Új Néplap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-05 / 4. szám

2012. JANUAR 5., CSÜTÖRTÖK Tízezrekre bírságolhatják a kóborló ebek gazdáit Az utókezelés sokáig tart küzdelem Ricsi magántanulóként kezdhette meg az iskolát Mint arról korábban beszámol­tunk, Jászapátin a múlt év utol­só heteiben „kutyabeadási program” indult, amelynek ke­retében a lakosok a kóbor ku­tyákért cserébe fél mázsa tűzi­fát kaptak. Az önkormányzat­nak az intézkedéssel kettős cél­ja volt. Egyrészt csökkenteni kí­vánták a városban kóborló ku­tyák számát, másrészt a falopá­sokat akarták megakadályozni. A kutyabeadási program de­cember 31-ig tartott. Pócs János, a város polgármestere elmond­ta, hogy a soron következő tes­tületi ülésen kezdeményezik, hogy Jászapátin egy ingatlan­ban maximum két kutya legyen tartható. Természetesen lesz­nek kivételek, például az ebte­nyésztők. ■ A kóbor ebek nem lehet­nek az udvaron megfele­lő tartási körülmények nélkül, nem sétálhatnak velük a városban póráz nélkül. A januárban életbe lépett eb­rendelet szerint a kóborló ebek gazdái akár több tízezer forin­tos bírságra is számíthatnak.- A közterület-felügyelők jog­körüknél fogva 20 ezer forintos bírsággal fogják sújtani azt, aki nem az előírások szerint, ha szabadon a kerítésen kívül, má­sok biztonságát kockáztatva tartja a kutyát. A közmunkaprogramban az vehet részt, aki a portáját rend­ben tartja. Ehhez az is hozzá tartozik, hogy a kóbor ebek nem lehetnek az udvaron meg­felelő tartási körülmények nél­kül, nem sétálhatnak velük a városban póráz nélkül. Ha valaki ebben visszaeső, az szabálysértési eljárást von ma­ga után, melynek büntetési té­tele 30 ezer forint. Ha valaki­nek a kutyája nyolc napon túl gyógyuló sérülést okoz, azt 50 ezer forintra bírságoljuk. Január elsejétől a közterület­felügyelői pozíciókon túl a köz­munkaprogramban dolgozó személyek szigorúbb ellenőrzé­sére, a közbiztonság érdekében dolgozó személyek koordinálá­sára megbízási szerződéssel Szentesi Istvánt, a város egyko­ri őrsparancsnokát foglalkoztat­ja az önkormányzat- tájékozta­tott a polgármester. ■ I. A. Az ország első élődono- ros tüdó'átültetésen túlju­tott betege, a most 9 és fél éves jászberényi Far­kas Ricsi ebben a tanév­ben végre megkezdhette az általános iskolát. Azt azonban korántsem mondhatjuk, hogy a csa­lád végleg túljutott az embert próbáló kezelések hosszú során. Banka Csaba Több mint két éve már annak, hogy Bécsben sikeres élődono- ros tüdőátültetésen esett át Ri­csi. Akkor édesanyjával és édes­apjával - ahogy arról részlete­sen be is számoltunk - több mint fél évet töltöttek az auszt­riai transzplantációs klinikán, mire az orvosok úgy ítélték meg, hogy hazatérhet. Itthon persze először további kórházi utókezelés várt rájuk, illetve azt követően, a mai napig is rendszeresen járnak kontroli- vizsgálatokra. — Magántanulóként kezdhet­te meg az általános iskolát Ricsi szeptemberben - mondta ottjár- tunkkor Ágnes, a kisfiú édes­anyja - és szerencsére nincs na­gyobb probléma a tanulással. Leginkább a matematikát sze­reti, de jól megy az írás és az ol­vasás is. A betegségről azonban sajnos még nem feledkezhet meg a csa­lád. Az átültetést követően a tü­dő jól működik, azonbap a szük­séges speciális gyógyszerek mel­lékhatásaival komoly küzdelmet vívnak. A gyógyszerek egy ré­sze ugyanis - a folyamatos vizs­gálatokból ez derült ki - elnyom­ja a növekedési hormonok hatá­sát. Napi szinten kell hormonin­jekciót adni Ricsinek, hogy a fo­lyamatot megfordítsák. Ráadá­sul a szedett szteroidok a fiú lá­tását is károsítják. A napokban állapították meg a látóidegek sorvadását, illetve a szürke hályogot, amit rövidesen meg kell műteni.- Nyolc éve folyamatos a küz­delmünk - mondja Ágnes -, amikor is először csontvelőprob­lémákat állapítottak meg Ricsi­nél. A legfőbb gond, hogy a kis­fiúnkhoz hasonló problémával alig-alig találkozik az orvostu­domány.- Egy svéd kislányon és a mi Ricsinkén kívül mással nem for­dult még elő a világon - csatlako­zik a beszélgetéshez Zoli, a mun­kából nem sokkal korábban ha­zaérkezett édesapa -, hogy egy csontvelő-átültetést követően élő- donoros tüdőátültetésen essen át egy gyermek. így az orvosok is csak az adott, éppen felmerülő problémákra tudnak reagálni, és nem tudják azt mondani, hogy milyen gyógyulási folyamatra számíthatunk.- Leginkább lelkileg kell erősí­teni magunkat, és megtalálni a lehetőségeket annak érdekében, hogy meggyógyuljon Ricsi - tet­te hozzá az édesanya. — Szá­munkra ez a legelső, és mindent megteszünk felépülése érdeké­ben. Állandó a rettegésünk attól, hogy egy-egy soron következő vizsgálaton milyen eredménye­ket mondanak az orvosok, de a bi­zakodásunk mindig megmarad. Egy házrészlet elmegy gyógyszerekre az élődonoros tüdőátültetés- hez Ágnes egyik tüdőlebenyét ültették be az orvosok, így an­nak idején az édesanyának is komoly műtéten kellett átes­nie. Jellemző, hogy csak több­szöri kérdésre említette azt meg Ricsi anyukája egy fél mondattal, hogy bizony néha még érzi a műtét következmé­nyeit, olykor nehéz a napi munka. A kisfiú számára szükséges gyógyszerek beszer­zése sem egyszerű feladat, hi­szen az az édesapa megfogal­mazásában havonta kiteszi egy tetemes hitel havi törlesz­tésének összegét. Arra azon­ban már nem gondolnak, hogy ismét segítséget kérje­nek. - Látjuk jól, hogy egyet­len család élete sem könnyű. Ezért már nem gondoltunk arra, hogy a transzplantáció előttihez hasonló gyűjtőakci­ót szervezzünk. Amennyit csak lehet, megteszünk, és reménykedünk ab­ban, hogy ez elegen­dő lesz. Ricsi jól halad az írás és az olvasás elsajátí­tásával, de a matema­tikát jobban kedveli HDZZS3HI Információs központot alakítanának ki JÁSZFÉNYSZARU önkormány­zata pályázati forrásból in­formációs központot létesíte­ne a város központjában, amelynek célja többek kö­zött a lakosság érdeklődésé­nek felkeltése a környezet- védelem, fenntartható fejlő­dés iránt. A központban ter­met is kialakítanának, amely előadásoknak, bemu­tatóknak adna helyet. Fiatal tehetségek a meseíró pályázaton A karcolat irodalmi és Mű­vészeti Tehetségkutató Egye­sület 2011-ben pályázatot hirdetett Álmodj másnak ajándékot címmel, amelyre a jászárokszállási Gura Bá­lint és Surányi Anna is el­küldték meséiket. A pályá­zatra közel 350 alkotás érke­zett az ország különböző pontjaiból. Surányi Anna A hópehely című meséjével harmadik helyezést ért el. A két tanuló már 2010-ben is szép eredményeket ért el a mesepályázaton, munkájuk mesekönyvben is megjelent. Kapitányságvezető lett a herényi bűnügyi vezető A jászberényi Rendőrkapi­tányság Bűnügyi Osztályá­nak volt vezetője Lajmer György rendőr alezredes ve­zeti 2012. január elsejétől a Nagykátai Rendőrkapitánysá­got - olvasható a Police.hu oldalon. Zajacz Ágnes, a Nagykátai Rendőrkapitány­ság volt vezetője több mint három évtizedes szolgálat után nyugállományba vonult. Bohózatot mutatnak be az amatőr színészek JÁSZFELSŐSZENTGYÖRGYÖN a művelődési házban január 28-án este hat órakor mutat­ja be a jászárokszállási Gör­be János Színkör Pierre Veber Elvámolt nászéjszaka című három felvonásos bo­hózatát. A társulat eddig minden feldolgozott darabját bemutatta a felsőszentgyör- gyi közönségnek. SZ0U0N.hu További jászsági információk a SZ0U0N.hu hírportálon olvashatók. Egykor is évek alatt egy egész falu lakossága vándorolt ki egymásért is dolgoztak Tucatnyi ország és egy óceán sem lehetett gátja a tisztes segítségnyújtásnak Az egymásért érzett felelősség igazi arca különösen nehéz idők­ben mutatkozhat meg egy közös­ségben. A Jászalsószentgyör- gyön élő szociológus, dr. Tóth Já­nos főiskolai docens társadalom­szociológiai kutatásai alkalmá­val ennek egy rendkívül érdekes példájára lelt Szentpéterfán. A kutató szülőfalujában végzett ku­tatása alkalmával megtalált nap­ló különös párhuzamot mutat az ország mintegy nyolc évtizeddel ezelőtti valósága és a mostanság tapasztalható válságos idők kö­zött. Tóth János az 1902-ben szü­letett, horvát nemzetiségű Stefán Sárkovics húszas-harmincas évekből fennmaradt jegyzeteit böngészte. Az akkor fiatalember, Stefán, 1926-ban próbált szerencsét Ame­rikában, majd több alkalommal jött haza szeretteihez családjához. Végül 1932-ben telepedett le vég­leg - akkor már családjával - az Újvilágban. A településről több hullámban összesen mintegy 1300-an vándoroltak ki az USA- ba. Az osztrák határ menti telepü­lés lakosságának száma jelenleg 1300 fő körül mozog.- Kétkezi munkát végzett, a föl­det művelte ugyanúgy, ahogy jel­lemző az egész falu népességére, az Egyesült Államokban is a föld­művelésből próbált megélni, ami rendkívül nehéz feladat volt az egy­re inkább kibontakozó világgazda­sági válság idején. A jobb megélhe- A felelős gondolkodás olvasható ki a lapokból — mutatja dr. Tóth János tés, a jobb kereseti lehetőségek mi­att gondolta úgy számos szentpé- terfai fiatallal együtt, hogy Ameri­kában próbál szerencsét, ott kere­si megélhetését Részletes kimuta­tást vezetett arról, hogy milyen be­vételei voltak, milyen kiadásokra volt szükség. 1926 és 1931 között összesen 6354 dollárt és 51 centet könyvelt el, ami akkoriban nagy pénznek számított Márpedig eb­ből sikerült magának házat venni, két hold erdőt, öt hold szántót, öt hold rétet, és 1000 dollárja még ma­radt is. Dr. Tóth János rámutatott, hogy már akkor is óriási a különb­ség a kinti és az itthoni viszonyok között Nem véletlen, hogy rengete­get számított mindaz a pénz az óha­zában, amit a szentpéterfaiak küld­tek családtagjaiknak. Egy 1930-as normphantoni helyi lapban egy szentpéterfaiak pénzügyeit intéző közjegyző megjegyezte, hogy kí­váncsi lenne arra a településre, ahová az onnan küldött pénz ke­rült, mert ott még az utcakőnek is aranyból kell lennie... - Ha az utca­kő nem is volt aranyból, minden esetre rendkívül rendezett és rend­ben tartott íalut alakítottak ki az ott­hon maradtak úgy, hogy a szegény­ség - ami sajnos Magyarország nagy részét jellemezte - a közösség itthon maradt részében nem volt jellemző. Rendkívül tanulságos, hogy egy közösség maradtak a kis­község lakói, még úgy is, hogy kö­zöttük tucatnyi ország, sőt még egy óceán is állt ■ Banka Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom