Új Néplap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-17 / 41. szám
2012. FEBRUÁR 17., PÉNTEK 7 GAZDASÁG Többet dolgoztatna mindenkit az unió ellátórendszer Egy munkaképes korúra hamarosan két nyugdíjas jut a Fehér könyv szerint Az 55-64 évesek foglalkoztatottsága (százalék) Svédország Németország Dánia Nagy-Britannia Ciprus Olaszország Szlovénia Magyarország Lengyelország Málta j 36,6 35.0 34,4 34.0 FORRÁS: EU, 2010 A munkával töltött évek számának növelése és kiegészítő magánnyugdíj- rendszerek létrehozása - Brüsszel szerint főleg ez kell ahhoz, hogy a jelenleg aktív generációknak is jusson megfelelő ellátás nyugdíjaséveikben az egyre öregedő Európában. VG-összeállítás Több olyan kezdeményezésre van szükség, amely biztosítja a nyugdíjak értékállóságát és a mai fiatalok majdani nyugellátását - mondta el Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztos .tegnap a terület Fehér könyvének brüsszeli bemutatóján. Az Európai Bizottság által készített dokumentum egyik fő javaslata, hogy az emberek a jelenleginél tovább dolgozzanak, azaz később lépjenek be a nyugdíjrendszerbe, és így is csökkentsék annak terheit. A bizottság szerint ezért át kell alakítani a munkahelyi, munkaerő-piaci gyakorlatokat, az Európai Szociális Alapot pedig fel kell használni az idősebb munkavállalók munkába állítására. Emellett szükséges a korkedvezményes nyugdíjazási lehetőségek korlátozása, valamint a nők és férfiak nyugdíjkorhatára közötti különbség megszüntetése is. A jelentés kezdeményezi azt is, hogy - a jövőbeni fenntarthatóság érdekében - létesüljenek kiegészítő magánnyugdíjrendszerek. Ezeknek a biztonságosságát javítani kell, többek között a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló irányelv felülvizsgálatával és a fogyasztók jobb tájékoztatásával. Emellett biztosítani kell azt is, hogy a rövidebb-hosszabb ideig külföldön dolgozók hazatérésük után határon túli éveik után is megkapják az öregkori ellátást. A nyugdíjrendszerek működtetése ugyan tagállami hatáskör az unióban, ám a bizottság előremutató elemzésekkel segíti a tagországi kormányok reformterveit - idetartozik a Fehér könyv is. A testület néhány területen jogszabályalkotásra is készül, ilyen a magánmegtakarítások hordozhatósága és a több országban is működő magán- pénztárak jobb szabályozása - mondta Andor. A nyugdíjrendszerek reformja azért létfontosságú, mivel Európa öregszik. A nyugdíjasok jelenleg az EU népességének a 24 százalékát teszik ki - ez 120 millió fő -, egyre tovább élnek, számuk pedig növekszik, különösen ahogy a korábbi népességrobbanás korosztálya eléri a nyugdíjkorhatárt. Eközben egyre kevesebb gyerek születik, így az aktív munkaképes korúak száma esik: az EU dolgozó népessége jövőre már elkezd zsugorodni. A nyugdíjak így egyre nagyobb pénzügyi terhet jelentenek a nemzeti költségvetésekre, ráadásul a helyzetet még pénzügyi és gazdasági válság is súlyosbítja. A fenntarthatóságra leselkedő veszélyeket jól jelzi, hogy míg 2008-ban minden legalább 65 éves emberre négy munkaképes korú személy jutott az unióban, addig 2060-ban egy nyugdíjasra mindössze két munkaképes korú ember marad. A Fehér könyv több országnál is ad „személyre szabott” javaslatokat. Magyarország nincs köztük, megemlíti viszont, hogy a 2009-es reformnak köszönhetően 2060-ban a GDP 10,5 százalékát költi majd nyugdíjra az ország, a szigorítás nélkül ez 13,8 százalék lenne. Említi továbbá a korengedményes nyugdíj tavaly decemberi megszüntetését és a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítását, utóbbiról megjegyzi, eddig működési kiadásra ment el a pénz, ami a fenntarthatóságot veszélyeztetheti. 14-18 évet élhetünk nyugdíjasként A fehér könyv szerint Magyarországon a férfiaknál 14,1, a nőknél pedig átlagosan 18,2 év a 65 évtől számított várható élethossz - azaz a 65 éves nyugdíjkorhatár bevezetése után körülbelül ennyi ideig kell majd gondoskodni róluk. A korhatár itthon jelenleg 62 év, a férfiak azonban már 60,1, a nők pedig 58,7 éves korukban kilépnek a munkaerőpiacról. A jelentés országonként közzéteszi, hogy egy-egy állam nyugdíjalapjának mekkora eszközállománya van a nemzeti össztermék százalékában, agyarországon ez az unió által hivatkozott 2009-es adat szerint 13,1 százalék. Az arányok nagy szóródást mutatnak, a Fehér könyv szerint a finneknél ez a szám 76 százalék körüli, az íreknél és a dánoknál 43-44 százalék feletti, míg például az olaszoknál 4,1 a franciáknál kevesebb mint egy százalék. A NYUGDÍJKIADÁSOK md ÜZ EU-ban átlagban a GDP tíz százalékát szívják el. A legszegényebb régióknak kérik a források elosztását Nyugaton válságban van az új autók piaca A környezetvédők kárára gyorsulnak nagyberuházások jelentősen csökkenhet az idő a környezeti hatásvizsgálatra a kiemelt jelentőségű beruházásoknál. Pintér Sándor belügyminiszter legalábbis csütörtökön olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint harminc napra csökken az ügyintézés határideje. így jelentősen felgyorsulhat a nagyobb projektek átfutási ideje - ezzel együtt gyorsabbnak kell lenniük a különböző zöldszervezeteknek is, ha a környezeti károkozásra hivatkozva akarnak késleltetni vagy leállítani egy-egy beruházást. A módosítás célja a törvényjavaslatban mellékelt indoklás szerint az, hogy felgyorsíthassák az európai uniós projektek, ezen belül különösen a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret fejlesztési forrásainak kifizetését. A tervezet szerint legfeljebb két hónap alatt kellene dönteni a környezetvédelmi kérdésekről a kiemelt jelentőségű ügyekben. Az előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás átfutási ideje pedig harmincnaposra csökkenne. Arról a kormány dönthet, majd a tervezet szerint, hogy milyen ügyekben lehessen ennyire felpörgetni a döntés- hozatalt: ahogy most is rendeletben szabályozzák az engedélyezési eljárást, úgy a törvényjavaslat megszavazása után is kormányrendelet jelölhetné ki, mely esetekben válhat egy ügy kiemeltté. ■ Sz. I. tizenkét uniós tagállam, köztük Magyarország kérte levélben az Európai Unió döntéshozóitól, hogy az uniós források kiosztásánál jobban célozzák a legszegényebb régiókat - tette közzé a Bloomberg. A European Voice című lapban is közzétett dokumentum szerint az Európai Uniónak ügyelnie kellene, hogy a kohéziós forrásokat hatékonyabban, az elmaradottabb régiókat megcélozva használja fel, ez ugyanis lényeges összetevője lehet a gazdasági növekedésnek. A közzétett érvek szerint a szegényebb területek növekedése a fejlettebb országoknak is előnyt jelentene. Az olvasói levelek között megjelent cikk - melyet Győri Enikő az EU-ügyekért felelős államtitkár mellett bolgár, cseh, észt, lett, litván, máltai, lengyel portugál, román, szlovák és szlovén kollégája írt alá - a munkahelyteremtés „magától értetődő” eszközeként említi a kohéziós politikát, amelynek további előnye a jövőbeni növekedés alapjainak mega unió egy negyedik vizsgálatot is indított a Népszabadság információi szerint Magyarország ellen, az Erzsébet utalványok ügyében, mivel a multikat gyakorlatilag kizárták az elfogadóhelyek közül. A nemzetközi üzletláncokkal vagy a szokásos díj dupláját jelentő hatszázalékos jutalékért cserébe akar szerződni az állam, vagy egyáltalán el vetése mellett az is, hogy elejét veszi az egységes uniós belső piac széttagolódásának. Az aláírók szerint Európa mocsárból való gazdasági felemeléséhez pusztán a források hatékonyabb elosztása nem elegendő, de segítséget jelenthet. Figyelmeztetnek emellett arra is, hogy a kohéziós alapok forrásainak csökkentése is növelheti a területi egyenlőtlenségeket az unió; ban. A fenntartható gazdasági növekedés megteremtéséhez szerintük arról is szükséges elgondolkodni, hogyan tehető célzot- tabbá és igazságosabbá a közös uniós költségvetés. A szerzők több feltételt is felsorolnak, hogy a kohéziós politika az említett céloknak megfelelően működjön. Ezek közül elsőként említik, hogy ennek a politikának erősnek és függetlennek kell maradnia. A források a 2007-2013-ig tartó költségvetési időszakban 347 milliárd eurót jelentenek. ■ sem indultak a tárgyalások a kormányzat elzárkózása miatt - erről eltérő nyilatkozatok születtek. A lapnak egyetlen érintett sem kommentálta az értesülést. A Népszabadság úgy tudja: az utóbbi időszakban mégis elindultak a tárgyalások a multik és az állam között, de nem tudni, van-e összefüggés a vizsgálat és az említett fejlemények között. járműforgalmazás januárban 7,1 százalékkal, 968 769-re esett az Európai Unióban forgalomba helyezett személyautók száma. Ez azonban tulajdonképpen nem érte váratlanul a gyártókat, hiszen egy a múlt hónap végén megjelent tanulmány 7,2 százalékos forgalomcsökkenést prognosztizált ez évre. Időarányosan ez meg is lenne, bár tegyük hozzá, az autókereskedők és -szervizek szövetsége, a CECRA szerint a 27 uniós tagországban és az Iz- land, Norvégia, Svájc alkotta EFTA-csoportban együttesen esik a forgalom, 7,2 százalékkal, 12,594 millió darabra. Ha a fenti 30 országot nézzük, akkor csupán 6,6 százalékkal csökkent tavalyjanuárhoz képest a forgalom. Azonban a 15 nyugat-európai „régi” uniós tagország piaca csaknem 9 százalékkal szűkült, és ez már megijeszti az autóipari csoportokat, amelyek pesszimistának tartották a CECRA prognózisát, és boldogan kiegyeztek volna A legkelendőbb márkák januárban* Darab Változás** vw 128 993 0,1 Ford 80 212-4,3 Peugeot 67 190-15,6 Renault 63 591-28,7 Opel 57 479-20,7 Citroen 57 050-13,3 Audi 51455 7,2 FIAT 48 709-18,4 Toyota 44 351-12,3 Mercedes 43 506 7,6 BMW 43 601-7,1 • EU + EFTA-ORSZÁGOK * * 2010 JANUÁRJÁHOZ KÉPEST, SZÁZALÉK. FORRÁS: ACEA a PricewaterhouseCoopers elemzőivel, akik éves szinten csupán 4 százalékos eladáscsökkenést tartottak, valószínűnek. Ne temessük azonban az évet az első hónap adatai alapján, bár az biztosnak látszik, hogy az idei lesz a piacszűkülés ötödik éve a 2007-es 16 milliós darabszám- csúcs után. A GDP-adatokat, a fogyasztói bizalmi indexet, valamint a munkanélküliségi ráta dinamikáját vizsgálva abban sem bízhatnak a gyártók és a beszállítók, hogy az új 11 tagország menti meg a munkahelyeiket. Mert igaz ugyan, hogy régiónkban 19 Százalékkal több kocsi került az utakra, de a 11 országban együttesen mégis csupán 62,5 ezer darabról beszélhetünk, ez 8 ezerrel kevesebb, mint amennyi Hollandiában elkelt. Magyarországon hiába nőttek - nem az eladások, hanem a forgalomba helyezések - 44 százalékkal közel 5000 darabra, csak tiszavirágéletű fellendülésről beszélhetünk, hiszen csupán a különböző jogszabályokkal való játék eredményezte ezt a számot. De térjünk vissza a földrész szerencsésebb oldalára, ahol ugyan az eurózónán kívül lévő Nagy-Britannia 123 ezer darabos piaca januárban nem szűkült, és valami különös fortély révén Németországban is csak 0,4 százalékkal karcsúsodott, 210 ezerre. Ám az olyan hagyományosan nagy autóvásárlók, mint a franciák és az olaszok ugyan 147, illetve 137 ezer új kocsit vettek, de ez 21, illetve 17 százalékkal kevesebb, mint tavaly januárban. ■ D. K. , 3f Megint tüntetnek a BKV dolgozói egyelőre nem várható sztrájk a BKV dolgozói körében, az azonban valószínű, hogy az egy héttel ezelőtti tüntetés után újabb demostrációra készülnek: Nemes Gábor szakszervezeti alelnök azt mondta, a demonstrálok három helyszínen gyülekeznek majd a város három pontján, onnan a Blaha Lujza térre, majd a Városház utcába és a Kossuth térre mennek, hogy Tarlós István főpolgármesternek és Orbán Viktor kormányfőnek adjanak át petíciót a BKV finanszírozásával, illetve a munkavállalók juttatásaival összefüggésben. ■ VG Munkaerő-piaci képzések ezer szabolcsinak mintegy ezer ember bevonásával munkaerő-piaci képzések indulnak az álláskeresők számára Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében - közölte Rezsőfi István, a megyei kormányhivatal munkaügyi központjának igazgatója. Első lépcsőben a jövő héttől jelentkezhetnek a támogatott képzésekre a regisztrált álláskeresők. Összesen több mint negyven különféle képzés indul, amelyek listáját kifejezetten a térségi munkáltatók igényei, illetve a kamarai és a saját felmérések alapján állította össze a munkaügyi központ. ■ MTI Vizsgálat az Erzsébet utalvány miatt / i
