Új Néplap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-08 / 33. szám
6 2012. FEBRUAR 8., SZERDA GAZDASÁG ■MH Januártan csökkent a devizatartalék Magyarország devizatartalékai 527 millió euróval, 37,247 milliárdra csökkentek januárban, az állomány 3,632 milliárd euróval több a tavaly januári értéknél - derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss adataiból. A tendencia hullámzó, decemberben 2 milliárd euróval nőtt, novemberben 1,103 milliárd euróval csökkent a tartalék. ■ MTI A kormány szerint nem nő a kórházi adósság elkezdődött a kórházi szállítói tartozások kifizetése, az adósság folyamatosan csökken - közölte az egészség- ügyi államtitkárság lapunk cikkére reagálva. Tegnap számoltunk be, hogy a kórházi tartozások nőttek, miután az államosítás miatt leállt a számlafizetés. A kórházak negyedik negyedévi adósságállományának felmérése tart, pontos adatok két héten belül várhatók - írta az államtitkárság a közleményben. ■ MTI Több százmilliárdot adna fejlesztésre az MFB A magyar Fejlesztési Bank a kormány döntése alapján Önkormányzati infrastruktúra-fejlesztési programot hirdetett, ezzel 100 milliárd forintnyi hitelforrást megnyitva ilyen beruházások finanszírozásához. A bank meghirdette a Vállalkozásfinanszírozási programot is 450 milliárd forintos keretösszeggel. A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak kiírt pályázat célja a magyar gazdaság versenyképességének fejlődését szolgáló, infrastruktúra- és technológiafejlesztést célzó fejlesztések támogatása. ■ MTI Orbáni békejobb a befektetőknek országértékelés A kormányfő megvédte az újszerű gazdaságpolitika eredményeit Elsősorban a saját táborához, másodsorban a munkahelyteremtő külföldi cégekhez beszélt a miniszterelnök Új lépések helyett a befektetők megnyerése irányába tett lépések tükröződtek Orbán Viktor évértékelő beszédében. A miniszterelnök hangneme békésebb a korábbi retorikánál. Gyükeri Mercédesz Azokat a befektetőket, amelyek t tisztes haszon ellenében új munkahelyeket teremthetnek, szívesen látjuk - hangsúlyozta évértékelőjében Orbán Viktor. A tizennegyedik alkalommal a budapesti Millenárison megtartott értékelésében a miniszterelnök ki is emelt néhányat az általa tisztességesnek tartott nagybefektetők közül. így például az Audit, a Mercedest és a Huaweit állította szembe a csak a hasznot leső külföldi cégekkel, amelyek szerinte nem érdemlik meg az állam támogatását. A kiszámítható befektetői környezet fontosságát kiemelő Orbán Viktor szokatlanul önkritikus hangon beszélt a bankadóról és az egyes ágazatokat sújtó válságadókról. Mint mondta: „nem volt elegáns lépés” ezeknek az adóknak a kivetése, ám az ország helyzete ezt indokolta, szükség volt rá annak érdekében, hogy Magyarország elkerülje a görögök sorsát - azt, hogy mások diktáljanak neki. A miniszterelnök beszédében tehát nem az EU-nak és az IMF- nek kínált békejobbot, hanem a növekedéshez elengedhetetlennek tartott befektetőknek. Mindez egybecseng Lázár Jánosnak egy nappal korábban a berlini magyar nagykövetségen elhangzott előadásával. A Fidesz parlamenti frakcióvezetője kiemelte: az idén „kifejezetten intenzív” kampány indul Németországban az üzleti szféra megnyerésére és az utóbbi időszakban Magyarországról kialakult igen kedvezőtlen kép megváltoztatására. Mint mondta, „új megegyezést kell kötni” a német gazdasággal. Amíg azonban Lázár a budapesti politikában várható változást ahhoz kötötte, hogy itthon - a külföldi kritikák özöne után - a kormányzásban elkövetett hibák kijavításának ideje érkezett el, Orbán Viktor évértékelőjémesterházy Attila, az MSZP elnöke: - Orbán Viktor keszonbetegségben szenved, évértékelőjében ugyanis nem Magyarországról beszélt, hiszen az abban elmondottaknak semmi közük a magyar valósághoz, a beszéd pedig egy országot két éve vezető politkustól gyatra volt és gyenge. KARÁCSONY GERGELY, OZ LMP frakcióvezet&helyettese: - A kormányfő nem fogadta meg a ben erről nem ejtett szót. Ez annál is inkább feltűnő, mivel az Európai Bizottság által tételesen is felsorolt elvárások teljesítésére maga a miniszterelnök is ígéretet tett két héttel ezelőtti brüsszeli tárgyalásain. Most ehhez képest azt mondta: Magyar- ország a 2012-ben hatályba lépő alaptörvénnyel visszavonhatatlanul új alapokon áll. Mellesleg, utalva a szigorú uniós kritériufelesége tanácsát, a beszédből kimaradt a valóság, és ami benne maradt, az nem minden volt, hanem a semmi és azok a hazugságok, amelyek eddig is jellemezték az Orbán-kormány politikáját. HARRACH PÉTER, a KDNP frak- cióvezetője: - A miniszterelnök felrajzolta a jövőképet, amely az egyén számára a normális emberi életet, a társadalom számára a nyugodt és rendemokra, azt tudatta közönségével: „Európa olyan, mint az alkohol. Nagy célokra inspirál, de megakadályozza azok elérését.” A miniszterelnök megvédte az újszerű gazdaságpolitika eredményeit is. Kiemelte: a Széli Kál- mán-tervben kitűzött célok már 83 százalékban teljesültek, és az ország 2004-es uniós csatlakozása óta tavaly először fordult elő, hogy teljesült az EU által elzett világot biztosítja, ahol érvényesülhet az egyén kreativitása éppúgy, mint a rászorulók védelme. gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezető-helyettese: - Csalódást okozott Orbán Viktor országértékelő beszéde, mert abban kevés konkrétum és egyetlen nóvum sem hangzott el, megoldási javaslatokról és a kormány stratégiájáról nem beszélt. várt 3 százalékos hiánycél. Az idei célokról azonban nem tett említést, márpedig azzal kapcsolatban nem ért egyet Brüsszel és Budapest, hogy újfent 3 százalék alá szorítható lesz-e a deficit. Ha a beszéd távol állt a brüsz- szeli tárgyalások idején tapasztalt békülékeny hangnemtől, távol áll a kormányfő korábbi harcos retorikájától is. Orbán kiemelte: „készek vagyunk küzdeni, de kiegyezni is.” Úgy tűnik azonban, hogy olyan kérdésekben, mint a jegybankelnök fizetése, továbbra is tartja magát eredeti elképzeléseihez. Csak azt említette: máig nincs méltányos rend az állami vezetők díjazásában. A megegyezést előrevetítve azt is világossá tette a miniszter- elnök: még nem ért véget az unortodox gazdaságpolitika ideje. „Itt az idő, hogy ne a dolgok után kullogjunk, az európaiak okoskodása helyett a saját meggyőződésünket kövessük” - fogalmazott Orbán Viktor. Gyorsreakciók, pártvélemények Tómilliárd új munkahelyekre állás Mától pályázhatnak az új beruházásba kezdő cégek Pluszban zárt januárban, de kockázatos a büdzsé A vártnál rosszabb ipari termelés KSH Decemberben 2,1 százalékkal emelkedett az ipari termelés volumene az előző év azonos időszakához képest. Novemberhez képest a tisztított adatok 7,4 százalékos csökkenést mutatnak. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint ennek a külső kereslet lassulása, az ipari megrendelések csökkenése, a novemberi jelentős bővülés az oka, s a márciusban induló Mercedes-üzem, a jó német kilátások hatására újra gyorsulhat a termelés az idén. A KSH közzétette az éves adatokat is: tavaly 5,4 százalékos növekedés volt. ■ VG Ipari termelés (változás az előző évhez képest, %) 15................. VG-GRAFIKA FORRÁS: MTI A tavalyi ötmilliárdos támogatási keretet megduplázva tízmllllárd forint értékben ír ki munkahelyteremtő pályázatot a nemzetgazdasági tárca - jelentette be Czomba Sándor államtitkár. A mikro-, kis- és középvállalkozások mától pályázhatnak, de a kiíráson csak azok vehetnek részt, amelyek új beruházásba kezdenek majd, ezt 2012. november 30- ig befejezik, és attól kezdve 90 napon belül legalább két új embert felvesznek teljes munkaidős alkalmazásra. Ellvárás, hogy a cég eleget tegyen a nettó keresetek megtartásáról szóló szabályoknak. A támogatás mértéke egy új munkahely esetében nem álláskereső személy foglalkoztatásánál 1,4 millió forint. Ez nagyjából egy minimálbért kereső, családi kedvezménnyel nem élő munka- vállaló egyéves bérköltsége. Ehhez további kiegészítő támogatások is járnak. A pályázatot legfeljebb 120 millió forint, hátrányos helyzetű kistérség esetében 240 millió forint támogatásra lehet beadni. A támogatás intenzitása 10-50 százalék között lehet az államtitkár szerint. A vissza nem térítendő támogatással új gépek, műszaki eszközök, technológiák beszerzését, új létesítmények építését segítik. Tavaly az ötmilliárdos keretből Czomba Sándor államtitkár 381 vállalkozás nyert átlagosan 13 millió forintot, ebből 3100 új munkahelyet létesítettek. Az idei pályázat a kormányzat becslése szerint 5300-5550 új munkahely létesítéséhez és 10 ezer meglévő állás megőrzéséhez járul majd hozzá 600-800 vállalkozásnál. „Mindig jó, ha van egy ilyen törekvés, és jó jelzés lesz az, hogy a megduplázott keret elfogy-e vagy sem - nyilatkozta a Világ- gazdaságnak Dávid Ferenc. „Ha elfogy - bár tartok tőle, hogy nem ez lesz -, lehet gondolkodni azon, honnan vonjunk be új forrásokat, ha nem fogy el, az tanulságokkal szolgál majd - véli a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Hozzátette: „A pályázat sorsa jó indikátora lesz a mikrovállalkozói lélektannak. Már a tavalyi keret megduplázása is pszichés hatással jár, de a végén a racionalitás dönt.” költségvetés Elemzők meglepőnek nevezték, hogy az államháztartás 107,3 milliárd forintos többlettel zárt januárban a helyi önkormányzati rendszer nélkül. A kedvező adathoz jelentősen hozzájárult, hogy a központi költségvetésben 85,3 milliárd forintos szufficit alakult ki, de az elkülönített állami pénzalapok is 20 milliárd feletti pluszban zártak. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1,4 milliárd forinttal javították az egyenleget. A kiadások s a központi és fejezeti bevételek is jól alakultak - indokolta a januári többletet a Nemzetgazdasági Minisztérium. A vártnál jóval magasabb összegben teljesültek az áfabevételek is, amely a gazdasági tárca szerint A KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖKE. Kovács Árpád az idei büdzsé kockázatait a részletekben látja, erről a köztelevízió reggeli műsorában beszélt. Azt mondta, elsősorban a prognózisokban és a programok végrehajtásában, például az önkormányzati rendaz idei áfakulcsemelés miatt decemberre előre hozott vásárlásokkal magyarázható. A februári költségvetés kedvezőtlenebb lehet, mert lesz egy jelentősebb kuponfizetés a kötvények után - mondta a Világgazdaságnak Németh Dávid, az ING Bank közgazdásza. A kamatkiadások januárban 75,1 milliárd forintot tettek ki, 19,5 milliárddal többet, mint tavaly ilyenkor. A kamatbevételeknél ez a két adat 9,2 és 3,4 milliárd. A nettó kamatkiadás így 16,1 milliárddal nőtt. Németh Dávid szerint 3 százalék felett lehet a költségvetési deficit a GDP százalékában, az egyszeri tételek - a Malév, BKV, MÁV helyzete, brüsszeli ítéletek - jelenthetnek kockázatot. ■ H. J. szer átalakításában lát rizikót. A kormány félszázalékos gazdasági növekedési várakozásával szemben Kovács Árpád a stagnálást tartja reálisabbnak, és hangsúlyozta: ennél rosszabb helyzetben nem zárható ki a költségvetési kiigazítás. Az alapösszeg felett járó támogatás Nyilvántartott álláskereső felvétele ______________________500 ezer Roma álláskereső felvétele 300 ezer Hátrányos helyzetű kistérségben megvalósuló beruházás________________200 ezer A leghátrányosabb helyzetű településeken megvalósuló beruházás_______300 ezer Kovács Árpád: A stagnálás reális I í
