Új Néplap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-12 / 10. szám
6 GAZDASÁG 2012. JANUÁR 12., CSÜTÖRTÖK Kettős ultimátumot küldött Brüsszel hiány Jogszabályok átdolgozását kérik a jövő heti ülésig, és folytatják a túlzottdeficit-eljárást is Olli Rehn uniós pénzügyi biztos. Egyre szigorúbb szemekkel figyelik Magyarországot Új szakaszba léphet a hazánk ellen folyó túlzottde- ficit-eljárás, mivel a kormány intézkedései nem voltak elegendők a hiány csökkentésére az Európai Bizottság szerint. Bár Brüsszel a kohéziós alapok befagyasztásának lehetőségét is meglebegtette, ez egyelőre csak távoli veszélynek tűnik. Wéber Balázs „Hiányozna, de nem perdöntőén” - válaszolta a Világgazdaságnak Csaba László, a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora arra a kérdésre, milyen hatással járna a kohéziós programok kifizetéseinek esetleges felfüggesztése hazánkra nézve. „Magyarországon nem nagyon jelentősek a kizárólag vagy főképp EU-pénzből megvalósított fejlesztések, és azok súlypontja nem gazdasági” - indokolta véleményét a szakember. Az első hallásra meglepő kérdés azután került ismét napirendre, hogy tegnap Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa bejelentette: Magyarország nem volt képes teljesíteni az Európai Tanács 2009 nyarán e téren megfogalmazott ajánlásait, nem tudta fenntartható módon korrigálni az államháztartási hiányát, így hamarosan új szakaszba léphet a hazánkkal szembeni túlzottdeficit-eljárási Hozzátette: ha a kormány a jövőben sem teszi meg a hiány csökkentéséhez szükséges intézkedéseket, akkor elképzelhető, hogy 2013-tól nem hívhat le pénzeket a kohéziós alapokból. A sajtótájékoztatón Olli Rehn összességében is igencsak keménynek mutatkozott: szerinte az EU a hatos csomag elfogadásával egy új szakaszba lépett, az erőteljes gazdasági kormányzás korszakába. „Ez egy új világ” - jegyezte meg arra utalva, hogy szükség esetén - az uniós jogi keretek között - igenis alkalmazni fogják a szigort a rendetlenkedő tagállamokkal szemben. Ez a megközelítés pedig minden tagállamra vonatkozik majd, függetlenül attól, hogy „az eurózónához tartozik vagy sem” - magyarázta a szakember. Lehetséges azonban, hogy a mostani erőteljes fellépés inkább retorika, semmint valódi irányváltás. „A kohéziós kifizetések szüneteltetése mint fegyelmező eszköz a bizottság régi kedves ötlete. A baj az, hogy a tagállamok ehhez sose adták beleegyezésüket, a bizottság javasol, de a tanács dönt” - magyarázta Csaba László. Utalt arra, hogy a kifizetések felfüggesztése, még ha más összefüggésben is, már eddig is felmerült: a haszonállatok védelmére vonatkozó intézkedések elmulasztása (például libatömésnél) 2014-től az agrárszubvenciók elvesztéséhez vezethet. Három törvény módosítását akarják JÖVŐ HÉTRE ZÁRUL LE OZ OZ UniÓS vizsgálat, amely azt hivatott eldönteni, sértik-e közösségi jogot a magyar parlament által a múlt év végén elfogadott törvények. A bizottság ezen belül jelenleg a jegybank függetlenségét, a bírók idő előtti nyugdíjazását és az adatvédelmi hivatal függetlenségét érintő törvényeket elemzi. A bizottság reméli, szükség esetén Magyarország magától megoldja az esetleges problémákat, hogy „ne legyen szükség komplikált szabálysértési eljárásokra" - mondta sajtótájékoztatóján a bizottság egyik szóvivője. Ha jövő hét közepéig nem lép Magyarország, kötelezettségsze- gési eljárás indulhat ellene. Ezzel együtt a kormány nem mehet el szó nélkül Olli Rehn figyelmeztetése mellett: „A hiányt főként önérdekből, a növekedés finanszírozhatósága okán kellene csökkenteni és főleg strukturális - nem fűnyíróelvű - intézkedésekkel, alapvetően a kiadási oldalon és az adóbehajtás szigorításával” - véli a CEU professzora. Szerinte ehhez 2013-14- re „a vágyakon túlmutató, számszerűsített üzleti tervet kellene készíteni” március végéig, és azt jóvá kellene hagyatni a parlamenttel. A testület már 2004 végén is elmarasztalta az országot az ajánlások be nem tartása miatt, és már két esetben is kitolta a túlzott hiány megszüntetésére tett határidőt. „A mostani helyzet nemcsak a jelenlegi kormánynak róható fel, hanem több politikai oldal kormányzásának az eredménye” - hívta fel a figyelmet Olli Rehn, Magyarország már EU- taggá válásakor sem teljesítette a háromszázalékos hiányra vonatkozó kritériumot, így hivatalosan 2004. július 5-e óta folyik ellene eljárás. A bizottság azt kéri majd az uniós pénzügyminiszterek tanácsától (Ecofin), hogy határozatban mondja ki: Magyarország nem tett eleget az ajánlásainak. Ha az Ecofin minősített többséggel így dönt, akkor az ügy visszakerül a bizottsághoz. A testület ezután új ajánlásokat dolgozhat ki, artielyeket ismét a tanács elé visz majd, vagy szankcionálhatja Magyarországot -az unió történetében először. NGM: szívesen fogadjuk az Európai Bizottság javaslatait „A NEMZETI ÜGYEK KORMÁNYA elkötelezett a múlt hibáinak kijavítása iránt, ezért tovább megyünk az államadósság csökkentésének és a költség- vetési hiány három százalék alatt tartásának útján. Ennek megvalósítása során folyamatosan konzultálunk az Európai Bizottsággal, és szívesen fogadjuk javaslataikat, felvetéseiket” - így reagált a bizottsági bejelentésre közleményben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A tárca szerint az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta először 2012-ben lesz 3 százalék alatt a költségvetés hiánya, a bizottság viszont arra figyelmeztet, ez csak egyszeri tételek miatt lehet így. Az NGM megjegyzi azt is, hogy a kormány úgy adott tárgyalási mandátumot Fellegi Tamás egyeztetésekért felelős tárca nélküli miniszternek az IMF- fel való megbeszélésekre, hogy erősítse meg: a 2013-as költségvetés hiányát is három százalék alatt fogjuk tartani. „A 2011 tavaszán meghirdetett Széli Kálmán-terv gyakorlatba ültetése a tervek szerint halad, a szükséges jogszabályi változtatások mintegy 80- 90 százalékát a kormány és az Országgyűlés elvégezte, a végrehajtott akciók költségvetési vonzata is mintegy 60 százalékban teljesült” - véli az NGM. Leállhat a metróépítés, ha büntet az EU A KOHÉZIÓS ALAPBÓL a 2007-2013-as EU-költségvetési időszakban 8,3 milliárd eurót (több mint 2500 milliárd forintot) használhat fel Magyarország. A közlekedési (KÖZOP) és környezeti és energiafejlesztési (KEOP) operatív program jelentős részét teszik ki ezek az ösz- szegek: előbbi esetében 3,8 milliárd, utóbbinál 4,3 milliárd euró a kohéziós forrás. Ezeknek kisebb részét (összesen kő rülbelül 2,2 milliárd eurót) használta már fel az ország, sőt, a kormány decemberben azt kérte az Európai Bizottság tói, hogy a KÖZOP-pénzek egy részét átcsoportosíthassa a reményei szerint könnyebben és gyorsabban felhasználható KEOP-keretbe. A FELFÜGGESZTÉSSEL a GDP akár 1,7 százalékát bukhatja az ország. Számtalan szennyvíz- vagy hulladékgazdálkodási, útépítési projekten kívül leállhat a négyes metró építése is. Orbán Viktor: Nem hagyjuk magunkat eltéríteni jövőkép A kormányfő erős államot akar, „a piac önigazgatása önmagát meghazudtoló ideológia MNB: kedvezőtlen növekedési kilátások ez évre öt tanácstag az alapkamat 50 bázispontos, két tanácstag 25 bázispontos emelésére szavazott a monetáris tanács december 20-1 ülésén, ezzel emelkedett akkor az alapkamat 6,5 százalékról 7 százalékra - áll a Magyar Nemzeti Bank által közölt jegyzőkönyvben. A tanács tagjainak egyöntetű véleménye szerint a növekedési kilátások az elmúlt negyedév során kedvezőtlenebbé váltak. A külső kereslet feltételei radikálisan romlottak, a fogyasztási kilátások a keresletszűkítő intézkedések miatt gyenge lesz. Ezt némileg ellensúlyozhatja a bankszövetség és a kormány közötti megállapodás, amely egyebek mellett a kedvezményes végtörlesztés szabályainak szigorítását tartalmazza - áll a dokumentumban. A megállapodásról megoszlott a tanácstagok véleménye: egyesek szerint rövid távon kis hatása lesz a hitelezésre, mások szerint a devizakitettség csökkenése önmagában is bizalomerősítő, hitelezést növelő lépés. ■ VG „Az, hogy Magyarország számtalan külső és belső gondja ellenére egyetemet alapít, azt jelzi, hogy van jövőnk, hiszünk magunkban, és lesz erőnk kiverekedni magunkat a nehézségekből. Nem hagyjuk eltéríteni magunkat a saját céljainktól” - jelentette ki Orbán Viktor tegnap a Nemzeti Közszolgálati Egyetem alapítóünnepségén elmondott beszédében a parlamentben. Az új felsőoktatási intézmény a a Zrínyi Miklós Nemzet- védelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Cor- vinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának összeolvadásával jött létre január elsejétől, és a közigazgatás, a rendvédelem, valamint a haderő számára hivatott szakembereket képezni. Az egyetem a 2012-es felsőoktatási keretszámok szerint 1017 államilag finanszírozott férőhely- lyel rendelkezik majd. Orbán Viktor beszédében azt mondta, egyetemet alapítani fontos dolog, ez is jelzi, hogy a polgári, nemzeti és kereszténydemokrata közösség a jövő oldalán áll és a jövőt képviseli, az ország pedig elérkezett az új alkotmányos rend konszolidálásának időszakába. A miniszterelnök szerint „minden válság elmúlik egyszer”, és biztosnak tűnik, hogy azután az állam erősebb lesz, mint előtte volt. „Az erős állam előfeltétele a jó életnek, a piac láthatatlan keze, önigazgatása önmagát meghazudtoló ideológia” - tette hozzá. Orbán Viktor kijelentette: az ország által eddig kitűzött és véghezvitt célok közt szerepel az alaptörvény elfogadása, a gazdaság stabilizálása, valamint az, hogy az Országgyűlés kétszáz törvény elfogadásával „átszervezte” az országot. A miniszter- elnök szerint erős állam kell a további célok eléréséhez is, így a tíz év alatt megteremteni kívánt egymillió új munkahelyhez, a közép-európai regionális meghatározó szerephez és ahhoz, hogy a magyar gazdaság Európa legversenyképesebb gazdasága legyen. Az újonnan alapított Nemzeti Közszolgálati Egyetem a biztos, erős és modern állam megteremtésének egyik eszköze, amelynek célja, hogy olyan fiatalokat képezzen, akik képesek magukat egy magasabb célnak alárendelni - mondta Orbán Viktor kormányfő, aki szerint a most megalapított intézmény leendő hallgatói az állam megújulásának legfontosabb letéteményesei. ■ B. L. A közigazgatás háttérbázisa lenne Az újonnan létrejövő Nemzeti Közszolgálati Egyetem több mint három felsőoktatási intézmény szervezeti és gazdasági integrálása - jelentette ki Patyi András. Az új egyetem rektora hozzátette: a gyorsan változó világban olyan közigazgatás kell, amely nemcsak követi a változásokat, hanem előre felkészül arra, sőt, képes felkészíteni a társadalmat is. Patyi szerint az NKE-nek a közigazgatás kutatási és háttérbázisává kell válnia a jövőben. Orbán Viktor miniszterelnök és Patyi András, az új intézmény rektora. Megújulóban az állam A 1 -T 1* A t A
