Új Néplap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-21 / 18. szám

KOZELET Tizenhárom esztendő munkáját zúzza szét az érthetetlen és megmagyaráz­hatatlan politikai döntés, a miértre nincs logikus válasz, az okozott kár viszont tete­mes lesz - írta tegnap búcsúlevelében Márta István, az Új Színház volt igazgatója. Utódja, Dörner György - szerinte kialakulatlan - műsortervét „blöffnek" nevezte. Elmozdult az oldalára dőlt Costa Concordia felfüggesztették a men­tést tegnap az olaszországi Giglio szigeténél hajótörést szenvedett és az oldalára borult luxus-utasszállító­nál. A vihar és a víz alatti áramlatok elmozdíthatták a hajótestet, mely a lejtős tengerfenéken a mélybe csúszhat és teljesen elsüly- lyedhet. Nem tudták elkez­deni az üzemanyag kiszi­vattyúzását sem. Árfolyamgát a közszférának avégtörlesztésnél kedve­zőbb kondíciójú, állami ka­mattámogatással kiegészí­tett árfolyamgát rögzítését ajánlja a kormány a közszfé­ra devizahitellel rendelkező dolgozóinak A törlesztőrész­letek így átlagosan 30 száza­lékkal csökkenhetnek majd havonta. A havi törlesztő­részlet pontos megállapítá­sához szükséges modellszá­mítások hamarosan a mun­kaadókhoz kerülnek. Szanyi Tibor indul az MSZP-elnökségért A MÁRCIUS 31-EI tisztújító MSZP-kongresszuson in­dulni kívánok az elnöksé­gért - jelentette be Szanyi Tibor. A szocialista honatya tegnap leszögezte: semmi baja Mesterházy Attila je­lenlegi pártelnökkel, kiváló a viszonyuk, és tud pártel­nöki ambícióiról. Már mindketten elkezdték gyűj­teni az aláírásokat. A tag­ság 10 százalékának támo­gatása kell az induláshoz. Szanyi „kapitány”, a rivális Röghöz kötötték a hallgatókat felsőoktatás Kormánydöntés: a képzési idő kétszeresét kell itthon ledolgozni Hat, tíz vagy akár tizen­két évre - a képzési idő kétszeresére - kell elköte­lezniük magukat az álla­mi támogatást igénybe vevő diákoknak,hogy Magyarországon fognak dolgozni. Ha nem teszik, vissza kell fizetniük a tá­mogatást. Éber Sándor A képzési idő kétszeresét kell Magyarországon dolgozniuk a felsőoktatásban állami támoga­tással tanuló diákoknak, mi­után szerződést fog velük köt­ni az állam - ismertette tegnap a csütörtökön elfogadott kor­mányrendeletet az oktatásért felelős államtitkár. Hoffmann Rózsa elmondta: a jogszabály három alapvető támogatási, il­letve képzési formát vezet be. A képzések zöme állami támo­gatással folyik, de vannak olya­nok is, amelyeket az állam öt­ven százalékban támogat, má­sok önköltségesek. Összesen ötvenezer olyan hely van, amelyet az állam tel­jesen vagy felében támogat, ezekre vonatkoznak a hallga­tói szerződések. Ezekben a diá­kok vállalják, hogy a képzési idő kétszereséig - a végzés utáni 20 évben bármikor - Magyarorszá­gon dolgoznak. Ez hat, tíz vagy tizenkét évet jelenthet. Aki aláírta a szerződést, de nem teljesíti a feltételeket, an­nak vissza kell fizetnie az éven­te több száz ezer forintnyi támo­gatást. „A cél, hogy minél több képzett értelmiségi maradjon Magyarországon” - hangoztatta Hoffmann. Ha a diák nem tud maradni, vagy nem tud végezni időben - ez az alapidő másfél- szerese lehet -, akkor elkezdő­dik a visszafizetési procedúra. Akik nem tudnak diplomát sze­rezni, azoknak csak a támoga­tás felét kell visszafizetniük. A nőknek - ha három gyermeket szülnek - elengedik a visszafi­zetést. Azokon a helyeken - a jo­gi vagy a gazdasági területen -, Hoffmann Rózsa államtitkár: „Az a célunk, hogy minél több képzett értelmiségi maradjon Magyarországon' ahol csökkent az államilag fi­nanszírozott helyek száma, az állam visszatérítheti a diákhite­leket, ha az állami szférában he­lyezkedik el később a tanuló. A továbbtanuláshoz minimálisan 240 pont kell; a szerződéseket az Oktatási Hivatal köti meg. A Hallgatói Önkormány­zatok Országos Konferenciája (HÖOK) alapjaiban nem ért egyet a hallgatói szerződés in­tézményével - mondta tegnap a szervezet elnöke. Nagy Dávid szerint a hallgatói szerződések nem jelentenek megoldást, és nem látják, hogyan lehet majd azokat nyomon követni, szá­mon tartani. „Nem a külföldre távozók büntetését, hanem az itthon maradók elhelyezkedé­sének kiemelt javadalmazását tartanák célravezetőnek" - hangoztatta a HÖOK elnöke. Elmondta, hogy azt a társadal­mi igényt megértik, hogy a tan- díjmentesen szerzett diploma itthon is kamatozzon. A mosta­ni megközelítést pedig, hogy húsz éven belül a képzési idő kétszeresét kell itthon tölteni, ugyan jobbnak tartják, mint az eredetit, de mégis igazságtalan- véleményük szerint -, mert azonos képzési időhöz nem fel­tétlenül társulnak azonos költ­ségek. A hallgatói érdekképvi­seletek tavaly októberben éle­sen tiltakoztak a röghöz kötés ellen az oktatási államtitkár­ság épülete előtt. Kiadták a keretszámokat - Döntés február 15-éig közzétették tegnap a felső- oktatási intézményi keretszá­mokat és a kapcsolódó költ­ségtérítéseket. A diákok en­nek ismeretében február ló­éig dönthetnek arról, mely intézménybe és milyen kép­zési formára adják be jelent­kezésüket. korábban az oktatási állam­titkár azt nyilatkozta, az ál­lami ösztöndíjjal támogatott képzés költségeit egészben mintegy 34 ezer, „értelemsze­rűen a legjobb” hallgatók­nak - a legnagyobb arány­ban a műszaki, természettu­dományi és informatikai szakon - biztosítják. Az ál­lami részösztöndíjjal támo­gatott képzés költségeit - mintegy 15.500 hallgatónak - 50 százalékban az állami költségvetés állja. Diákhitel 2: két százalék kamat a diakhitel 2 program kötött felhasználású, a képzés költsé­geire fordítható részére 2 szá­zalékos kedvezményes hitelt vehetnek igénybe a hallgatók. A kedvezményes és a piaci ka­mat mindenkori különbségét a a költségvetés pótolja majd ki. A jelenleg önköltséges for­mában tanuló hallgatók a di­ákhitel eddig ismert változatát vehetik igénybe, ám 2012 szep­temberétől mind az államilag finanszírozott, mind a részösz­töndíjas és az önköltséges kép­zésben részt vevők élhetnek az új program által nyújtott lehe­tőségekkel - mondta Bugár Csaba, a Diákhitel Központ ve­zérigazgatója. Az új programban a hitelnek két kerete lesz. A meglévő di­ákhitelhez hasonlító szabad felhasználású keret legfeljebb 500 ezer forint lehet évente. A kötött felhasználású keret ösz- szege pedig a képzés költségé­hez igazodik. Ez utóbbi a felső- oktatási intézményhez kerül. Változás: az új programban már 35 éves korban meg kell kezdeni a törlesztést. A tulajdo­nosi jogokat gyakorló MFB to­vábbra is biztosítani fogja a szükséges pénzt, és az Európai Beruházási Bank is kedvező kamatozású hitelt biztosít a hallgatói kölcsönökhöz. A kor­mány felkérte a nemzetgazda­sági tárcát, vizsgálja meg, mi­lyen adókedvezményekkel él­hetnének a hallgatók vagy a munkáltatók a hitel visszafize­tését megkönnyítendő. ■ B.L. A diákhitel számokban Költségtérítéses hitelfelvevő: 320 EZER FŐ Átlagos hitelösszeg: 340 EZER FORINT A 7 év alatt törlesztők ará­nya: 30 SZÁZALÉK Hazaértek Etiópiából a magyar túlélők megérkezett Budapestre az eti- ópiai terrortámadás három ma­gyar túlélője egy menetrend sze­rinti járattal a Liszt Ferenc nem­zetközi repülőtérre - közölte teg­nap Szijjártó Péter, a miniszter- elnök szóvivője. A sérült magyar állampolgárt egy fővárosi kór­házba szállították, és a két sértet­len utas, valamint a csomagok Magyarországon belüli haza- szállításáról is gondoskodik a Terrorelhárítási Központ (TEK). A két magyar áldozat holtteste a jelenlegi információk szerint a jövő hét második felében érkez­het Magyarországra. A terrortá­madásban a Szegedi Tudomány- egyetem két munkatársa, Fábián Tamás 53 esztendős geográfus és Szabad Gábor 39 éves kutató­orvos halt meg. A támadásban még két németet és egy osztrá­kot öltek meg, két németet és két etiópot pedig elraboltak. A főleg geográfusokból álló társaság az Erta Ale vulkánhoz tartott, amely Etiópia legveszé­lyesebb területén található. A tá­madáskor a feltételezett afar lá­zadók egymás után végezték ki a sorba állított embereket, a há­rom magyar túlélőnek sikerült elrohanni, és egy szakadékban megbújni kivégzőik elől. Vizler Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjának kutatója a mene­külés közben szenvedett csípő- zúzódást. ■ Elégedetlenség Több napja tartanak már Romániában az államfő- és kormányellenes tüntetések az egészségügyi reform miatt. Tegnap az ellenzéki pártok is csatlakoztak a bukaresti nagyszabású akcióhoz. Traian Basescu államfő (képünkön a gúnyrajza) és Emil Boc minisz­terelnök lemondását, továbbá munkahelyeket, magasabb bért és nyugdíjat, és előre hozott választásokat követeltek. Orbán nem szólal fel a kormánypárti sétán sem Orbán Viktor, sem más nem szólal fel a szombati kormánypár­ti megmozduláson. A Békemenet Magyarországért elnevezésű ren­dezvény résztvevői némán teszik meg a Hősök tere és a Kossuth tér közötti útvonalat. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szó­vivője közölte: na­gyon örülnek annak, hogy az emberek ki­állnak az ország mel­lett, de mivel ez civil rendezvény, a miniszterelnök nem mond be­szédet. A szervezők százezres tö­meget emlegetnek, a demonstrá­cióval azt a tévképzetet szeretnék eloszlatni, hogy a kormányt Ma­gyarországon már senki sem tá­mogatja. A kormánypárti de­Ma ellenzéki megmozdulást is tartanak. monstráció ötlete állítólag Lázár Jánostól származik, de Orbán ezt ellenezte. A Fidesz frakcióvezető­je vetette fel: a párt mutassa meg, nem csak az ellenzék és az elége­detlen civilek tudnak tízezreket kivinni az utcára. A Fideszben ál­lítólag többen attól tartanak, hogy kevés lesz a résztvevő, ezért a szimpatizánsokat vidékről és a határon túlról is mozgósítják. Szombaton ellenzéki tüntetés is lesz: a budai várban Schmitt Pál államfő plágiumügye miatt tiltakoznak. Vasárnap a Hadd Szóljon! egyesület a Klubrádió melletti tüntetését a Batthyány- örökmécsesnél tartja. ■ i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom