Új Néplap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-27 / 49. szám

2012. FEBRUÁR 27., HÉTFŐ 2 OlvasóinK írtáK Drága a rabtartás Meglepődve olvastam nemrég, hogy azok a személyek, akik börtönbüntetésüket töltik, az or­szág adófizetőinek naponta 8500 forintjába kerülnek. Ez óri­ási összeg, havonta mintegy 250 ezer forintot jelent rabonként Sok becsületes ember veszí­tette el az utóbbi időben a mun­kahelyét, és azóta kilátástalan- ságban, nélkülözésben vegetál­nak. Nem sikerül munkahelyet találniuk, hiába van esetleg többféle végzettsége, képzettsé­ge, munkagyakorlata, s hiába szeretne dolgozni. De nem bűnö­zik! Nem is tudni, hány ezer, százezer család - felnőtt és gye­rek - él becsületesen egyik nap­ról a másikra fűtés nélkül, kevés élelem és jövedelem mellett Akik dolgoznak - a többség az áüagkereset alatti bérért, ami jóval kevesebb mint a rabokra költött havi 250 ezer forint! - adóznak, hogy többek között a rácsok mögött élőket is eltartsák az államkasszából. A legtöbb honfitársunk igen nehezen tart­ja el családját Szerintem a rab­tartási témában valami nincs rendben... H. A., Szolnok Megdicsérték a képviselők az 1 abonyi főrendőrt Pintér Gábor alezredes, Abony | város rendőr őrsparancsnoka arról számolt be a Miabo- | nyunk.hu lapnak, hogy a febru­ár végi képviselő-testületi ülé­sen a jelen lévő kilenc képvise­lő egyhangúlag fogadta el a ta­valyi évről szóló beszámolóját. Megdicsérték az abonyi rend­őröket a térfigyelő kamerákkal kapcsolatban végzett munkád ért, valamint a nagy hidegben nyújtott példamutatásért. Rom- hányiné dr. Balogh Edit polgár- mestertől még két puszit is ka­pott a főrendőr és mellé okleve­let és egy üveg finom bort is. Mióta Pintér Gábor az őrspa­rancsnok, ez először fordult elő, mármint az, hogy dicséretet ka­pott a városvezetéstől - írta a honlap. ■ B. Gy. MEGYEI TÜKÖR Alom és valóság a romok között film A forgatáson nagyon megszerették a szolnoki cigány fiút a filmes stáb tagjai Folytatás az 1. oldalról Szabadon nyargalászik a hideg februári szél Szolnok peremén, a Motor úti cigánytelep omlado­zó, romos házai között; újságpa­pírt és üres nejlonzacskókat gör­get maga előtt, és csak a külön­féle színes flakonokkal nem bír. A kerítetlen, sáros, tocsogós ud­varokra kíváncsian ki-kikandi- káló telepiek fázósan húzzák össze magukon a ruhát, de aztán mégis inkább visszahúzódnak a házaikba. Sárkányék udvarán hamar összeszalad az újságírók hírére a rokonság. Hangos, szaporabeszé­dű asszonyok, közülük az egyik sógornő viszi a szót.- Mit akarnak itt? - vágja csí­pőre indulatosan a kezét. — Mit kíváncsiskodnak? Van itt elég baj maguk nélkül is! Nem elég, hogy becsapták a szerencsétleneket, nem elég, hogy a Lajoskát csúfol­ják az iskolában a többiek a film­szereplés miatt, még maguk ide­jönnek! Tudják, mit írjanak meg?! Hogy ígértek a filmesek minden­félét, de semmit se teljesítettek! A hangos szóra előjön a ház­ból Lajoska is. A fesztiváli hír­adásokból ismert arcon zavar tükröződik: beszélgetne ő szíve­sen az idegennel, de ugyanak­kor a paprikás családi hangula­tok is hatnak rá. A nagy hangzavarban bekeve­redünk az előszobába. Félig ki­dőlt közfalnak támaszkodik La­joska beteg anyja. A 'lesötétített belső szobából jött elő; a diderge­Astáb tagjai nagyon megszerették a fiút telefonon sikerült elérnünk Fliegauf Bence filmes stábjá­nak sajtószóvivőjét, Bártvai Andreát. Lapunknak elmond­ta: rendkívül tehetséges, jó eszű fiúnak ismerték meg La­joskát. Könnyen beilleszke­dett a csapatba, hamar felta­lálta magát, és a színészi adottságai is nagyon jók. A stáb tagjai mindannyian na­gyon megszerették, tette hoz­zá, és elhatározták, hogy a továbbiakban segíteni fogják anyagilag is abban, hogy bol­doguljon az életben. Segítik a tanulásban, és segítik abban is, hogy kerüljön ki a kilátás­talan telepi létből. Ide tért haza a berlini, fesztiváli csillogásból Sárkány Lajos: a Motor úti szegénységbe. Képünkön a fiú édesanyja mutatja meg a szobát, ahol alszanak. tő hidegben nem csoda, ha egyre mélyebbről jön fel a köhögés.- Azt nem mondhatjuk, hogy nem adtak semmit... - inti le az anya a folyamatosan nyelvelő só­gornőjét. - Százhúsz... százhar­mincezer forintot, még a forgatás után. Meg egy tévét. A konyhában, villanyrezsón, krumpli sül egy ütött-kopott lá­basban. A nagymama őrzi, hogy kéretlen gazdája ne akadjon a fé­lig elkészült ételnek. Közben mu­tatja: így élünk itt, láthatja! Nyol­can-kilencen azon a harminc­negyven négyzetméteren. A kita­pintható szegénység a vakolattal együtt, jókora foltokban mállik a nedvesedő falakról. A filmről, forgatásról, és a fesz­tiváli élményekről is szót váltunk azért Lajoskával. Felcsillan a sze­me, látható, hogy szívesen gondol a felejthetetlen napokra. Azt mondja: az a fiú, akit el kellett ját­szania, más volt, mint ő maga. Jobb nála, teszi hozzá bizonytala­nul. A szereptanulással kevés gondja volt, s ha egy-egy szöveg­rész nehezebben ragadt volna meg a fejében, akkor segítettek a stábtagok.- Különösen Bence... - említi a rendezőt, akivel sikerült jól megtalálnia a hangot. Beszélünk az álmokról, a színé­szetről, tanulásról Is.- Igen, az jó lenne - bólint té­tován, és tekintete körbeszalad a Motor út házain. Érezni: hiszi is, meg nem is, hogy úgy lehet. Ma­gántanuló az iskolájában. Kedvet­lenül mondja, hogy a többiek so­kat csúfolták a forgatások után, és ebből volt néhány balhé is. Már az autónál állunk, amikor kiszalad hozzánk a házból a nagy­mama. Kezében néhány fotó, és egy újság. A képeken Lajoska, a büszkeség/ akinek tán sikerül egyszer... Az újság egy Berliner Zeitung, a címlapján pedig áz ő unokája, a díjnyertes magyar film főszereplője, Sárkány Lajoska.- Nem szól semmit, csak szótlanul szorongatja az újságot ■ L.M.L. Vajon valóra vál­nak-e az álmok, és van-e innen kivezető út a filmen is bizonyí­tó, te­hetsé­ges fiú szá­mára? A film, amit a zsűri nagy kedvencének neveznek A legjobb filmnek járó Arany Medvét Vittorio és Paolo Tavia- ni olasz rendezők Cesare deve morire című munkája kapta. Fliegauf koprodukciós műve vi­szont a zsűri nagydíja mellett elnyerte az úgynevezett film bé­kedíjat és az Amnesty Interna­tional nemzetközi jogvédő szer­vezet díját is. A magyarországi romagyilkosságok hatására ké­szült alkotás egy cigány család egy napját mutatja be, doku- mentarista tényszerűséggel, kezdve azzal, hogy reggel a csa­ládtagok elválnak egymástól, és elindulnak otthonról, egé­szen addig, hogy este újra ösz- szetalálkoznak otthon. A színészi teljesítményekkel ke­vesebbet foglalkoznak a külföl­di lapok A The Hollywood Re porter című újság viszont azt ír­ja, hogy a három f őszereplő — köztük a szolnoki Sárkány Lali is -, noha első alkalommal sze­repel filmben, teljesen természe tesnek hat a vásznon. H I R-E K Szeretetvendégség. Befejeződött a szolnoki református templom orgonájának felújítása. A megújult hangszer tiszteleté­re rendezték meg tegnap a hagyományos tél végi szeretetven- dégséget, melyen fiatalok szólaltatták meg az orgonát. Farsang farka. Egész napos kézműves-foglalkozásokkal várták az érdeklődőket szombaton az Aba-Novák Kulturális Központ szervezésé­ben. A szolnoki Ifjúsági Ház aulájában a krampuszokat és az égetésre váró kiszebábot örökítette meg felvételünk. Nyert. Dr. Soós Pálné nyerte az első ti- szaföldvári keresztrejtvényfejtő versenyt, melyet szombaton rendeztek meg 21 in­duló részvételével. Rendszeresen felkeresik a mozgássérülteket Szociális kapcsolattartók kere­sik fel a mozgássérülteket mos­tantól Törökszentmiklóson. Az önkormányzat pályázatot nyúj­tott be erre vonatkozóan, amely sikeres volt, így két főt tud az ön- kormányzat alkalmazni. Felada­tuk lesz a településen élő súlyos mozgáskorlátozott emberek fel­keresése. A program valóban fontos, ez­által például a mozgáskorlátozott személyeknek nem kell a kedvez­mények igényléséhez szükséges nyomtatványokért a polgármes­teri hivatal illetékes irodáját felke­resni, azt a kapcsolattartók viszik el részükre, ezen kívül minden másban is szükség szerint segít­séget nyújtanak. ■ R. Á. 4 * t

Next

/
Oldalképek
Tartalom