Új Néplap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-27 / 49. szám

6 2012. FEBRUÁR 27., HÉTFŐ GAZDASÁG A háziorvosok bérét nem emelik egészségügy Kiürülhetnek a praxisok, de most nem őket preferálják Egyre kevesebb a fiatal háziorvos, az elmúlt öt évben csaknem háromszázan mentek külföldre dolgozni a magasabb fizetés miatt Kibővítenék a cégek bérkompenzációs lehetőségét átcsoportosítás Pályázat kere­tében támogatná a kormány azokat a munkáltatókat, ame­lyeknek a béremelések saját erős 5 százalékának előteremté­se is nagy nehézségekbe ütkö­zik, illetve további támogatás nélkül esetleg csak a létszám csökkentésével tudnák a bér­emelés forrását előteremteni - közölte a Nemzetgazdasági Mi­nisztérium (NGM) pénteken. A bejelentés néhány órával azután történt, hogy az index.hu kor­mányzati forrásra hivatkozva megszellőztette: megszüntetnék azt a 21 milliárdos bérkompen­zációs keretet, amire az idei adóváltozások vesztesei közvet­lenül pályázhattak, a pénzt pe­dig a cégek bérpótlásának támo­gatásához csoportosíthatják át. ■ A kormány 450-700 ezer dolgozó béremeléséhez járulna hozzá. A kormány rövidesen meg­tárgyalja a pályázat kiírásához szükséges jogszabály-módosí­tásokat - derül ki a közlemény­ből. Ennek keretében döntenek arról a törvényjavaslatról is, amely a költségvetésen belüli átcsoportosítással biztosítja a támogatás 21 milliárd forintos forrásigényét. A kormány előterjesztése úgy kalkulál, akár 70-90 milliárdos költségvetési kockázatot is je­lenthet, ha az érintett körben a szokásos éves béremelések el­maradnák - állítja a hírportál. A nemzetgazdasági tárca közle; ménye ciíVól ír: a 21 milliárd fo­rintos keretből 450-700 ezer munkavállaló béremeléséhez járulnának hozzá. A kiszivár­gott információk szerint a mun­káltatók 3 százalékpontos tá­mogatást kaphatnak, vagyis sa­ját maguknak 2 százalékos bér­emelést kellene valahogyan ki­gazdálkodniuk. ■ VG Évről évre egyre időseb­bek a háziorvosok, mert a fiatalok közülük is in­kább külföldre mennek, ahol magasabb bérért ke­vesebbet kell dolgozniuk. Most mégis egyre inkább úgy tűnik, hogy ők nem részesülnek a bérrende­zés első köréből. Haiman Éva „A háziorvosok az elmúlt évben több alkalommal is kaptak plusztámogatást, ezért a terve- „ zett bérintézkedések most első- f sorban a más területen dolgozó | egészségügyieket fogják érinte- J ni. Döntően a közalkalmazott or­vosokat és szakdolgozókat.” így reagált lapunknak a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egész­ségügyért felelős államtitkársá­gának kabinetfőnöke azokra a hírekre, amelyek szerint az alap­ellátásban dolgozók most nem kapnak fizetésemelést. Beneda Attila azt is hozzátette: a rendel­kezésre álló szűkös forrást üte­mezve kell a rendszerbe juttatni ahhoz, hogy érzékelhető legyen a javulás. „Magam tizenhat éven át voltam háziorvos, ismerem a kollégák helyzetét. Tisztában va­gyok azzal Is: ha nem teszünk további lépéseket, tíz év múlva nem lesz elég családorvos az or­szágban. Az alapellátás megerő­sítése kormányzati prioritás, még akkor is, ha ezt most sokan kétségbe vonják” - hangsúlyoz­ta a kabinetfőnök. Az alapellátást érintő eddigi intézkedésekkel kapcsolatban elmondta: már tavaly is össze­sen 3 milliárd forint állt rendel­kezésre, hogy honorálják azokat a háziorvosokat, akik a kötelező alapfeladatoknál többet teljesíte­nek, például szűréseket végez­nek vagy azokra küldik pácien­seiket, választható védőoltásokat javasolnak. Van, aki havonta csak 6, de olyan is, aki 80 ezer forintot meg tud ezzel keresni. Számítások szerint a teljesít­ményfinanszírozás praxison­ként átlagosan 40-50 ezer forint havi többletbevételt jelent. Ta­valy óta ismét kaphatnak esz­közfinanszírozást a háziorvosok: 1,5 millió forintot használhatnak fel 30 hónapra elosztva ilyen ki­adásokra. Emellett 2011 végén egy teljes havi finanszírozást A háziorvosok átlagéletkora csaknem 55 év, a nyugdíjasok aránya 26,4 százalék, míg a 40 éven aluliaké nincs 10 szá­zalék. A házi gyermekorvosok korfája még aggasztóbb: az országban dolgozó, valamivel több, mint ötezer házi gyer­mekorvos átlagéletkora 56 év, 125 kollégájuk pedig már 70 éves is elmúlt. A háziorvosok jelentős része kaptak a doktorok. Vagyis csak tavaly összesen körülbelül 5 mil­liárd forint áramlott a terveken felül a rendszerbe. S ahogy Beneda Attila hangsú­lyozta, az egészségügyért felelős államtitkárság korántsem kíván itt megállni. A jelenleg betöltet­len, illetve tartósan üresen álló mintegy 120-150 praxis helyze­tének rendezésére 13 milliárd fo­rint összértékű projektre pályáz­nak a svájci alapnál. Kifejezet­egy tavalyi ÁSZ-felmérés sze­rint többet dolgozik, mint amennyit az EU munkaidő­direktívája megenged és amennyire szerződtek az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral. Eközben a fő bevé­teli forrásuknak számító úgy­nevezett kártyapénzük, vagyis az az összeg, amit a hozzájuk bejelentkezett lakosok után kapnak, 8 éve nem emelke­ten a halmozottan hátrányos tér­ségek háziorvosi ellátását sze­retnék megoldani ebből. Részint úgy, hogy kedvező finanszírozá­si lehetőségekhez juttatják az ott dolgozó háziorvosokat, részint úgy, hogy úgynevezett praxis­koordinátori rendszert hoznak létre a hosszú ideje betöltetlen praxisoknál, ahol a tervek sze­rint egészségügyi szakdolgozók koordinálják majd például a szű­réseket. dett. Egy háziorvos jelenleg 800 ezer és 1 millió forint kö­zötti havi bevétellel számolhat - ebből kell eltartani önma­gát, az asszisztenciát, flzemi a rendelő és az autó fenntartá­sával kapcsolatos költségeket, esetleg némi fejlesztést Az el­múlt öt évben csaknem 300 fiatal háziorvos döntött úgy, hogy inkább külföldön folytat­ja életét. Már az idén megnyílt egy 300 millió forintos praxisalap, amelynek keretében praxisvá­sárlásra és -fejlesztésre egyaránt pályázni lehet. Amint azt a költ­ségvetés pozíciói megengedik, az alapfinanszírozást is emelni kell - mondta. Szeretnék azt is, ha a jelenlegi 3-4-ről 10 százalékra emelkedne annak az összegnek az aránya, amit a finanszírozáson belül teljesítményük arányában .kapnak a doktorok. De csak a praxisok bevételének növelésé­vel érhető el az is., hogy maga­sabb összegű fizetésre jelentsék be magukat, és ezzel elfogadha­tó mértékű nyugdíjra legyenek jogosultak az orvosok. Sokan ugyanis azért nem mennek nyugdíjba 62 éves koruk után, mert a háziorvosi rendszer pri­vatizálásakor alacsony bérre je­lentették be magukat. „Ameny- nyiben a gazdasági helyzet meg­engedi, megemeljük a finanszí­rozást, és elképzelhető, hogy a mostani helyzet feloldására egy bérminimumot is meghatáro­zunk” - mondta Beneda Attila. Különösen a házi gyermekorvosok átlagéletkora magas Eddig kevés eredményt hoztak az elszámoltatási ügyek vizsgálatok Elhalt vagy lassan halad az ítélkezés az állítólagos gazdasági bűncselekményeknél Ha csalódniuk még nem is, várni mindenképp kell azoknak, akik a második Orbán-kormány hata­lomra jutásakor az előző kabinet­hez kötődő állítólagos gazdasági bűncselekmények gyors elszá­moltatását várták. A 2010 előtti időszak ügyei közül minimális számú az, ahol törvényellenes­ségre derült fény úgy, hogy azt a bíróság is megerősítette volna. A figyelem középpontjában ál­ló egyik legnagyobb botrány, az erzsébetvárosi ingatlanpanama legmagasabb pozíciójú vádlottja, Hunvald György szabadlábra ke­rülhet, ha jogerőre emelkedik a pénteki döntés, mivel a rá kisza­bott másfél éves büntetést már le­ülte előzetes letartóztatásban, és visszakaphatja ingatlanjait, vala­mint autóját és repülőjét is. A má­sik nagy vihart kavaró ügy fő vád­lottja, Hagyó Miklós nem csupán az előzetesből, hanem a házi őri­zetből is kikerülve várja, hogy megkezdődjön a tárgyalás. A BKV 1,49 milliárd forintos meg­károsításával vádolt volt főpolgár­mester-helyettes és társainak ügyében januárban jutottak el a vádemelésig - ez is jóval több azonban, mint amilyen ered­.« « ményt a legtöbb más ügyben el­ért az elszámoltatás. Közvetve ugyan, de ezt ismeri el Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos honlapja is. Az ol­dalon hosszasan sorakoznak az ügyek, amelyekben Budai javas­latára vizsgálatot indítottak - je­len pillanatban összesen 48 ilyen található ott -, az eredményessé­get felsoroló oszlop azonban an­nál szegényesebb. Az iratok fel­dolgozása folyamatban, vizsgála­ti jelentésbe foglalt javaslattétel történt, megállapítások közölve az érintettekkel - számos ügy mellé mindössze ennyi kommen­tárt fűztek. Több olyan is van, amelyben a rendőrség vagy az ügyészség most nyomoz, ezek­ben még lehet eredményt elérni. Hosszabb az a lista, amely a kor­mánybiztosi megkereséstől füg­getlenül indult vizsgálatokat so­rolja. Ezek közül több a nyomoza­ti szakaszban van, nem kevésnél nem találtak jogsértést, bírósági döntésig viszont még egy sem ju­tott el. A MÁV több ingatlanának értékesítése vagy bérbeadása ügyében még csak ígérik a felje­lentést, és az FHB privatizációjá­nak vizsgálata is csupán folya­matban van. A Volánbusz több in­gatlanjának bérlése is szerepel a listán, ezekről Budai épp szomba­ton jelentette be, hogy parlamen­ti vizsgálóbizottságot állítana fel. A vád szerint 5,5 milliárd forint értékű ingatlantól vált meg a cég gyanús körülmények közt. Juhász Ferenc ügye is azok kö­zé tartozik, amely nem halt még el teljesen. A volt honvédelmi mi­nisztert a hónap elején hallgat­ták ki gyanúsítottként - a vád szerint a valós érték töredékéért adtak át szolgálati lakásokat. Iga­zi „nagy halat” azonban még nem fogott az elszámoltatás. Po­litikailag a legnagyobb súllyal az bírna, ha Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon vagy Oszkó Péter ellen tudnának vádat emelni, ám a három legtöbbet emlegetett po­litikus közül csak Gyurcsányon találtak fogást. A sukorói telek­cserét az ügyészség Vizsgálja. Több politikai elemző szerint azonban sokkal kifizetődőbb le­het a kormánypártoknak csupán életben tartani a híreszteléseket, mint hogy egy bírósági üggyel mártírt, egy esetleges felmentés­sel pedig győztest kreáljanak az ellenfeleikből. ■ Sz. I. Ma döntenek a Malév-bizottságról a parlamentben ma tár­gyalnak arról, felálljon-e a Malévhoz kapcsolódó 2002 és 2010 közti kormányzati lépéseket vizsgáló bizottság. Az indítvány már a múlt he­ti napirenden is szerepelt, ám akkor nem tartottak róla vitát. eközben különös utóélete lett Budai Gyula elszámolta­tási kormánybiztos Malév- csőddel kapcsolatos bejelen­tésének is: a kormánybiztos azt állította, hogy a csőd kö­zel 1000 milliárdos terhet rak az államra. Sajtótájé­koztatóján be is mutatott egy papírt a Malév-szerz& désből, ám azt a sajtónak nem adta ki. az atlatszo.hu megszerezte a szerződést, és beazonosíta­ni véli az idézett oldalt - csakhogy azon nincs szó a Malévról, akkor lenne ekko­ra a teher, ha a Budapest Airport jutna csődbe. Hunvald György volt erzsébetvárosi polgármester szabadulhat, ha jogerőre emelkedik a pénteki ítélet 1 f > *

Next

/
Oldalképek
Tartalom