Új Néplap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-11 / 9. szám

6 2012. JANUÁR 11., SZERDA GAZDASÁG -KÖZÉLET Kérdőjelek a járások körül tervek Egy oldalban foglalta össze a szaktárca az elképzeléseit A fővárosi Belváros magját adó Váci utca az elképzelések szerint Észak-Budapesthez kerülne NGM: teljesül a 2011-es hiánycél az egyszeri kiadások nélkü­li, uniós módszertan szerint számított eredményszemlé­letű államháztartási hiány­cél a várakozásoknak meg­felelően a GDP 2,94 százalé­ka alatt teljesül - közölte a Nemzetgazdasági Miniszté­rium. A 2011-es pénzforgal­mi hiány helyi önkormány­zatok nélkül 1734,4 milliárd forintot tett ki, ebben azon­ban az egyszeri kiadási téte­lek játszanak fontos szere­pet. Ezek nélkül az állam- háztartás helyi önkormány­zatok nélküli hiánya 619,8 milliárd forinton alakul - állítja az NGM. «VG Jobban mennek a kisebb üzletek az élelmiszerek 4 százalé­kos drágulásához hasonló ütemben nőtt a kiskereske­delmi eladás, vagyis a fo­gyasztók tavaly nem vásá­roltak kevesebb élemiszert,- áll a Nielsen által közölt felmérésben. Átiag felett, 8, illetve 7 százalékkal nőtt az északnyugati és északkeleti megyék élelmiszer-üzletei­nek forgalma. Nőtt az 50 négyzetméteres és kisebb üzletek szerepe is. ■ VG Nincs realitása az EU-s növekedésnek nem reális a gyors uniós nö­vekedés, márpedig kétszá­zalékos bővülés alatt nem nő a foglalkoztatás - mond­ta ínotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóinté­zet igazgatója. Az EU-nak, ha túl akarja élni a válságot, előre kell menekülnie, kiala­kítva a magországok közös fiskális politikáját, és kidob­ni a hajóból a ballasztokat - mondta Rácz Margit kutatá­si igazgató. «MTI Presztízsharc a városok közt jöhet már most az irá­nyításért, arról viszont to­vábbra sem tudni gyakor­latilag semmit, mi lenne a jövőre létrejövő járások fel­adata. A térkép már elké­szült, a hatáskörök leírása még nem. Sztojcsev Iván Hasonló területű, mint a kistér­ség, de mégsem ugyanaz. Úgy hívják, mint harminc éve, de a térképen semmi köze nincs a ko­rábbi rendszerhez. így lehet leg­rövidebben összefoglalni mind­azt, amit a járásokról nyilvános­ságra hoztak - a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egy 357 szavas anyagban írta meg, milyen szerepet szánna a járásoknak 2013-tól. A térkép terve azonban már nyilvános, e szerint 175 régi-új közigazgatási egységet hozná­nak létre 1983 után újra. Ez a szám nagyon közel van a 173- hoz, ahány kistérség van, de a két szint földrajzilag nem esik majd egybe, kivéve Csongrád megyét. A harminc évvel ezelőt­ti járástérképre a mostani nem emlékeztet, nagyjából kétszer akkora járások lesznek, mint 1983 előtt. Az új felosztás azonnal megin­dította a politikai találgatásokat, hol lehet harc a járás irányításá­ért. Valóban vannak érdekes spekulációkra okot adó helyek. Az MSZP-s vezetésű Ercsi pél­dául, miután a kistérségi köz­ponti címét elvesztette a feleak­kora, ám fideszes Martonvásár- ral szemben, most a járásban is másodhegedűs lenne. A hagyo­mányosan baloldali Dorog pedig nem kap saját járást, bár kistér­ségi központ. Tiszavasvári ellen­ben, ahol jobbikos a polgármes­ter, járásszékhely lehet, ahogy a Fidesszel a 2010-ben összéve- szett Molnár Oszkár irányította Edelény is. Persze mindez még változhat. Felosztják Budapestet is AMI EDDIG EGYETLEN közigaz­gatási rendszerben sem való­sult meg, az most igen: Bu­dapest hét körzet lehet 2013- tól. A körzet egy szintet je­lent a járással, a munka­anyag azonban nem tisztáz­za a feladatrendszerét. Az új felosztás szerint 3-4 kerület alkotna egy körzetet. Annyi A presztízsharc a járás irányí­tásáért megindulhat, de csak ta­lálgatni lehet, milyen jogokért folyhat a csörte. A jegyzők fel­mindenesetre kiderül, hogy a Belváros nem lenne Belső- Pest része, Józsefváros és Fe­rencváros viszont igen. A szöveges felsorolásban Buda­fokot véletlenül Dél-Pesthez sorolták, igaz, ezzel egy időben Dél-Budához is, aho­va valóban tartozik, Sorok­sárt pedig sehova. adatai átkerülhetnek járási szintre, és a megyei kormányhi­vatalok is átadhatnak az egész megyét nem érintő feladatokat. Más szinten azonban mindkét feladatot ellátják. A kistérséggel szinte megegyeznek a járások, 2013-tól pedig a kisebb települé­seknek közös önkormányzatot kell fenntartani, ez szintén ha­sonlíthat a járásokra feladatkör­ben. Önkormányzati forrásaink szerint is súlyos párhuzamossá­gok lehetnek a rendszerben. Szerintük akkor lehet jó a re­form, ha legalább a kistérségek feladatai átkerülnek a járások- _ hoz, különben csak az ezeréves múltra hivatkozás miatt éri meg járásokat létrehozni. És persze azért, mert kisebb parlament lesz 2014-től, márpedig ahogy egy a döntéshozatalt közelebb­ről látó forrásunk fogalmazott: „valamivel meg kell nyugtatni azokat, akik oda már nem jut­hatnak be”. Főváros: elhalasztották a BKV-mentő közgyűlést csődveszély Közel 200 millárd forint szinte azonnali kárt okozna az államnak, ha csődbe jut a BKV. Ennek tuda­tában különös, hogy Tarlós István főpolgármester a Fidesz-KDNP-frakció kérésé­re elhalasztotta a Fővárosi Közgyűlés mára tervezett rendkívüli ülését. A halasztás indoklása az, hogy a frakció „határozott ígéretet tett” a kor­mánnyal folytatott egyeztetés felgyorsítására. Este a frakció- vezető azt közölte: tegnapi ülésükön ötfős delegációt jelöltek ki a kormánnyal a BKV ügyében folytatandó tárgyalásokra. A budapesti városvezetők 21 milliárd forint segítséget kér­nek a kormánytól, valamint azt, hogy oldják fel a költség- vetésben a BKV-nak szánt 32 milliárd forint zárolását. Ke­mény spórolásra is kötelezné a céget az önkormányzat, és a jegyáremelés sem elképzelhe­tetlen. Annyi biztos, hogy a kormány a mostani gazdasági helyzetben politikailag nehe­zen tudná megmagyarázni a vidékieknek, miért van az ő pénzükre is szükség a BKV megmentéséhez. Orbán Viktor miniszterelnök erre az MTI-in- terjúban tett is egy utalást, Tarlós István pedig úgy rea­gált: a fővárosi tömegközleke­dés közvetetten az egész or­szágot érinti. Eközben pedig megindult a találgatás, mi történne, ha becsődölne a cég. Vészforgató- könyv nincs, csak a más nagy­városokban sztrájk idején al­kalmazott gyakorlatból lehet ki­indulni: először leállhat a met­ró, mert ott a járatritkítás bal­esetveszélyhez vezethet, majd a trolik és a villamosok, legto­vább pedig a buszok bírhatják ki - persze csak ha tudnak fi­zetni a sofőröknek. ■ Sz. I. Járások és kistérségek Járások (2013. terv) Kistérségek Járások (1983) Száma 175 173 83 Megyénként 6-15 5-16 2-9 Átl. lakosságszám* 48 369 48 928 101983 * BUDAPEST NÉLKÜL. FORRÁS: VG-GYŰJTÉS Tejtámogatás: megint két forinttal kevesebb a gazdáknak pénzszűke A tejár növekedése sem ellensúlyozza a dotáció csökkenését - állítják a termelők Újabb két forinttal kevesebb lett a tavalyi évre vonatkozó - törté­nelmi bázisjogosultságonként járó - kvótatámogatás. A Vidék- fejlesztési Minisztérium decem­ber 22-i keltezésű rendelete az eddigi 6 helyett 4 forintban ma­ximálja a dotációt. Két éve még 8,30 forint volt a tejtámogatás ki­lónkénti összege. A szóban forgó támogatást kiegészíti még az ál­latjóléti és a szerkezetátalakítá­si összeg is, ám ezek több lépcső­ben 2014-től megszűnnek, és ad­dig is egyre nagyobb költséggel kell számolniuk a termelőknek az emelkedő energiaárak, és ár­folyamok miatt. A vártnál kisebb mértékben, de már megkapták tehát a tejter­melők a tavalyi évre vonatkozó kvótatámogatásokat. A termelés­től elválasztott támogatások 2010-től fokozatosan beolvadnak a közvetlen kifizetések rendsze­rébe (SAPS), ám a nemzeti dotá­ció csökkenésének oka lehet a pénzhiány is. E változtatás a tej- g termelőknek bevételkiesést je- 1 lent. A friss változás azonban sok | termelőt váratlanul ért, akik a ko- J rábban érvényes, magasabb ősz- 1 szegű támogatásra számítottak. A szakértők szerint a gazdáknak bele kell nyugodni a csökkenésbe „Harmincmillió forint helyett így húszmilliónyi éves bevételt je­lent a támogatás, korábban pedig még több mint 40 milliót kaptunk ezen a címen” - nyilatkozta la­punknak Benke László. A Tej 2007 Kft. ügyvezetője hozzátette: „A csökkenő támogatással párhu­zamosan már nem tudjuk hova csökkenteni az állatok számát. A tej árának emelkedése örvende­tes ugyan, de a havi 1-1 forintos drágulás nem képes lépést tarta­ni a költségek növekedésével. Húsz fizikai dolgozónk van, a mi­nimálbér emelés drasztikus mér­téke így komoly gondot jelent szá­A tej felvásárlási átlagárának alakulása (Ft/kg) VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH munkra. Nagy mértékben emel­kedett a gázolaj ára is.” Az ügyve­zető ugyanakkor leszögezte: ta­valy állatjóléti támogatásból a cég 12 millió forinthoz jutott. „A tejtermeléshez igényelt ta­karmány már a gazdáknál van, októberig ezek a készletek bizto­sítottak, különösebb rövid távú hatása tehát nem lesz a támoga­tás mostani csökkentésének, a tej ára most lehetővé teszi, hogy to­vább termeljenek a gazdák” - véli Raskó György. Az agrárközgaz­dász hozzátette: „Nem valószínű, azonban hogy a jövőben komo­lyabb beruházások lennének a tejágazatban. Tudomásul kell venni, hogy ezekre a célokra sem áll rendelkezésre annyi pénz, mint korábban.” „Az, hogy a támogatás 6 forint­ról 4 forintra csökken küogram- monként nem okoz szerkezeti problémákat a hazai tejágazat­nak, de tény, hogy bevételkiesést okoz. A mi cégünknek 14 milliós mínuszt jelent majd” - nyilatkoz­ta a Világgazdaságnak Hegedűs Imre, a Bicskei Mezőgazdasági Zrt. igazgatója. A Tej Termékta­nács elnökségi tagja hozzátette: a tejtermelők 13 forintnyi egyéb forrást is megkapnak, amely az állatjóléti és a szerkezetátalakítá­si támogatásból áll össze. A gondot az jelenti, hogy a tej­termelés csak ilyen támogatási mankókkal kifizetődő, és ezek a támogatások 2014-re megszűn­nek” - vélekedett Hegedűs. Az igazgató kifejtette: „A tej ára a né­hány évvel ezelőtti mélyponthoz képest jelentősen emelkedett, de az euróhoz viszonyított gyenge fo­rint nem tesz jót az ágazatnak. A tejtermelés inputjai ugyanis szin­te mind az árfolyamtól függnek, így a gázolaj, az alkatrészek és a növényvédő szerek is. Ezzel pár­huzamosan éppen a magas árfo­lyamok miatt a lakosság vásárló­ereje is csökken, egyre keveseb­bet költenek a feldolgozott tejter­mékekre. Mindennek következ­ményeként a tejágazat jövede­lemtermelő képessége nem vál­tozott jelentősen a felvásárlási árak emelkedésének dacára sem” - jelentette ki Hegedűs. A kiutat az igazgató a kon­centrációban látja, a mai politika nem támogatja a méretnöveke­dést, például a földtörvény nem kedvez a nagyüzemeknek” - tet­te hozzá. ■ Braunmüller Lajos y 4 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom