Új Néplap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-09 / 7. szám

2 2012. JANUÁR 9., HÉTFŐ MEGYEI TÜKÖR Szobrot állítanak a város- és gyáralapító emlékére Méltó emléket állítanak Martfűn a gyár- és városalapító Jan Anto­nín Batának. Az új köztéri szob­rot már ebben az évben felállít­hatják, a képviselő-testület dön­tött erről. A szoborállítás költsé­geinek jelentős részét elsősor­ban pályázat útján, a gyár- és vá­rosalapító leszármazottainak se­gítségével, valamint az itt élők összefogásával szeretné biztosí­tani a képviselő-testület. Dr. Kiss Edit polgármester felkérésére Gyurcsek Ferenc Munkácsy-dí- jas szobrászművész már elkészí­tette a leendő szobor tervét, ezzel együtt a megvalósításához szük­séges költségszámítást is a kép­viselő-testület rendelkezésére bocsátotta. —Arra törekszem, hogy művé­szi értékű, egyben korszerű köz­téri szobor készüljön - hangsú­lyozta a szobrászművész. Az el­készült szoborterv egész alakos, rajta Jan Antonín Bata a leendő cipőgyár terveit bemutató ma­kettel jelenik meg. A szobor alapzata kőből, az épületterv vö­rös gránitból készül, a gyáralapí­tó öltönyös, 2,2 méteres alakját pedig bronzból álmodta meg a tervező. A városvezetés bízik ab­ban, hogy minél szélesebb kör támogatja majd a kezdeménye­zést. Az ezáltal elkészülő szobor a Bata-téren, a volt KRESZ-park területén kap helyet a város új büszkeségeként. ■ R. Á. Rekordszáraz év volt tavaly Magyarországon A szélsőségesen csapadékos 2010 után tavaly rendkívül szá­raz év volt Magyarországon. Van olyan vidék, ahol a sokéves átlag felét sem érte el a csapadék, az aszálynak csak a kiváló termést szüretelő borászok örülhettek - írják az Origo.hu részére készült elemzésükben az Országos Me­teorológiai Szolgálat munkatár­sai. Az extrém száraz ősz megne­hezítette az őszi talajmunkákat: megnőtt a szántás-vetés energia- igénye, és az őszi vetés is nagyon erősen megsínylette a vízhiányt. Ezáltal a 2011-es év időjárási vi­szonyai már a 2012-es év gazdál­kodási körülményeire is jelentős mértékben hatnak. ■ Élelmiszert osztottak a rászorulóknak Élelmiszercsomagokat osztott a túrkevei rászorulóknak á Ma­gyar Vöröskereszt és az Élelmi­szerbank az Európai Unió élel- miszersegély-programjának ke­retében a napokban. A Berettyó- Körös Többcélú Társulás Család- segítő Központjának dolgozói a kisnyugdíjasoknak és a hátrá­nyos szociális helyzetű gyerekek családjainak adományoztak szá­raz tésztát, lisztet, kekszet és ka­kaó italport. A közgyógy- és szo­ciális ellátásban részesülő, mint­egy 1620 főn túl, az elmúlt év vé­gén 2380 főnek (vakoknak és gyengén látóknak, mozgáskorlá­tozottaknak, valamint a kisnyug­díjasoknak) is segítséget nyúj­tottak. ■ B. B. Elpusztuló értékeinket menti portré Akaratereje mellett az őt körülvevő szeretetre támaszkodott Könnyen hajiunk az el­keseredésre, elégedetlen­ségre, mert nem járunk nyitott szemmel a világ­ban, hogy meglássuk azokat, akik nálunk sok­kal kevesebbel sokkal többre jutnak az akarat, a szeretet és a hitük ere­jével. Mint például a szolnoki Kosa Károly. Szathmáry István Szálas fiatalember, a házigazda kisebbik fia nyit kaput, amikor becsengetek Kosa Károly helytör­ténész lakásába. Bent a tudósta­nya látványa, könyvek, papírok, számítógépes kellékek özöne fo­gad, közötte csak Károly életének egyik nélkülözheteüen kísérője, a kerekes szék tűnik szokatlannak. Ä házigazda ugyanis 1956-ban, tíz hónapos korában megkapta a rettegett betegséget, a gyermek- bénulást, ami megváltoztatta egész életét. Első 15 évéből össze­sen kettőt töltött kórházban be­tegségével küszködve. Azóta is műtétek, kezelések sora között folytak napjai.- Hatodikos koromig édes­anyám vitt az iskolába, sokára tudtam magam is megtenni ezt az utat - emlékezik a kezdetekre Károly. - Címfestő édesapám és könyvelő édesanyám minden ere­jével segítette az életemet, úgy, hogy a tőlük kapott lelkierő se­gítségével már sportolni is tud­tam. Akkoriban egy szolnoki mesternek rendszeres elfoglalt­sága volt a futballozástól eltörő já­rógépemnek a hegesztgetése, ké­sőbb úszóversenyen, autós ügyességi versenyen, kerekes székes kosárlabda-mérkőzésen, mozgássérültek asztalitenisz-ver­senyén próbáltam ki magamat. A középiskola elvégzése után a megyei könyvtárba került, leve­lező szakon elkezdte a főiskolát, másfél év után már könyvtáros­ként dolgozott. Ekkor még a szín­ház világa érdekelte, diploma- munkája is a szolnoki Szigligeti Színházról szólt, melyet a Verse­ghy Könyvtár a Magyar Színházi Intézettel karöltve nyomtatásban is kiadott. Mégis itt született ér­deklődése a helytörténet, az ele­nyésző emlékek feltárása, meg­őrzése iránt. Közben 1983-ban 28 évesen rokkantnyugdíjas lett, szerződé­Kosa Károly élethivatását az őt legyőzni akaró sors elleni küzdelem mellett az értékmentésben találta meg sesként félállásban, majd vállal­kozóként dolgozott, végül 2007 januárjában a kulturális szféra gondjai miatt meg kellett válnia a könyvtártól. Másfél évi munka- nélküliség után a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Építészkamará­nak végzett kutatómunkát, jelen­leg a DAN-TON Művészeti Egye­sületnél művelődésszervező. El­mondása szerint az őt gyermek­kora óta körülvevő, s mostani, fe­leségéből és három szép, sikeres gyermekéből álló családjában élő szeretetteljes légkörre támasz­kodva tud teljes életet élni, ez ad neki támaszt, hogy célokat tűz­zön ki magának és meg is valósít­sa azokat.- Karcsi meleg mosolya fogott meg, amikor először találkoztunk egymással — szólal meg a felesé­ge. - Ez a találkozás vezetett idő­vel a házasságunkhoz, amihez előtte számos dolognak kellett történnie. Károly középiskolai tanárnő fe­lesége, az ország egy igencsak tá­voli pontjáról egy tanári állás- ajánlatra szinte véletlenül került Szolnokra, s az itteni könyvtári látogatása közben figyelt fel ké­sőbbi férjére, akinek a személyi­Névjegy: NÉV KOSA KÁROLY SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: 1955, Szolnok családi állapot: felesége, Csicsek Ildikó gimnáziumi ta­nár. Három gyermekük közül Zoltán gépészmérnök, Gyöngyvér informatika-könyv­tár szakos hallgató, Szabolcs végzős gimnazista. VÉGZETTSÉG: a Szolnoki KÖZ- gazdasági Szakközépisko­lában szerzett könyvelő­vállalati tervező és sta­tisztikus képesítést, a Debreceni Tanítókép­zőben könyvtáros és népművelő, a Nyír­egyházi Tanárképző Főiskolán könyvtá­ros szakon végzett. Elektronikus formá­ban - egyebek mel­lett saját honlapján - közzétett adatbázisa, tizenegy önálló mun­kája és százas nagy­ságrendű egyéb írá­sa mellett ő szer­kesztette a szolno­ki Verseghy Kör két első kiadványát is. ségéből áradó kisugárzása fog­ta meg. Károly gépkocsival, elektromos járművével, eseten­ként gyalogszerrel járja szűkebb pátriánkat, időnként a teljes Kár­pát-medencét. Fényképezi, doku­mentálja az eléje táruló kulturá­lis értékeket, temetők elfelejtett sírköveitől templomromokon át köddé vált könyvtárak nyomaiig. Ennek írásban és elektronikus formában közzétett adatbázisa mára forrásértékűvé növekedett, további kutatások alapjává vált, hirdetve egyúttal az emberi aka­rat és hit erőt adó voltát is. Szerkesztette a Verseghy Kör kiadványait is Élnek köztünk emberek, akik még soha nem kaptak díjakat, akiket nem tapsoltak meg, talán még a nevűket sem tudjuk. Pe­dig megérdemlik, hogy megis­merjük őket, hiszen életük pél­damutató, kitartásuk elismerés­re méltó, mindennapjaik előtt fejet hajthatunk. Ebben a rovat­ban ezeket a „hétköznapi hősö­ket” keressük. A távoli rokont, a régi iskolatársat vagy az utca Egyszerű emberek, mégis hősök elején lakó idős nénit. Néhány­ra már ráleltünk, a többieket még keressük. Lehet, hogy ön mellett is él egy ilyen ember? Hívja fel rá figyelmünket, mi megkeressük őt! Telefonszámunk: 30/64-74-699, e-mail címünk: zsuzsanna.joo@axels.hu, postacímünk: 5001 Szolnok, Pf. 105. Wass Albertre emlékeztek. A neves erdélyi származású író, költő születé­sének évfordulójára emlékeztek Szolnokon tegnap a Verseghy Könyvtár homlokzatán elhelyezett emléktáblánál. A megemlékezésen koszorút he­lyezett el Szalay Ferenc polgármester és Jánosiné dr. Bene Ildikó ország- gyűlési képviselő (képünkön) és a Vass Albert Polgári Kör képviselői. Kifizethetik az adósságukat kórházak Aki „túl jól” gazdálkodott, nem kap a pénzből Folytatás az 1. oldalról - Ez a pénz óriási segítség, hi­szen minden tartozásunkat ki­egyenlíthetjük. így lehetőségünk nyílik rá, hogy kedvezőbb feltéte­lekkel vágjunk neki az idei év­nek, amelyben már állami fenn­tartás alá esünk - mondta Jáno­siné dr. Bene Ildikó főigazgató. A megyei kórházban egyébként zökkenőmentesen ment végbe az átadás-átvétel, így a 2011-ben még a megyei önkormányzat fenntartása alá tartozó intézmény immár közvetlenül állami irányí­tású lett. A mezőtúri kórház közel 38 millió forintos támogatásban ré­szesült, a karcagi Kátai Gábor Kórház 97 millió forintot kapott. — Ezt a pénzt a tartozásaink ki- egyenlítésére fordítjuk, s termé­szetesen nagyon örülünk neki - hangsúlyozta dr. Nagy Mihály, a karcagi kórház főigazgatója. - Manapság minden fillérre nagy szükségünk van, ez pedig igen jelentős támogatásnak számít. Bár a Szolnoki MÁV Kórház­nak közel 57 millió forintot utal­tak, az intézmény vezetője még­sem tud igazán örülni a hírnek.- Mivel a pénz szigorúan cím­kézve érkezett, kizárólag a lejárt tartozások kiegyenlítésére lehet fordítani. Mi azonban igen szigo­rú gazdálkodást folytattunk 2011- ben is, így nincs ilyen jellegű tar­tozásunk. Kénytelenek vagyunk tehát visszautalni a támogatást­tudtuk meg dr. Rudner Ervin fő­igazgató-főorvostól. Hasonlóképpen járt a jászberé­nyi Szent Erzsébet Kórház. Dr. Bá­lint Péter igazgató elmondta, meg­érkezett számlájukra a rájuk jutó 83 millió forint Az igazgató szán­déka szerint ezt az összeget - mi­vel lejárt tartozásuk nincs -, a mi­nimálbér-emeléssel összefüggő pluszköltségeikre szeretnék fel­használni. Bálint Péter szerint az az igazságos, hogy ha az állami kasszában maradványként meg­jelenő összeget teljesítményará­nyosan osztják szét az kórházak között. Nem volna jó, ha csak azért kellene visszautalniuk a ma­radványt, mert korábban jól gaz­dálkodtak. ■ B. Cs.-Sz. Zs. f y i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom