Új Néplap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-24 / 20. szám
6 2012. JANUÁR 24., KEDD LAPSZEMLE HOSPODÁRSKE NÖVI Lengyelország olcsóbb Magyarországnál a lap újságírói kiszámolták, mennyit kell fizetni egy családi bevásárlás során több környező országban. Lengyelország a legolcsóbb: a családi bevásárlókosár 27,13 euróba került, főként krumplit, csirkehúst, joghurtot érdemes ott venni. Magyarországon 27,73 eurót kellett fizetni, itt a tejtermékek, az olaj, a paprika és a péksütemények voltak kirívóan olcsók. Csehországban 27,84 volt a kosár, a sör, a só és a mosószerek ára alacsony. Szlovákia lett a legdrágább 32,87 euróval. &HKA0HMEPINH Termőföldadót terveznek a görögök a termőföld megadóztatását tervezik Görögországban. Ezt a közterhet ugyanúgy az áramszámlával hajtanák be, mint a jelenlegi ingatlanadót. Csak a legrosszabb földeket mentesítenék. Az adóhivatalnál azt gyanítják, hogy sok gazda jó áron bérbe adja a földet, de ebből az állam egy centet sem lát. Biário öcXotícias Felháborodás az adóelkerülés miatt Portugáliában egyre nagyobb felháborodással szemlélik, hogy sok cég hollandiai, luxemburgi vagy írországi leányvállalatán kérésztől tűnted el az adó jelentős részét. Egy felmérés szerint a 19 legnagyobb portugál tőzsdei cég már alapított hollandiai leányvállalatot, gyaníthatóan adóelkerülési céllal. Portugál és holland EP-képviselők beadványt terveznek az Európai Bizottsághoz, tegyen lépéseket az adózási fekete lyuk megszüntetésére. krónika Meghosszabbítanák a földeladási tilalmat Románia szeretné elérni, hogy az EU 2020-ig hosz- szabbítsa meg a termőterületek külföldieknek történő eladására szóló, 2016-ban lejáró moratóriumot - közölte Valeriu Tabara mezőgazda- sági miniszter. Jelenleg az ország termőterületének 7-8 százalékát használják külföldiek. A földet vásárló külföldi magánszemélyeknek jelenleg romániai lakhellyel, jogi személyeknek pedig romániai székhellyel kell rendelkezniük. ELIIMUNDOes Főként kis cégek szűntek meg a válságban A GAZDASÁGI VÁLSÁGBAN 2008 óta 177 336 cég ment tönkre Spanyolországban, zömmel kisvállalkozás. A nagyvállalatok viszont jól túléltek az ESADE üzleti is iskola adatai szerint. A legnagyobb mértékben, 23,5 százalékkal a 26-49 alkalmazottal dolgozó cégek száma csökkent. Az ötezer főnél nagyobb vállalkozások száma 99-ről 107-re nőtt. Sorsdöntő tárgyalás Brüsszelben unió Politikai megállapodást várnak a Barroso-Orbán-csúcson, a piac optimista GAZDASÁG Jósé Manuel Barroso bizottsági elnök és Orbán Viktor kormányfő első kétoldalú találkozója lesz a mai a hitelkérelem bejelentése óta Az előzetes jelek alapján tovább enyhülhet a feszültség a magyar kormány és Brüsszel között a mai Barroso-Orbán- csúcstalálkozón. Nagyobb piaci eufória azonban nem várható, a befektetők ugyanis már múlt héten beárazták a közeledést. Wéber Balázs Ha pozitív eredménnyel zárul is a keddi Orbán-Barroso-csúcs, az önmagában még nem indít el jelentősebb ralit a pénz- és tőkepiacokon - vélekedett a Világgazdaság kérdésére Horváth Ákos. Az Equilor elemzője szerint a piac múlt héten, a magyar kormány kompromisszumkészségének növekedése láttán már nagyrészt beárazta, hogy hamarosan elkezdődhetnek a hivatalos tárgyalások: a forint jelentősen erősödött az euróval szemben, az állampapír-piaci hozamok és a CDS-felárak pedig lényegesen csökkentek. A mostani találkozó egyrészt arra adhat választ, hogy pontosan mikor kezdődhetnek meg a tárgyalások - ez azonban önmagában még nem eredményezne eufóriát a piacokon. Hevesebb pozitív reakciókra, például az euró- forint árfolyam 290-es szint alá csökkenésére csak akkor lehet számítani, ha valóban sikerül majd megkötni a megállapodást a kormánynak az EU-val és az IMF- fel - tette hozzá az elemző. Amennyiben viszont esetleg kudarccal végződne a tárgyalássorozat, az a január eleji állapotokat hozná vissza: a forint ismét benézne a 310-315-ös szint fölé, az állampapír-piaci hozamok pedig újra 9-10 százalékra emelkednének - tette hozzá Horváth Ákos. Jelenleg azonban nagyobb esély van a kiegyezésre: az elemző mellett ezt valószínűsítik külföldi szakemberek és a piacok is. A befektetők optimizmusát mutatja, hogy tegnap az idén először süllyedt a 300-as szint alá az euró-forint árfolyam - igaz, ehhez a Görögországból érkező jó hírek is kellettek. Ami az elemzőket illeti, a Commerzbank tegnap Londonban kiadott jelentése szerint a magyar kormány az EU által sürgetett konkrét lépések megtételéig, így ma is „fáradhatatlanul” hangsúlyozni fogja készségét a változtatások végrehajtására, például az MNB függetlensége ügyében. A Royal Bank of Scotland pedig azt emeli ki, hogy a kormány a magyar gazdaság gyenge teljesítménye miatt törekedni fog a hitelmegállapodás megkötésére, amelytől egyúttal „pozitív bizalmi sokkot” is remél. Az Európai Bizottság szintén azt várja, hogy a kormányfő megerősíti a múlt héten levélben jelzett megegyezési készségét. Orbán Viktor miniszterelnök pedig már korábban úgy vélekedett, hogy a mai csúcson politi- kai megállapodás jöhet létre közte és a bizottság elnöke között. A mai csúcs központi témái a jegybanktörvény függetlenségét érintő jogszabályok lesznek - elemzők szerint ígéretek helyett most már konkrét lépéseket, azaz törvénymódosításokat várhat el Brüsszel a tárgyalások megkezdéséért. Közben Michael Spindelegger osztrák alkancel- lár és külügyminiszter figyelmeztette uniós kollégáit, ne „pofozzák” Magyarországot, mert azzal ellentétes hatást érnek el. Az Orbán-Barroso-találkozó mellett Magyarország az elfogadott napirend szerint nem lesz téma az Európa Tanács negyedéves parlamenti közgyűlésén, az Ecofin-ülésen viszont igen: az uniós pénzügyminiszterek valószínűleg megállapítják, hogy Magyarországnak nem sikerült eredményes lépéseket tennie a költségvetési hiány tartósan három százalék alá csökkentése érdekében. Az Ecofin ezzel új szakaszba lépteti a 2004 óta folyó túlzottdeficit-eljárást, és hamarosan ismét ajánlásokat ad ki az ügyben. Emellett elvileg megnyílik az út az előtt, hogy jövőre felfüggesszék a Kohéziós Alap hazánknak szánt kifizetéseit. Ez csak akkor történik meg, ha a kormány figyelmen kívül hagyná az újabb ajánlásokat. A felfüggesztésről a tanács dönt, érre eddig még nem volt példa az EU-ban. Az uniós pénzeket mindenesetre nem lenne célszerű kockáztatni: az MNB szerint tavaly Magyarország 4,37 milliárd euróval több átutalást kapott az EU-tól, mint amennyit befizetett - ez kiemelkedő rekordnak számít uniós tagságunk kezdete óta. Már ma kijöhet az IMF-jelentés A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a következő napokban teszi közzé az ősszel Magyarországon elvégzett szokásos éves gazdaságpolitikai vizsgálatról szóló jelentését - közölte a Világgazdasággal a szervezet washingtoni sajtóosztálya. A jelentést már múlt szerdán megvitatta az IMF, a nyilvánosságra hozatal azonban csúszik, a portfolio.hu szerint azért, mert a publikálásra a magyar kormány nem bólintott rá. Az Európai Unió döntött az iráni olajembargóról drágulás Az atomprogram miatti szankció tovább növelheti a kőolaj és az üzemanyagok árát Olajembargót vetett ki az EU Iránra a közel-keleti ország nukleáris programja elleni szankcióként - a tagállamok külügyminiszterei erről tegnapi ülésükön határoztak. Az olajembargó fokozatosan lép hatályba: az importról szóló új szállítási szerződések megkötésére azonnali tilalmat mondtak ki, azonban az érvényben lévő kontraktusokat csak egy bő öthónapos, július 1-jéig tartó átmeneti időszak után mondják fel. A fokozatosan hatályba lépő embargót egy kompromisszum eredményeképpen fogadták el a miniszterek, miután Nagy-Britannia, Francia- és Németország három hónap után léptette volna hatályba a teljes tilalmat, míg az iráni olajtól leginkább függő Görögország egyéves átmeneti időszak mellett érvelt. A dél-európai ország olajimportjának ugyanis több mint harmada Iránból származik. Görögország mellett Spanyol- és Olaszország számít az iráni olaj fő európai vásárlójának, esetükben mintegy 15, illetve 12 százalékos az iráni olaj részesedése. Összességében az EU 2011 első tíz hónapjában átlagosan napi 600 ezer hordó olajat imporFeszültség. Leon Panetta amerikai védelmi miniszter egy anyahajon. rezsim megdöntését eredményező harcok előtti szint 60 százalékát” - mondta el lapunknak Szabó Gábor. Az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő részvényportfolió-menedzsere szerint az EU-nak majd meg kell fizetnie politikai döntésének árát, ugyanis az embargó várhatóan tovább emeli az olaj árát, amelynek utóbbi hetekben tapasztalható növekedését is elsősorban az iráni helyzet éleződése okozta. Szabó Gábor becslése szerint az iráni kérdés nélkül az olaj ára jelenleg 10-20 dollárral lenne olcsóbb. A brent ára tegnap 111 dollár fölött állt az uniós embargóról szóló döntés után. A szakértő elmondta: miután a Mólnak nincs iráni érdekeltsége, Pénzügyi szankcióval is büntet Európa, ezzel csatlakozva az USA-hoz az EU az olajembargó mellett befagyasztotta az iráni központi bank unióban lévő vagyonát, illetve megtiltott a pénzintézettel minden üzletkötést. A lépés célja az olajembargóhoz hasonlóan az, hogy megnehezítsék Teherán atomprogramjának finanszírozását - a feltételezések szerint ugyanis a program nem békés célokat szolgái Az Iránból olajat nem importáló Egyesült Államok már a múlt év végén életbe léptette az iráni olajexportpénzügyi szankcióját. E szerint kizárhatók az amerikai pénzügyi rendszerből azok a külföldi pénzintézetek, amelyek együttműködnek az iráni központi bankkal az olajkereskedelem finanszírozásában. így a magyar céget az uniós embargó csak áttételesen, az olajárak növekedésével érintheti. A hazai olajtársaság emiatt kénytelen lesz tovább emelni kiskereskedelmi árait, ez a válság és a már történelmi csúcson lévő üzemanyagárak miatt eddig is mérsékelt hazai fogyasztást tovább vetheti vissza. Szabó Gábor elmondta: az olajár robbanásszerű emelkedésére akkor lehet számítani, ha Irán beváltja azon fenyegetését, hogy a fokozódó nyugati szankciókra válaszul lezárja a világ kőolajkereskedelme szempontjából lét- fontosságú, a Perzsa-öböl bejáratának számító Hormuzi-szorost. Az Irán és Omán partjai között húzódó, 54 km széles szoroson keresztül bonyolódik ugyanis a kőolaj világkereskedelmének 20 százaléka. Elemzők szerint azonban nem valószínű, hogy Teherán „elmenne a falig”, és tényleg beváltaná fenyegetését, mivel a szoros lezárása komoly gazdasági károkat is okozna a világ harmadik legnagyobb olajexportőr országának, mivel az olajszektor fedi le az iráni gazdaság 60 százalékát. «T. G. talt Iránból, amely termelesenek mintegy 20 százalékát exportálja Európába. „Az EU elsősorban Szaúd-Arábiából és Líbiából pótolhatja a kieső iráni forrást. Utóbbi ország esetében egyre joh ban helyreáll a termelés, amelynek szintje már elérte a KadhafiAz Európai Uniótól érkezett nettó pénz (milliárd euró)
