Új Néplap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-22 / 45. szám

6 2012. FEBRUÁR 22., SZERDA l^Éiaaiiilliliiliiiiiiir ' Milli Iliin IHM III E33a!33ai Korrigálhatják a keretszámokat ezres nagyságrendben kor­rigálhatják az államilag fi­nanszírozott helyek számát a jelentkezések után, de az államilag támogatott helyek nem tűnnek el - mondta Kis Norbert felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár a Duna TV Közbeszéd című műsorában. A kormány jól mérte fel a munkaerő-piaci igényeket és a gazdasági re­alitásokat, így nincs szük­ség arra, hogy visszavonják a törvényt - tette hozzá. Az átcpoportosítási szándékot megerősítette Hoffmann Rózsa államtitkár is. Gyógyszeren, BKV-n és a kormányon spórolnak több olyan intézkedésről is határozott a kormány, amelyek az idei és a jövő évi költségvetési hiánycél eléréséhez kellenek. Az illetékes minisztereknek nyolc napon belül javaslatot kell tenniük a gyógyszertá­mogatások idei és a buda­pesti közösségi közlekedés jövő évi támogatásának csökkentésére. A dokumen­tum a kormányzati beszer­zési stopot is rögzíti, és azt is, hogy legkésőbb 2013 közepéig be kell vezetni az elektronikus útdíjfizetési rendszert. A kabinet 2,5 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számol. Pokomi szerint aggályos a szakképzés rövidítése Pokorni Zoltán: Lesz elég pénz? t pokorni Zoltán szerint ag­gályos, hogy a szakképzés idejét négyről három évre rövidíti le a Nemzeti Alap­tanterv (NAT), ráadásul drasztikusan csökken a közismereti órák száma. A parlament oktatási bizottsá­gának elnöke, a Fidesz alel- nöke a NAT-ról szólva a kérdések között említette, hogy az állami iskolafenn­tartás több pénzzel jár-e, vagy csak az eddigi pénz mozog az önkormányzatok és az állam között. Rogánék újabb terve az árfolyamgátra az árfolyamgát rendszerét módosító törvényjavaslat­hoz módosító javaslatot nyújt be Németh Zoltán fideszes képviselővel Rogán Antal. Lényege, ne a lakás értékéhez, hanem a felvett hitel összegéhez kössék az árfolyamrögzítés lehetősé­gét - közölte a gazdasági bi­zottság fideszes elnöke. Rogán szerint az élhetne az árfolyamgáttal, aki 30 mil­lió forintnál kevesebb hitelt vett fel. Korábban a jobbi- kos Volner János is hasonló módosítót nyújtott be, eltö­rölte volna a 30 millió forin­tos ingatlan értékhatárt. GAZDASÁG Két éve még többen dolgoztak egyeztetés Ma megalakul a versenyszféra új, háromoldalú konzultációs fóruma Az alkalmazásban állók létszámának változása (előző év azonos időszaka = 100) 106 Mindenhol rendőrök. A foglalkoztatási statisztikákat jelentősen javította a rendvédelmi dolgozók létszámbővülése 2011. jan.-dec. — a nemzetgazdaság egészében a versenyszférában — a költségvetési szférában (közmunkásokkal együtt) —» a nonprofit szférában VC-GRAHKA FORRÁS: KSH Az év végén jelentősen csökkent a versenyszféra alkalmazottainak száma, bár az év egészében töb­ben dolgoztak vállalkozá­soknál. A keresetek nőttek. Braunmüller Lajos A nemzetgazdaság egészében - a legalább 5 fős vállalkozások­nál, a költségvetési intézmé­nyeknél és a statisztikában sze­replő nonprofit szervezeteknél - az alkalmazásban állók létszá­ma tavaly átlagosan 2 692 000 fő volt, vagyis 10 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A ver­senyszféra ilyen méretű cégei­nél tavaly átlagosan 1 851 000- en dolgoztak, vagyis megközelí­tőleg 25 ezer fővel (1,3 százalék­kal) többen, mint egy évvel ko­rábban - emelte ki tegnap a gyorstájékoztató kapcsán meg­jelent közleményében a Nemzet- gazdasági Minisztérium (NGM). A számokból azonban kiderül, hogy tavaly év végén jelentősen zuhant a versenyszféra foglal­koztatottainak száma: novem­berről decemberre 29 ezerrel csökkent a vállalkozásoknál dol­gozók száma. Ennek okai a gyorstájékoztatóból nem derül­nek ki, ám vélelmezhető, hogy a cégek a várható minimálbér­emelés miatt döntöttek a leépí­tés mellett. A legkisebb bérről szóló törvény ugyan csak decem­berben jelent meg, ám annak mértéke már novemberben tud­ható volt. Szembetűnő az is, hogy a köz­foglalkoztatás nélkül nőtt a költ­ségvetési szférában dolgozók lét­száma. Ennek oka, hogy tavaly januárban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) létrejöttekor több rendvédeldmi dolgozót fel­vettek, abban a hónapban éves alapon 15 százalékot meghaladó mértékben nőtt a dolgozók lét­száma ezen a területen. „A bruttó átlagkereset növeke­dése 5,2 százalékos volt a nem­zetgazdaságban, ez nyilván egyenlőtlenül oszlott el, de végül is teljesült a 2010 végén a szoci­ális partnerek és a kormány ál­tal megfogalmazott 4-6 százalé­kos bérajánlás” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint ez azt bizonyít­ja, hogy az akkori ajánlás szak­mailag megalapozott szám, és bérkompenzációs törvény nél­kül is teljesült. A bérek szem­pontjából tehát sikeres volt a ta­valyi év - vélekedett. Az idei évről Dávid Ferenc ki­jelentette: „ebben a recesszióba hajló gazdaságban az elsődleges cél a munkahelyek megtartása lesz, ebben a vállalkozók is part­nerek lesznek. A legjobb eset­ben is csak nagyon szolid növe­kedés várható az idén a munka­helyek számában, a keresetek­nél pedig a legjobb, amit elérhe­tünk az, hogy nem romlik a re­álpozíció, ám ehhez a bérkom­penzáción felül még legalább az infláció mértékével megegyező béremelést kellene végrehajta­ni, és a legtöbb helyen erre nem lesznek képesek" - tette hozzá a főtitkár. „A nemzetgazdaság egészé­ben csökkent a foglalkoztatott­ság, mindez azt mutatja, hogy a kormányerőfeszítései ellenére a munkahelyek számában szűkü­lés következett be” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Varga Lász­ló. A Szakszervezetek Együtt­működési Fórumának elnöke hozzátette: „Az alkalmazásban állók létszáma tavaly májustól fogva csökkenő tendenciát mu­tat, és az egész évet nézve is ke­vesebben dolgoztak, mint 2010- ben.” Varga rámutatott: a 734 ezer költségvetési alkalmazott­ból 640 ezer a teljes munkaidő­ben foglalkoztatott dolgozó. A 2013-as minimálbér már ismét megegyezés tárgya lehet ma megalakul a versenyszféra és a kormány állandó konzul­tációs fóruma, amelyen a munka világát érintő kérdések­ről egyeztet a kormány a ver­senyszféra munkaadói és mun­kavállalói érdekképviseleteivel. A Fórumban a Liga Szakszer­vezetek, az MSZOSZ, a Mun­kástanácsok Országos Szövet­sége (MOSZ), a munkaadói ér­dekképviseletek közül pedig az Általános Szövetkezetek és Ke­reskedelmi Társaságok Orszá­gos Szövetsége, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szö­vetsége és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövet­sége vesz majd részt. „azok után, hogy tavaly meg­szűnt az Országos Érdekegyez­tető Tanács (OET), nagyon fontosnak tartom, hogy újjáé­led a párbeszéd” - mondta Dávid Ferenc, a VOSZ főtitká­ra. „A párbeszéd során törek­szünk majd a megállapodás­ra a munka világát érintő leg­fontosabb kérdésekben” - tet­te hozzá. A fórum így akár a minimál­bérről és a bérajánlásról is megállapodhat. Differenciált béremelés jöhet az egészségügyben egyeztetés A hiányszakmákat és a „veszélyeztetett korosztályokat” preferálnák a 30 milliárdból Az egészségügyi államtitkárság adatai szerint 30 százalékkal csökkentek a reálbérek az egészségügyben az elmúlt tíz esztendőben. Most összesen mintegy 30 milliárd forint áll rendelkezésre, hogy megállít­sák ezt a folyamatot. Az idő pe­dig szorít: március végéig, va­gyis alig több mint egy hóna­pon belül kell az érdekvédelmi szervezetek számára elfogadha­tó, költségvetési oldalról pedig finanszírozható béremelési ajánlatot letenni az asztalra. Az egészségügyi államtitkárság igyekszik, Papp Magor, a Ma­gyar Rezidens Szövetség és Bélteczki János, a Magyar Or­vosok Szövetsége elnöke is „rendkívül konstruktívnak” jel­lemezte a bértárgyalásokat. Ta­lán csak a Magyar Orvosi Ka­mara elnöke elégedetlen to­vábbra is; Éger István nem fo­gadja el, hogy az alapellátásban dolgozók kimaradnak a fizeté­sek rendezéséből. Márpedig a 30 milliárd forin­tos keretbe csak a szakrendelők­ben és a kórházbakban dolgozó orvosok, nővérek, asszisztensek bérrendezése fér bele. A pénz fe­lét fordítanának a szakdolgozók, míg a másik felét az orvosok bér­emelésére. A szakdolgozók ebből-a pénz­ből 6 százalékos általános bér­emelést és 25 százalékos pótlék­emelést kaphatnak. Vagy, egy másik számítás szerint, fejen­ként 12 732 forintos, illetve 10,7 százalékos fizetésemelést. Ba­logh Zoltán, a Magyar Egészség- ügyi Szakdolgozói Kamara első embere azt mondja: 65 ezer szak­dolgozót érinthet a bérrendezés. A mintegy 29 ezer aktívan dol­gozó orvos közül 18 ezer számít­hat fizetésemelésre. Ennek mér­téke bruttó 57 000 forint átlago­san, a bértárgyalásokon ugyan­is felvetődött, hogy kor, beosz­tás, szakma szerint differenciál­janak. Mint Bélteczki János el­mondta, ez nem feltétlenül azt jelentené, hogy az idős és tapasz­talt orvosok kapnák a legtöbb pénzt, merthogy a 34-39 éves korcsoportban feleannyi orvos dolgozik, mint a 48-52 éves kor­osztályban. Ha pedig azt szeret­nék, hogy a béremelés valóban itthon és a pályán tartsa a gyó- • gyítókat, akkor a leginkább ve­szélyeztetett korosztályokat és szakmákat kell preferálni. Az egészségügyi államtitkár­ság lapunk információi szerint nemcsak ahhoz ragaszkodik, hogy a háziorvosok kimaradja­nak a béremelésből. Abból sem akar engedni, hogy a rendelkezés­re álló összesen 30 milliárd forint bruttó összeg, hiába szeretnék ezt az elmúlt öt évben majdnem megháromszorozódott a kül­földön munkát vállaló vagy ezt tervező egészségügyi dolgo­zók száma - derül ki az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal adatai­ból. Míg 2007-ben 664-en, ta­valy 1901-en kérték ki a mun­kavállaláshoz szükséges ható­sági igazolást. Az igénylők több mint 60 százaléka orvos, több mint egyharmaduk az itt­hon is hiányszakmának szá­Béremelési tervek Szakdolgozók: 65 ezer fő, 12732 Ft Orvosok: 18 ezer fő, 57000 Ft (ÁTLAG) nettóként kezelni az érdekvédel­mi szervezetek. Ami az ő szem­pontjukból érthető, hiszen, mint mondják, több milliárd forint adók és járulékok formájában gyakorlatilag azonnal vissza is jut a költségvetésbe. ■ H. É. mító aneszteziológus és inten­zív terápiás szakorvos, de fél- száz háziorvos is a távozás mellett döntött. Mindeközben, ugyancsak az elmúlt öt esz­tendőben csökkent a hazánk­ban munkát vállaló külföldi egészségügyi dolgozók száma. Jelen pillanatban összesen 3298 külföldi állampolgársá­gú egészségügyi dolgozó szere­pel az EEKH nyilvántartásá­ban. Több mint kétezren or­vosként dolgoznak. Orvosmigráció (fő) ■ távozó magyar orvosok ■ akkreditált külföldi orvosok 2007 2008 2009 2010 2011 VG-GRAFIKA FORRÁS: EGÉSZSÉGÜGYI ENGEDÉLYEZÉSI ÉS KÖZIGAZGATÁS! HIVATAL Sokan mennek, alig jönnek i i * J

Next

/
Oldalképek
Tartalom