlen tanút, mert félő volt, hogy a titok sírba száll. A templomtorony falfülkéjéből 1967-ben monstranciák, kelyhek, füstölők, textíliák, miseruhák, szobrok, könyvek kerültek elő. A negyvenhárom ötvösmű igen jelentős értékét képvisel. A legrégibb darab 1507-ből való. Egyediek és különlegesek a Felvidékről származó XV- XVI. századi, bőrtűs-filigrános kelyhek. Az egész világon tizennégy ilyen van, ebből a Gyöngyösi Kincstár hetet őriz. A mintegy százötven tárgy 1990-ben kapott helyet a Szent Korona Házban, melynek szintén érdekes a törtéRitka értékeket őriznek itt - még mostoha körülmények között nete. Gróf Almásy Pál építtette 1784-ben, aki koronaőr volt. Napóleon csapatai elől 1806-ban ide rejtették, és negyvenhárom napig itt őrizték a Szent Koronát. Jelenleg ez az épület ad otthont a plébániának és a gyűjteménynek is. A látogatók úgy találják a kincseket, ahogyan azokat húsz évvel ezelőtt a vitrinekbe tették. A tárgyak már régen restaurálásra szorulnak. Sajnos azonban a fenntartásra sem volt elegendő pénz. Ezért szerettek volna pályázati úton európai színvonalú, modern múzeumot kialakítani két restaurátorműhellyel, ahol a látogatók szeme láttára dolgoznának a szakemberek. De az ígéretes siker után sorra jöttek a fiaskók. Hat hónapba telt, mire a pályáztató egyáltalán elismerte, hogy az intézmény kulturális közfeladatot lát el. Egy évbe, míg a műemléki hatóság engedélye megszületett, amiről még mindig nem adtak ki jogerős határozatot. A közbeszerzési eljárás öt hónapja folyik, amit mindenféle trükkel és jogi eszközzel hátráltatnak a vesztésre álló pályázók. „Évszázadokat vészeltek át ezek a gyönyörű tárgyak: elődeink keze alatt születtek, és az ő kezük óvta őket. Most pedig sem a tárgyakhoz, sem elődeinkhez nem méltó huzavona zajlik” - panaszolja Juhász Ferenc, aki szívén viseli a gyűjtemény sorsát. „A tervek szerint 2011 júniusában kellett volna befejezni a munkálatokat, most 2012. december 31. a végső dátum. Már nem is tudom, beleférünk-e az időbe.” A város önkormányzata is büszke a kincstárra, ezért a pályázat önerejének biztosításával segítette annak beadását. A páratlan érték megmentése nemcsak a gyöngyösi polgárok és a múzeumvezető plébános feladata, hanem azoké is, akik a különböző illetékes hivatalokban dolgoznak, akiktől méltán elvárhatnánk, hogy ne hagyják veszni közös értékeinket. Ez a kincstár mesél. Egy olyan város templomának értékeit őrzi, amely évszázadok óta a Mátra kapuja. Reméljük, nem azzal zárul a történet, hogy megbukik egy ígéretes kezdeményezés. ■ Gábor László > \ *
