Új Néplap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-09 / 34. szám

6 IPHOHHffiKaaBIHBSBHHBBBSSBBRni Stagnálást vár belföldön az MT Zrt. A BELFÖLDI TURIZMUSBAN stagnálásra, míg a beuta­zói kedv növekedésére szá­mít az idén a Magyar Tu­rizmus Zrt. - közölte Mártonná Máthé Kinga, a Magyar Turizmus Zrt. bel­földi igazgatója. Beszámolt arról, hogy elkészültek a tavalyi évvel kapcsolatos jelentések, amelyek sze­rint a belföldi turizmus a vártnál jobban alakult. Nyáron megtorpanás volt érzékelhető, ami a gazda­sági környezettel magya­rázható. Az év végi ünne­pek, az üdülési csekk és a SZÉP kártya azonban meg­hozta az eredményeket - tette hozzá. ■ MTI Földgázt küld a Mól Horvátországba az ina horvát olaj- és gázipa­ri vállalat a szokatlan hideg miatt csökkentette gázter­melését az észak-adriai tér­ségben, emiatt korlátoznia kellett a nagyfelhasználók gázellátását. A horvát föld- gázkereskedő vállalat, a Prirodni Plin kérésére az INA anyacége, a Mol a cso­porthoz tartozó MMBF ke­reskedelmi földgáztárolójá- ból és a szintén Mol-érde- keltség FGSZ által nemrég átadott nagy kapacitású horvát-magyar földgázveze­téken keresztül várhatóan a hét végéig napi 2 millió köbméter gázt szállít Hor­vátországba, tájékoztatta lapunkat a társaság. ■ VG Új megrendelőket szerzett a Kirchhoff EGY 13 MILLIÓ EURÓS techno- lógiafejlesztés-sorozat ré­vén a korábban kizárólag a Suzuki számára termelő Kirchhoff Hungária Kft. ma már más autógyártók meg­rendeléseit is fogadni tudja. Az esztergomi társaság a kecskeméti Mercedes, a szlovákiai Peugeot, Citroen és Volkswagen, a csehor­szági Skoda, a romániai Ford, a BMW, illetve a ma­gyarországi General Motors beszállítójává vált. A közel­múltban befejeződött beru­házás nagy részét saját for­rás fedezte, ehhez társult a GOP-pályázat keretében el­nyert egymillió eurós álla­mi támogatás. ■ VG Elégedetlenek a szélenergiások A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁ­SOK előnyeit jobban kelle­ne használnia a Nemzeti energiastratégiának, mely jelenlegi formájában kije­lölt fejlesztési irányokat nem veszi figyelembe, el­maradott, konzervatív el­vek mentén tervez 2030-ig - áll a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) la­punkhoz eljuttatott véle­ményében. A jogszabály­ban rögzített két évenkénti felülvizsgálatban az ener­giaszektor fejlődését, a megújuló technológiák adta lehetőségeket sokkal nagyobb mértékben figye­lembe kell venni - mutat rá közleményében a szer­vezet. ■ VG GAZDASÁG 2012. FEBRUÁR 9., CSÜTÖRTÖK Tömeges leépítés a Nokiánál munkaerőpiac Súlyos hatásai lehetnek a régióban a létszámcsökkentésnek A bejelentett 2300-nál jó­val több munkahely szűn­het meg Komárom környé­kén a Nokia gyártási tevé­kenységének Ázsiába he­lyezése miatt, mivel a be­szállítók is leépítésekre kényszerülnek. Jandó Zoltán Voltak ugyan előzményei, mérté­két tekintve mégis meglepetést okozott a Nokia szerdai bejelen­tése, amely szerint a finn mobil­telefon-gyártó alkalmazottai több mint felét, 2300 ember küld el komáromi üzeméből. A cég reggeli közleménye szerint a vál­lalat termelési tevékenységének felülvizsgálata során - amit szeptemberben indított el a tár­saságvezetése - arra jutott, hogy hatékonyabb, ha a gyártás egy részét Ázsiába telepítik. Az át­szervezés keretében a komáro­mi üzem mellett egy finn és egy mexikói egységben is jelentős le­építések lesznek, a három gyár­ban összesen 4000 munkahelyet szüntetnek meg. Niklas Savander, a vállalat ügyvezető elnökhelyettese az ügyben tartott sajtótájékoztatón elmondta: a társaság tulajdon­képpen az összeszerelési tevé­kenységet telepíti Ázsiába, és bár az európai gyárak a jövőben is fontos szerepet játszanak, ezen­túl a fogyasztók kiszolgálásában kapnak majd nagyobb szerepet. Mindez azt jelenti, hogy a komá­romi egység fő profilja a jövőben az okostelefonok európai fo­gyasztói igényeknek megfelelő testreszabása lesz, így többek között szoftverfejlesztést, a szoft­verek telepítését, illetve bizonyos logisztikai tevékenységeket vé­gezhetnek az üzemben. Az elnökhelyettes jelezte: a ter­melés átalakítását a gyártási me­chanizmusok megváltozása indo­kolta. Mivel az ágazat és így ter­mészetesen a Nokia beszállítói­nak jelentős része már ázsiai, je­lentősen növeli a cég rugalmassá­gát és sebességét az, hogy a jövő­ben az összeszerelést is a legné­pesebb kontinensen végzik. Bár Niklas Savander külön kiemelte, hogy nem a költségek csökkenté­se volt az elsődleges cél, hiszen a mobügyártás nem munkaerő-igé­nyes tevékenység, szakértők sze­rint ennek ellenére minden bi­zonnyal szerepet játszott a finn cég döntésében, hogy Ázsiában jelenleg harmada a munkaerő költsége a hazainak. Persze a piaci folyamatokra adott gyorsabb válaszok iránti igény is kellő indok lehet, különö­sen úgy, hogy a vezető pozíciójá­ba kissé belekényelmesedett No­kia elmúlt esztendőkre jellemző piacvesztését épp az okozta, hogy a társaság igen lassan reagált a változásokra. A társaság globális piaci részesedése 2008-ban még 38,6 százalék volt, mivel azonban a cég igencsak lemaradt az okos­szegmensben konkurenseihez képest az elmúlt időszakban, ez a szám 2011 harmadik negyed­évére 24 százalék alá csökkent. A visszaesés különösen annak fényében lehet elkeserítő a Nokia számára, hogy a cég hanyatlását okozó okostelefon fogalmát tulaj­donképpen a finn cég vezette be a piacra, s sokáig ezen a területen is vezetőnek számított a társaság. A vállalat okostelefon-operációs rendszere, a Symbian 2009-ban Bár az európai gyárak a jövőben is fontos szerepet játszanak, ezentúl a fogyasztók kiszolgálásában kapnak majd nagyobb szerepet még a piac közel felét tudhatta magáénak, a Nokia pedig még eb­ben az évben több mint kétszer annyi okoskészüléket értékesí­tett, mint jelenlegi két legna­gyobb konkurense, az Apple és a Samsung. A finn cég azonban nem ismerte fel időben a Sym­bian gyengeségeit, aminek követ­kezményeként a konkurensek fo­kozatosan előretörtek. A folyamat tavaly vált a Nokia szempontjából ijesztővé: a bár a vállalat csak a második negyedévben veszítette 1998 Megalapították a Nokia Siemens Network buda­pesti k+f központot. 1999 Százmillió forintos zöld­mezős beruházás kereté­ben elindult a komáromi gyár építése. 2000 Az üzemben 2000 janu­árjában megkezdődött a termelés. 2002 A finn cég országonként és főbb üzleti partneren­ként külön üzleti egysé­gekre oszlott, így a hálóza­ti üzletekért Magyarorszá­gon négy értékesítési igaz­gató lett a felelős. 2003 500 fős bővítéssel 2500 lett a létszám. 2004 Területét és kapacitását 50 millió eurós (13,1 milliárd forint) befektetéssel meg­duplázta. A gyárterület a bővítés után megközelíti az 50 ezer négyzetmétert. 2005 Létrehozták Budapesten a cég egyik regionális pénz­ügyi centrumát. el vezető pozícióját az okos­piacon, az utolsó negyedévben már az Apple és a Samsung is kö­zel kétszer annyi ilyen készüléket értékesített, mint az egykori vi­lágelső. A globális trendeknek megfele­lően a Nokia árbevétele és ered­ménye hazánkban is csökkent az elmúlt években. A magyar leány 2010-es forgalma negyedével ma­radt el a két évvel korábbitól, más kérdés, hogy a cég árbevétele alapján még így is a harmadik 2007 Tízmillió eurós beruházás­sal bővítették a komáromi telephelyeét, a szükséges létszámbővítéssel a dolgo­zók száma meghaladja 5300-at. 2008 Budapesti központtal egy új, délkelet-európai értéke­sítési egységet hoztak létre. 2009 A Nokia komáromi gyá­rában elkészült a cég Ma­gyarországon gyártott 500 milliomodik mobilte­lefonja. 2010 Bővítette budapesti köz­pontját a Nokia Siemens Networks. 2011 Aláírták a Nokia Sie­mens Networks munka­helyteremtő programjáról szóló megállapodást, melynek keretében a bu­dapesti kutatás-fejleszté­si központban 224 új, fel­sőfokú munkahely léte­sülhet. 2012 Elküldenek 2300 főt a ko­máromi gyárból. legnagyobb vállalat Magyaror­szágon. Éppen ezért a további for­galomcsökkenést is maga után vonó leépítés bejelentését köve­tően többen attól tartottak, hogy a Nokia döntésének a magyar GDP-re is igen komoly negatív hatása lehet: szakértők szerint azonban ettől nem kell tartani. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője lapunknak elmondta: a finn cég elsősorban az alacsony hozzáadott értékű tevékenysége­ket viszi Ázsiába, így a várható komoly árbevétel visszaesés elle­nére GDP-t mindössze marginális mértékben, néhány milliárd fo­rinttal csökkentheti az átszerve­zés. Ennek magyarázata, hogy az eddig a komáromi gyárban össze­szerelt készülékekhez korábban is külföldről hozták az alkatrésze­ket, azaz a nettó export nem volt számottevő. Sokkal érzékenyebben érinthe­ti a Nokia döntése ugyanakkor Komárom térségének munkaerő- piacát, a gyártási tevékenységek elköltöztetése miatt ugyanis biz­tosan nem csak a a finn cég 2300 alkalmazottja veszíti el az állását: komoly leépítésre lehet számíta­ni a gyár több beszállítójánál is. Közülük a Valid Technologies már néhány nappal ezelőtt beje­lentette, hogy teljes komáromi te­vékenységét felszámolja, és en­nek keretében a 150 munkaválla­lóból 148-tól megválik. Harmati Attila, a Valid Group általános operatív igazgatója, aki a csoport komáromi projektjét, illetve az ezért felelős leányt is felügyelte, a Világgazdaságnak jelezte: egyet­len partnerük, a Nokia január ele­jén mondta fel a szerződést a cég­gel, amely így megrendelés nél­kül maradt. A Vaüd Technologies egyébként 2006 nyara óta végez­te a belső logisztikai tevékenysé­geket a Nokia komáromi gyárá­ban, tavalyi árbevétele pedig meghaladta a félmilliárd forintot. Ráadásul mivel a Valid Group maradék két divíziója teljesen más területen ténykedik, és csak R o - máni­ában végez a csoport hasonló te­vékenységet, az elbocsátott közel másfél száz embernek a csoport nem tud máshol munkát biztosí­tani. Komoly kérdés az is, hogy mi lesz a Nokia 2300 utcára kerülő alkalmazottjával. A Nemzetgaz­dasági Minisztérium a bejelen­tést követően egyből kiadott egy közleményt, miszerint „sajnál­ják” a Nokia döntését, délután pedig már arról tájékoztattak, hogy a szaktárca és a komáromi egység vezetése közös munka- csoportot állít fel nehéz helyzet­bejutott dolgozók megsegítésére. Ebből a szempontból jó példa­ként szolgálhat Románia, amely tavaly került hasonló helyzetbe, mint most hazánk. A kolozsvári gyár bezárást szeptemberben je­lentette be a Nokia, azóta azon­ban már három cég is bejelentke­zett a finn cég helyére: az olasz DeLonghi és a német Bosch mel­lett a legfrissebb hírek szerint már a Tata Motors is érdeklődik a helyi kormányzatnál. Érdekes kérdés egyébként az is, hogy a magyar kabinet meny­nyit tudott a Nokia terveiről. Niklas Savander úgy nyilatkozott, hogy csak kedden tájékoztatták a kormányzatot, és ezt támasztja alá, hogy tegnapelőtti évértékelő beszédében Orbán Viktor is azok között a vállalatok között említet­te a Nokiát, amelyek „tisztes ha­szon ellenében a magyaroknak munkahelyeket és a magyar em­berek munkájával értéket terem­tenek”. Némileg ellentmond en­nek ugyanakkor, hogy értesülé­seink szerint a gyártás áttelepíté­se már akkor eldőlt, amikor a No­kia tavaly szeptemberben a ter­melési tevékenység felülvizsgála­tát bejelentette, s ezt követően már csak az volt a kérdés, hogy az egyes gyárakból hány embert küldenek el. Márpedig ha ez va­lóban így volt, a 4000 fős elbocsá­tásból 2300-zal részesülő Komá­rom vesztesként jött ki a gyárak versenyéből. Nokia Komárom Kft.* ■■■■■■ 2008 2009 2010 Árbevétel 1 292 414 1 075 481 1017 422 Üzemi eredmény 57 192 47 999 32 425 Adózás előtti ered. 60907 47 421 36 209 Adózott eredmény 58 335 41965 30 996 Mérleg szer. ered. 58 335 41 965 0 Saját töke 175 301 221 278 33 785 * MILLIÓ FORINT FORRÁS: OPTEN A Nokia magyarországi állomásai » 1 r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom