Új Néplap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-12 / 10. szám
4 2012. JANUÁR 12., CSÜTÖRTÖK TÜKÖR A ceglédi járásba kerülne Pest megye délkeleti része Mint ismert, társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a járási rendszer kialakításáról szóló elképzeléseit. Országosan 168 járás, Budapesten pedig hét úgynevezett körzet létrehozását tervezik. Arról, hogy Jász-Nagykun- Szolnok megyében milyen lesz a járások beosztása, már írtunk. Viszont érdemes megnézni Pest megyét, annak is a déli részét. Pest megyét 15 járásra osztották fel, a Dél-Pest megyei régióból több település is a második legnépesebb járásba, a 120 821 főt befogadó ceglédibe kerülne. így ide tartozna Cegléden túl Abony, Kő- röstetétlen, Jászkarajenő, Törtei, Újszilvás, Kocsér, Nagykőrös, Nyársapát, Csemő, Mikebuda, Ceglédbercel, Albertirsa, Dán- szentmiklós és Tápiószőlős. Ez utóbbin kívül a többi Tápió nevű település pedig mind a nagykátai járásba soroltatott a tervezet szerint. A járások és járási kormány- hivatalok a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként kezdhetik meg működésüket 2013. január 1-jével. Az Országgyűlés elé várhatóan 2012 februárjában kerül a törvényjavaslat, a járási székhelyeket és illetékességi területet meghatározó kormányrendeletet pedig várhatóan június végén fogadja el a kormány. ■ B. Gy. Eltúlozta a bűncselekmény mértékét Különös rendőrségi eset történt Szolnokon. Mint a megyei rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint egy helyi lakos kifosztásról tett bejelentést a rendőrségre. A rendőröknek elmondta, a Sarló úton szerdán beszélgetésbe elegyedett egy ismeretlen személlyel, aki ellökte őt, majd értékeit elvette a férfi társaságához tartozó két nő. A nyomozás során azonban kiderült, hogy a 16 éves fiút senki nem lökte el, nem fosztották ki. Bevallotta, hogy zseblopás történt, de azért mondta el felnagyítva a történetet, hogy komolyabbnak látszódjék a cselekmény. A három elkövetőnek lopás miatt kell felelnie. ■ Sz. Zs.-Sz. I.- Az Ankarai Egyetemet eleven kapcsolat fűzi a méltán európai hírű hazai egyetemeink török tanszékeihez - avat be bennünket a megtisztelő meghívás hátterébe dr. Bartha Júlia, a szolnoki Damjanich János Múzeum osztály- vezetője. - A török és magyar nyelven tartott előadás-sorozaton negyven nyelvész, régész, történész vett részt, minden szekciót egy- egy már elhunyt, jeles török vagy magyar tudós emlékének ajánlottak. Közülük Németh Gyula, Mándoky Kongur István megyénkből származott. Néprajzkutatóként egyedül voltam - folytatta Bartha Júlia -, s Török hatás a magyar népi díszítőművészetben címmel tartottam török nyelvű előadást. Benyomása szerint elegáns, emelkedett hangulatú konferencia volt a rendezvény, igazi mérföldköve a két kultúra találkozásának, amit az ottani magyar nagykövetség is figyelemmel kísért. Különös élmény volt számára, hogy más szemszögből kaptak betekintést a kultúránkba. - Meglepett, amit a magyarországi besenyőkről, vagy éppen a kun nyelv magyarországi emlékeinek kutatásáról, a karcagi származású turkoló- gus, Mándoky Kongur István munkásságáról Törökországban Erdal Coban kollegától hallottam. Különös élmény volt az is a résztvevők számára, ami kor a Kun Mi- atyánkot mondtam el kun nyelven - emlékezett az esemény hangulatára Bartha Júlia. Dr. Bartha Júliát az oszmán kultúra hazai emlékeinek kutatójaként hívták meg Törökországba- Közismert, hogy az első kutató, aki Szolnok múltját évtizedekig kutatta, a polihisztor Kaposvári Gyula volt. Az ő halála óta senki nem foglalkozott mélyrehatóan Szolnok középkorával és kora újkorával - hangsúlyozta a konferencia másik szolnoki résztvevője, dr. Kertész Róbert, a Damjanich múzeum régésze. - Egészen új dimenziókat hoztak azonban a már csaknem Dr. Kertész Róbert Szolnok hódoltság kori régészetéről beszélt egy évtizedes múltra visszatekintő városi régészeti kutatásaink: Magyarország legkorábbi, 1562-ben épített tiszai cölöphíd- jának víz alatti régészeti kutatása, a várásatás és az 1973-as dzsámifeltárás eredményeinek feldolgozása 2009-10-ben. Mindezek lehetővé tették, hogy Szolnok 133 évig tartó oszmán-török időszakát a hazai régészeti tanácskozások mellett végre, első alkalommal nemzetA törökök atyja kedvelte a magyarokat az ankarai magyar tanszék a magyarokat kifejezetten tisztelő Kemál Atatürk személyes utasítására szervező- dött. Első vezetője az azóta is jól működő török-magyar kapcsolatokat megalapozó Rásonyi László professzor volt. A modern Törökország felépítésében nagyon sok magyar vett részt annak idején. közi konferencián is a szakmai nyilvánosság elé tárjuk. Fontos szerepe volt ebben a régészeti kutatásokat bemutató, két évig (2006-2008) tartó vándorkiállításunknak is. AZ, hogy a szervezők engem is meghívtak az Ankarai Egyetemen megrendezett, „Török—magyar kapcsolatok a múltban és a jelenben” című konferenciára, az eddig elért és közkinccsé tett eredményeknek volt köszönhető. Szolnok hódoltság kori régészete címmel tartottam meg előadásomat, melyben három témakörre fókuszáltam: az 1562-es Tisza-hídra, a várkutatásra és a várbeli uralkodói dzsámira, mely Magyarország második legnagyobb, négyzet alaprajzú muszlim imahelye volt egykor. Mint ismeretes, egy kezdeményezés szerint ezt a dzsámit eredeti nagyságban fel kellene építeni a vár területén. Emiatt is fontos volt, hogy több 16-17. századi dzsámit megnézhettünk a konferenciához kapcsolódóan - tette hozzá Kertész Róbert. Felhangzott a Kun Miatyánk tudomány Szolnoki kutatók előadásai egy török konferencián A sajtószóvivők pontosítanak a polgári peres eljárásban Hetvenöt éves az Ankarai Egyetem Hungarológiai Tanszéke. Az ebből az alkalomból rendezett nemzetközi konferenciára két szolnoki kutatót is meghívtak nemrégiben. Dr. Bartha Júlia turkológus és dr. Kertész Róbert régész is előadást tartott a tudományos ülésszakon. A „jászberényi csirkebotrányként” elhíresült polgári per várhatóan március 9-én folytatódik a Szolnoki Törvényszéken. Mint megírtuk, a perirat szerint közel félszáz megyebeli családot károsított meg több millió forinttal egy svájci vállalkozó, aki ráadásul közel 310 millió forint támogatott hitelt vett fel magyar bankokból. A tavasszal folytatódó tárgyaláson újabb tanúkat hallgatnak meg, illetve a felek bizonyítási kérelmének függvényében szakértők kirendelésére is sor kerülhet. Azokat a nem bíróságtól származó információkat, amelyek alapján a lapunk szerdai számában az ügyről beszámoltunk, dr. Sándor Géza, a Szolnoki Törvényszék sajtószóvivője pontosította. Kiemelte, hogy a legfőbb ügyész nem utasította, nem is utasíthatta eljárásra vagy új eljárásra a törvényszéket Ügyész a perben nem vesz részt, büntető eljárásról nincs tudomása. A per a felperesek közel két éve benyújtott keresetlevele által indult polgári peres eljárás, amelynek alperese egy svájci vállalkozó cége. ■ A felperesek közel két éve benyújtott kereset- levele által indult polgári peres eljárás. Megjelent információnkat dr. Busku Terézia, a megyei főügyészség sajtószóvivője is pontosította, illetve kiegészítette. Elmondta, a svájci állampolgárságú férfit és társát korábban valóban csalással vádolták, ám őket a Jászberényi Városi Bíróság első fokon felmentette a vádak alól, bizonyítékok hiányában. E határozat ellen az ügyész fellebbezett, ám a másodfokon eljáró Haj- dú-Bihar Megyei Bíróság 2009 májusában jogerősen helyben hagyta a jászberényi bíróság ítéletét. Ezt követően ez ügyben büntető eljárásra, ezért ügyészi intézkedésre sem került sor. A Szolnok Televízió segítségével az egyik felperest sikerült megszólaltatnunk: „Az én férjem ebből az ügyből kifolyólag kapott egy szívinfarktust, amit alig tudott kiheverni. Ezt az embert már csak ezért sem hagyom futni!” — nyilatkozta Ferencz Im- réné. Az ő családját állítólag 15 millió forinttal károsította meg a svájci vállalkozó. ■ A cégeknek is kell bevallás építményadó A vállalkozások differenciáltan fizetnek Szolnokon manapság a január elsejétől módosított építményadó-rendelet szolgáltat feladatot cégeknek és magánszemélyeknek egyaránt. A polgármesteri hivatal adóügyi osztályának illetékesei továbbra is hangsúlyozzák, a természetes személyek esetében azoknak a tulajdonosoknak is bevallási kötelezettséget (2012. január 16.) ír elő az új jogszabály, akik 150 négyzetméter alatti lakóingatlannal rendelkeznek. Az adóügyi osztály azt is kiemeli, hogy az összes szolnoki cégnek új bevallást kell benyújtania január 16-ig! A vállalkozások esetében az eddigi egységes adómérték ugyanis megszűnt, helyette differenciált adómérték került bevezetésre. Ennek megfelelően a cégeknek, magánvállalkozóknak is új adóbevallást kell készíteniük, nem elegendő a korábbi bevallás! A differenciált adómértékek nagysága évente 990 és 1650 forint/négyzetméter között mozog a különböző gazdasági szektorok, illetve az építmény hasznos alapterületének nagysága alapján. A bankok, multinacionális élelmiszerláncok számára nagyobb mértékű az emelkedés, mint a termelő vállalatok, éttermek, szállodák esetében. A város elsősorban azt a szektort terhelte az adóval, amely éppen a szolnokiaknak köszönhetően tisztes bevételt és nyereséget könyvelhetett el a városban az elmúlt években, évtizedben.- A hivatal adóügyi osztályának tapasztalatai szerint ez idáig még mindig sok, építményadóra kötelezett vállalkozás nem adta be új bevallását. Esetükben nem új adóalanyokról van szó, hiszen az érintett cégek eddig is fizettek építményadót. Azonban az új rendelet több adózási sávot ír elő, így az adó mértékének megállapításához idén új bevallást kell beadniuk - tudtuk meg a városházán. A vállalkozók bevallásait a polgármesteri hivatal adóügyi osztálya továbbra is várja, ahol a hivatalos határidő, január 16-a után is állnak az érintettek rendelkezésére. ■ Ünnepélyes eskütétel. Végh Miklós lelkipásztor és a gyülekezet színe előtt tett esküt a szolnoki református egyház közelmúltban megválasztott világi vezetősége. Ezzel az aktussal egyúttal be is iktatták az új gondnokokat és presbitereket a szolgálatukba. Az év halának a széles kárászt választották Tízezernél is több szavazat döntött az év haláról, mely idén a széles kárász lett. A versenyt 2011 szeptemberében hirdette meg a Magyar Haltani Társaság, melynek elnöke, a tiszafüredi dr. Harka Ákos közölte: a széles kárász valószínűleg annak köszönheti győzelmét, hogy a természetvédők és a horgászok körében egyaránt ismert. A színezete miatt aranykárásznak is nevezett halnak ötven éve még sűrű állományai éltek a növényekkel gazdagon benőtt holtmedrekben, csatornákban és mocsarakban. Napjainkra élőhelyeinek túlnyomó többségéről kiszorította a hazánkba 1954-ben behozott ezüstkárász. ■ B. Gy. * i
