Új Néplap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-24 / 20. szám

2012. JANUÁR 24., KEDD 13 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Legyen igénye mindenkinek a tiszta környezetre! Több településen is feltételhez kötik a segélyek kifizetését, pél­dául ahhoz, miszerint jogos elvá­rás a rászorulóktól, hogy szedjék össze magukat, éljenek rende­sebben, ne úgy nézzen ki a laká­sa, háza, udvara, kertje, a háza előtti rész, mint egy elhagyatott terület, amelyet felver a szemét, a gaz, elönt a mocsok, tanyát ver a patkány - írt erről már több­ször az Új Néplap. Fiatal, élet­erős, illetve középkorú munka- nélküliekről lévén szó, ez való­ban elvárható tőlük. Szomorú, amikor például azt látjuk, hogy ■ Jó lenne látni, hogy igény van a rendezett környezetre! az ápolatlan külsejű, limlomos, embermagasságú gazos ház előtt, cigarettával a kezükben pa­naszkodnak egyesek, hogy nem tudnak miből megélni. Ilyenkor arra gondolok, hogy vajon miért nem kapálják, kaszálják le az udvarukon, házuk elején a gazt, és miért nem művelik meg kert­jüket. Ők is tudnának ásni, ka­pálni, gyomlálni, és akkor kony­hakertjükben termelhetnének a háztartásukhoz egy kis burgo­nyát, zöldséget stb. Tehát nem csak panaszkodni kellene, és várni, hogy majd mások segíte­nek rajtuk, ők pedig nem csinál­nak szinte semmit. Nemrég Hollandiában és Né­metországban jártam, és isme­rőseim mutatták az utak men­tén azokat a területeket, melye­ken bevándorlók bérelnek háza­kat. A környezetükről, a házak külsejéről még véletlenül sem le­hetett volna megállapítani, hogy ott olyan emberek laknak, akik igénytelenek lennének a környe­zetükre, és elhanyagolnák azt. Tisztaság, csend, rendezett és parkos, virágos házelők látszot­tak. Azt is elmondták holland is­merőseim, hogy csak addig lak­hatnak ott ezek a családok, amíg tisztességes, rendezett a környe­zetük, életük, fizetik a kötelező járulékaikat, rezsijüket, bérleti díjaikat, vagyis dolgoznak. Itthon is jó lenne azt látni, hogy mindenkinek van igénye a tiszta, rendezett környezetre, a ház kö­rüli megművelt kertre, de főként azt megérni, hogy becsületes jö­vedelme, munkája lenne minden felnőtt, munkára képes ember­nek. J. Edit, Kunszentmárton Különleges koncert az óvodában. A Szolnoki Fúvósötös évek óta rendszeresen adott koncertet a szolnoki Kolozsvári úti óvodásoknak. A zenekar sajnos már felbomlott, így legutóbb a Bartók Béla Zeneiskola fafúvós kvintettje szórakoztatta a gyerekeket. Az óvodások nagyon élvezték a Benedek Sándor zenepedagógus és növendékei által nyújtott különleges zenei élményt. Sáriné Papp Erzsébet, Kolozsvári Úti Óvoda, Szolnok A kedvencet gondozni kell szeretet Felelőtlen gazdik miatt lesznek kóborló kutyák A szilveszter már rég elmúlt, amikor ismét sok kutya kóborolt el gazdájától. A kutyák félnek a hangrobbanások idején, ezért menekülnek „valahová”. A leg­több tulajdonos sajnos nem veszi komolyan kedvencük védelmét, lelki gondozását az év végi buli­zás idején, pedig ha otthon, figyel­mesebben megkötik, esetleg pici nyugtatót adnak neki, nem törté­nik baj. Sok elszökött állat nem Az év végi ünnepek előtt a szol­noki Kossuth téren disznótoros napot tartottak. A városi embe­rek — kicsik és nagyok - a disz­nó feldolgozását is láthatták. Megtekinthették, hogy hogyan készül a hurka, a kolbász, a fi­nom sült, a töltött káposzta, te­pertő stb. Azt olvastam, a finom illatok csalogatták az érdeklődő­ket. Úgy gondolom, újdonság le­hetett az a látvány, különösen azoknak a gyerekeknek, akik is talál vissza a megszokott ház­hoz, elkóborol. Gazdátlanná, gon­dozatlanná és éhessé, végül könnyen vaddá, valamint ember­re támadóvá is lesz, sőt némelyik elpusztul. Nem tudom, hogy az új rende­let szerint valóban nyilvántartás­ba kerülnek-e mindazon ebek, melyek után kötelező fizetni az ebadót, vagy egyesek emiatt sza­badon engedik állataikat. Renge­eddig csak az áruházi vagy a hentespulton, illetve otthon a konyhában láthatták a már fel­dolgozásra váró „sertésalkatré­szeket”. Nekem is felidéződtek az emlékek az Új Néplapban sze­replő fotó láttán! A hatvanas években nálunk és a nagyszülőknél többször volt részem disznóvágásban. Nekünk, gyerekeknek ez óri­ási élmény volt mindig. Kora haj­nalban, nagy sötétben keltünk teg kutya van városunkban. Nem csak kertes házaknál, hanem tár­sasházakban, panellakásokban is. Gyakran látni, hogy az utcán kedvenceikkel sétálgatnak gaz­dáik, közöttük feltűnően sok fia­tal, illetve tinédzser korú, és saj­nos a kutyagumi feltakarításával kevesen törődnek. Tapasztalni, hogy a kutyatartási divat hódolói nem mindig kitartóak, egy idő után teher, nyűg számukra az eb­fel, hogy lássuk a perzselést, a mangalica hízó (akkoriban csak ez a fajta volt a házaknál) felda­rabolását, raktuk a katlanba a tüzet, hogy legyen meleg víz, föl­jön a hurkának, disznósajtnak való, majd papával együtt őriz­tük a tepertő, illetve a zsír süté­sét. Persze közben kóstolgattunk is: főtt fület, főtt májat. Vártuk a finom ebédet: a friss húsból ké­szített csigalevest, a sült húst. Este pedig a kemencében sült gondozás, ezért gyakran történik meg, hogy egyesek „könnyedén megszabadulnak” egykori ked­vencüktől. Pedig az állatok törő­dést, gondozást, költséget, velük való foglalkozást, szeretetet igé­nyelnek. Tanácsolom, hogy aki egyszer felvállalja, hogy kutyát tart, a^ szeretettel gondozza is, vigyázzop rá, hogy abból ne le­gyen kóborló, éhező eb. K. Edit, Szolnok hurka-kolbászt, sült húst és töl­tött káposzta vacsorát, melyet a családtagok fáradtan ugyan, de jókedvűen fogyasztottak el. Más­nap pedig testvéremmel kósto­lót vittünk az ismerősöknek, szomszédoknak, mely alkal­makkor némi zsebpénzt is ösz- szegyűjtöttünk. Talán most is, a téli időszak­ban sok kisgyereknek nyújt él­ményt egy disznóvágásban töl­tött nap. P. Istvánná, Jászdózsa Az Új Néplap játéka révén zenei esten vettem részt Csodálatos élményhez segített hozzá az Új Néplap egy játéka során. A magyar Tánckoncert Vox Hungaricus szereplőinek közelmúltbeli szolnoki előadá­sán vehettem nyereményje­gyemmel részt. A műsor sokszí­nű, változatos zenei-énekes pro­dukció volt, melyhez a tánckar vidám, fergeteges hangulatot te­remtett. Az előadást záró Ecsedi lakodalmas hatalmas sikert ara­tott, melyet vastapssal jutalma­zott a hálás közönség. Tóth Rozália, Jászalsószentgyörgy Lovász Olgától nemrég örökre elbúcsúztunk A kosárlabda-sporttársadalom gyászol: Lovász Olga T. Nagy Ká- rolyné 85 éves korában elhunyt. Kőrösladányból került Szol­nokra családjával, és 1942-ben a Szolnoki MÁV SE-ben kezdte a kosárlabdázást. Hamar az első csapat tagja, majd meghatározó játékosa lett. 1946-ban a csapat NB 11-be jutott, veretlenül zárták az őszi szezont, 13 győzelemmel az első helyen végeztek az 1946/47-es bajnokságban és or­szágos vidék bajnoki címet nyer­tek. 1948-ban, az NB 1.4. helyén végeztek, 1949-ben bronzérme­sek lettek. Hat éven keresztül or­szágos vasutasbajnokságot .nyer­tek, megkapták az örökös bajno­ki címet. Ä csapat legeredmé­nyesebb játékosai voltak: Bíró I., Bíró II., Szarvas, Lovász, Lőrincz- né Sztankó Ilona, Ondók és Kiss. A vezetőedző Tiboldi Tibor test­nevelő tanár, míg az intéző Lő- rincz Andor volt. Az első vidéki válogatott játékos Szolnokról Lő- rincz Andorné lett, de a csapat többi tagjai is helyet kaptak a vi­dék-, illetve vasutasválogatott­ban. A felsorolt játékosok rend­re részt vettek a Magyar Kosár­labdázók Országos Szövetsége által, a vasutasválogatottak ré­szére tartott országos edzőtábo­rozásokon. Lovász Olga, „Baba” 1948-ban Debrecenben edzői és játékvezetői képesítést szerzett. Az aktív játék befejezése után (1950) edző és játékvezető volt. Több elismerésben részesült. Emlékét tisztelettel megőriz­zük. Varga Ferenc, Szolnok Régi emlékeket idézett fel egy fotó hajnalban keltünk A gyerekeknek igen nagy élmény a disznóvágás ! u. I I — ea Fél évszázad telt el. A fegyverneki, Dózsa György úti, akkor 1. sz. Általános Iskolában 1953-1961 között koptattuk mi a padokat. Ötven év teltével is büszkék lehetünk magunkra, mert mindenki megtalálta a helyét az életben. Ebben nagy érdeme volt kiváló nevelőink áldozatos munkájának. Huszonketten találkoztunk legutóbb, amikor igencsak megörültünk egymásnak, és kellemesen elbeszélgettünk. Huberné Doroszlai Éva, a szervező. A levelekből válogatunk. A kivá­lasztott írások - a levélíró hozzá­járulása nélkül, mondanivalójá­nak tiszteletben tartásával — szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vé­lemények nem feltétlenül azono­sak a szerkesztőség álláspontjá­val. A szerkesztőség nem közöl olyan írásokat, amelyek megje­lentetése törvénybe ütközik, gyű­löletkeltő tartalmú, sérti a szemé­lyiségi jogokat, az erkölcsöt és a jó ízlést. Névtelen vagy címhiá­nyos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jo­got, hogy a meg nem rendelt cik­keket is olvasói levélként kezelje. Az írásokat a zoltanne.szundi@ axelspringer.hu e-mail címre, illetve az Új Néplap 5001 Szolnok, Mészá­ros L út 2. címre is várjuk. Olvasói vélemények találhatók még a SZOUON.hu internetes ol­dalon. Diákok szerepeltek a családi délutánon Diákok adtak műsort. Hangulatos családi délutánt tartottak a közelmúlt­ban Szolnokon, a Városi Kollégium Bán úti tagintézményében az Arany János kollégiumi-szakiskolai program diákjai a szülőkkel, tanárokkal. A felvétel a diákok műsorának egy emlékezetes jelenetét örökítette meg. Kocsis Edit, Szolnok

Next

/
Oldalképek
Tartalom