Új Néplap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-16 / 40. szám

2 MEGYEI TŰKOR 2012. FEBRUÁR 16., CSÜTÖRTÖK Nyújtózkodni: csak ameddig a takaró ér gazdálkodás Nehéz gazdasági éve lesz idén a települési önkormányzatok többségének Az önkormányzati szék tor — a hitelforrások nél­kül — összesen mintegy 3200 milliárd forinttal gazdálkodhat idén, ami 0,9 százalékkal maga­sabb a tavalyi összegnél. Ezek 40,5 százaléka saját folyó bevétel, míg a fenn­maradó rész állami hoz­zájárulás, támogatás, sze­mélyi jövedelemadó és más központi bevétel. Munkatársainktól Szavazzon honlapunkon ma 16 óráig: SZ0U0N.hu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. I On szerint miért adósodtak el az önkormányzatok? A települési önkormányzatok számára a február a költségve­tés-készítés időszaka. A forráshi­ányos önkormányzatoknak a költségvetési rendeletükben rög­zíteniük kell azt is, hogy a hi­ányt miből kívánják ellentételez­ni. A nagy többség hitelfelvételt jelöl meg forrásként, Tiszaroff például sokáig afféle „bezzegtelepülésnek” számított a térségben. Forráshiány és foj­togató hitelek nélkül élte életét a falu, ám a 2012-es esztendőben már kénytelen a képviselő-tes­tület forráshiánnyal tervezni a költségvetést.-Az idei büdzsénk 458 millió forintról szól, és 34 millió forin­tos forráshiánnyal számolunk - mondta kérdésünk nyomán Ka­marás Zsolt polgármester. - Nyolcmillió forintot hozunk át a tavalyi évről a számlánkon, ez enyhít valamelyest a helyzeten. Mi tulajdonképpen az elmúlt évet is 42 milliós forráshiánnyal terveztük meg, de akkor még volt 41 millió forint megtaka­rításunk is a folyószámlán­kon. Idén már lényegesen szűkösebbek a lehetősé­geink. Egy másik Tisza men­ti település, Nagyrév évek óta görget maga előtt egy vaskos forráshi­ányt, amit tavaly 10 millió mányzat könyvelésén; ennyivel támogatja az állam a Start mun­kaprogramban részt vevők bé­rét. A képviselő-testület egyéb­ként idén - 211 millió forint be­vétel és 236 millió forint kiadás mellett - legalább 25 millió fo­rint hiánnyal számol. Ezt több intézkedéssel próbálják kiküsz­öbölni: megszüntették például az önkormányzatnál a cafeterja- juttatásokat, és alig használják az önkormányzati gépkocsit, így spórolva a benzinen. A környé­ket mára már teljesen „kitakarí­tották” a közmunkások: az ösz- szes elégethető fadarabot össze­gyűjtötték, több önkormányzati épületet most ezzel fűtenek. így csaknem 2 millió forinttal keve­sebbet kell gázra költeni. Kunhegyes képviselő-testüle- te egyszer már tárgyalta ugyan a város 2012-es költségvetését, ám a képviselők úgy határoztak, hogy csak a pontos törvényi sza­bályozások ismeretében, várha­tóan február végéig hoznak vég­leges döntést. Amint Vincze László alpolgármestertől meg­tudtuk, az idei állami kvótáknak köszönhetően valamivel jobb po­zícióból indulhatnak, mint ta­valy, hiszen mintegy 9,5 száza­lékkal magasabb összeg, 2,7 milliárd forint állhat majd a be­vételi oldalon. Kunhegyes idei költségvetését 91,7 millió fo­rintos hi­ánynyal ter­vezik. Kunhe­gyeshez hasonló­in Kun­madara­son is Költségvetési forráshiányt csökkentő néhány intézkedés: ► ....................................................... 4 m- Fejlesztési hitel felvétele «- Pályázatok kihasználása •- Kötelező és nem kötelező fel­adatok újraértékelése «- Cafeteria-juttatások megvo­nása «- Spórolás a hivataligépkocsi- használattal Összegyűjtött fahulladékkal fűtenek m- Nem vesznek fel új dolgozót forinttal sikerült ugyan csökken­teni, de ami — 119 milliós bevé­teli főösszeg mellett - még így is 35 millió forintra rúg. Rendkí­vül jól jött hát a tiszazugi kiste­lepülésnek a tavaly év végi 20 milliós állami segítség, ám a pénzügyi egyensúlyt nem állí­totta helyre. Sej János polgár- mester elmondta: a képviselő- testület ebben az évben újabb 13,1 millió forint forráshiánnyal számol. A szigorú megtakarítá­si intézkedéseket tovább folytat­ják, ennek legfőbb szelete a bérmeg­takarítás lesz. — Egyetlen önkormány zati dolgo­zót sem kelle eddig elbocsátanunk, de akinek most jár le a határozott idejű munkaszerződése, annak nem ajánlunk fel hosszabbítást - ma­gyarázta a számokat Sej János, akitől azt is megtudtuk, hogy Nagyrév a Remondis Zrt. és Ci­bakháza felé tartozik legna­gyobb összeggel. A település a fennálló hiányt fizetési haladé­kok kérésével, illetve további rö­vid lejáratú, működést segítő hi­tellel kívánja kezelni, de újabb állami támogatásban is remény­kedik az önkormányzat. A közeli Tiszasas példája, helyzete jól jelzi, hogy milyen nagyságrendű gondokkal kell megküzdeniük már az apró tele­püléseknek is, és hogy milyen mély szakadék szélén kell folya­matosan egyensúlyozniuk. Bár falu még csak a költségvetés tervezési időszakában tart, már látható, hogy mennyi­ből gazdálkodhat idén a település. Gyói Gábor polgármester kér­désünkre elmondta: tavaly 176 millió fo­rint volt a költségve­tés főösszege, s ez idén 40 százalékkal emel­kedni fog. Ennek oka, hogy csaknem 35 millió forint „átfut” az Önkor­Nehéz a helyzet, mikor legalább egyensúlyba kellene hozni a kiadások és bevételek összegét Nagyváros, nagyobb hiány, nagyobb gond A szolnoki önkormányzat ter­vezett 2012-es bevételi főössze­ge 17 milliárd 362 millió 997 ezer forint. A tervezett kiadá­sok ezt az összeget bő 1,2 mil- liárddal haladhatják meg, és 18 milliárd 590 millió 832 ezer forintra rúghatnak. A hi­ány kisebbik része, 231 millió 490 ezer forint működési ere­detű, a fennmaradó 996 mil­lió 345 ezer forint pedig fel­halmozási típusú. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET által 2012-re tervezett hiány a fele 2011-esnek. A költségvetés szigorú és kemény feltételekre épül, a takarékosság és a visszafogottság jellemzi. A szűkítéseket a feladatok ész- szerűsítésével érték el, ami biztosítja az önkormányzati feladatok ellátását. Az intéz­mények működése pályázati források bevonásával és na­gyon takarékos gazdálkodás­sal, biztosítható. A forráshiányt fejlesztési hi­tel felvételével - az MFB által kínált „Sikeres Magyaror­szágért” Önkormányzati Inf­rastruktúrafejlesztési Hitel- programban -, pályázatok segítségével, továbbá a bevé­telek és kiadások alakulásá­nak nyomon követése révén csökkentheti a város. Napi­rendre került az önkormány­zati kötelező és nem kötelező feladatok újraértékelése is. kivárnak a költségvetés elfoga­dásával. Márki Sándor polgár- mester elmondta: tavalyi évet 833,8 millió forinttal tervezte meg a képviselő-testület, s eh­hez képest most 794 millió fo­rintos javaslatot tartalmaz az előterjesztés. Az első tárgyalási körben még látszott 30 millió forráshiány veszélye, de mostan­ra ezt sikerült lefaragni. A köz­ség tervezett idei költségvetése így gyakorlatilag „nullásnak” te­kinthető.- Végtelenül nehéz lesz a megvalósítás — vélte a polgár- mester. - Vasszigorra lesz hozzá szükség! Persze könnyebb len­ne a dolgunk, ha a több mint 77 millió forint kintlévőségünket végre be tudnánk hajtani. Baranyiné Sárközi Erika lett a fejlesztési igazgató a városházán A szolnoki polgármesteri hivatalban létrehoz­ták februártól a fejlesztési igazgatóságot. En­nek vezetésével Baranyiné Sárközi Erikát, a műszaki igazgatóság addigi fejlesztési osztály- vezetőjét bízták meg. bgy A karcagi Sz. Nagy István fazekas fortélyokat tanít Sz. Nagy István átadja több évtizedes szakmai tudását. Sz. Nagy István karcagi fazekas, a nép­művészet mestere a Déryné Kulturális Köz­pontban szerdán a gyerekeknek, csütörtökön a felnőtteknek tart szakkört, de Nagy Tibor Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Művészeti Díjat kapott Idén Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Művészeti Díjban részesült Nagy Tibor, a kunhegyesi Re­formátus Általános Iskola igazgatója több évti­zedes kulturális és zenei tevékenységéért, szs Hadrendbe állt tartalékosok honvédség A pénz és a hazaszeretet is motiváló tényező A hó fogságából mentenek a szolnokiak (Folytatás az 1. oldalról)- Miután nyugállományba ke­rültem, nem szakadt meg a kap­csolatom a honvédséggel - mondta Jaksa Tibor önkéntes tartalékos alezredes. - A kato­nai sport irányításában tovább­ra is részt vettem, illetve 2011 szeptemberétől elindítottuk a Katonasuli programot. Ebben a középiskolák tanulói részére ta­nítunk most is katonai alapis­mereteket, így napi kapcsolatot tartottam fenn a helyi alakula­tokkal. Ennek tükrében szá­momra nem okoz nagy változást a szolgálat. A hivatástudat mel­lett az anyagi jövedelem is mo­tiválta a jelentkezőket. Koszta Csilla zászlós két gyermeket ne­vel, akiknek a taníttatásához szükség van plusz anyagi segít­ségre. Ügy gondolja, hogy tarta­lékosként ez biztosí­tottnak látszik, sőt, emellett még a külföl­di szolgálatra is van lehetőségük az ön­kéntes tartalé­kosoknak. Ko­rábban hiva­tásos katona­ként szol­gált, majd nyugdíjazó- Sy Koszta Csillát az anyagi lehetőségek is motiválták sa után, ahogy ő fogalmazott, a nyugdíjas katonák, rendőrök foglalkozását űzi, azaz biztonsá­gi őrként dolgozik. A honvédelem és a haza irán­ti szeretet hozta vissza a katona­sághoz Magyar János tartalékos zászlóst, aki korábban 21 évig szolgált a honvédségben. Azt mondja, az alkalmassági vizsga megerőltető volt szá­mára. Saját bevallása sze­rint nem volt rá eléggé fel­készülve, de kellő edzés után sikeresen vette az akadályt. Szerinte szük­ség lenne arra, hogy a fia­talok legalább iskolai keretek között alapfokú katonai isme- d reteket szerezzenek. ■ E. Cs. A szolnoki Életjel Mentőcsoport két tagja is kiutazott szerdán Romániába, hogy segítséget nyújtsanak egy hótól elzárt fa­lu lakóinak. Túri László, a cso­port vezetője elmondta, Búzán településre Irányította őket az ottani katasztrófavédelem. Az erős szél miatt a házak többsé­gét itt szinte teljesen befedte a hó. Hírek szerint a falu lakói­nak egy része hóba vájt alagu­takon tud csak közlekedni, így próbálják etetni állataikat is. Fé­lő, hogy a helyenként 4-5 méte­res „fehér fal” mögül nem min­denki tudott kiszabadulni, a szolnoki csapatnak most a há­zakban rekedt lakók megtalálá­sa a feladata. ■ J. Zs. * i I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom