Új Néplap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-09 / 7. szám

6 2012. JANUÁR 9., HÉTFŐ GAZDASÁG dnnrsj Kivonulnak a török cégek Magyarországról EGYRE TÖBB TÖRÖK CÉG hagy­ja el Magyarországot - kö­zölte Osman Sahbaz, a tö­rök-magyar üzleti szövetség vezetőj. Körülbelül 1000 tö­rök cég működik Magyaror­szágon, most azon gondol­koznak, hogy hazamennek vagy Németországba és Nagy-Britanniába költöz­nek. Az ok: a forint leérté­kelődése miatt zsugorodott a profitjuk. Akay Gökce, a török-szlovák üzleti tanács vezetője is megerősítette: a törököket aggasztja a je­lenlegi magyar helyzet, a politikai nehézségek miatt elapadtak az országba irá­nyuló külföldi befekteté­sek, beleértve a törökök be­ruházásait. Die Presse Nyugdíjcsökkentés fenyegeti a hollandokat A HOLLANDIÁBAN MŰKÖDŐ 50 nyugdíjalapból 17 tőkehi­ánnyal küszködik. Átlagos fedezettségi indexük nem éri el a 97 százalékot. Tavaly a nyugdíjalapok, amelyek az esedékes nyugdíjaknak mintegy felét folyósítják, az euróválság és a tőzsdei zu­hanás miatt áüagosan 6-8 százalékot veszítettek érté­kükből. Ha folytatódnak az anyagi gondok, elkerülhetet­len lesz a nyugdíjak csök­kentése. RZEaK^POUTA Meghatározott időre szóló közoktatási ingyenesség Lengyelországban január el­sejétől csak meghatározott képzési ideig lesz ingyenes az oktatás a felsőfokú okta­tási intézmények hallgatói­nak. Ingyenes marad az alapképzési szint hat és a mesterfokozat négy szemesz­tere, vagy kombinált fokozat esetén tíz szemeszter. TRIBUNE Párizs egyoldalúan is bevezeti a Tobin-adót Franciaország jó példával akar elöljárni, és már janu­árban meghozza a pénzügyi tranzakciós adóra vonatkozó döntéseket, tekintet nélkül arra, hogyan lépnek partne­rei - jelentette be Nicolas Sarkozy francia elnök. Stef­fen Seibert német kormány- szóvivő megerősítette, Ber­lin továbbra is arra törek­szik, hogy uniós szinten mi­előbb vezessék a Tobin-adót. A téma szóba kerül a január végi uniós csúcson is. ZlARULÜFlNANCIAR Kilenc országban feketelistán kilenc országban a munka- vállalást korlátozó tizenegy­ből továbbra sem vállalhat­nak szabadon munkát a ro­mánok és a bolgárok. Bel­gium, Németország, Íror­szág, Franciaország, Luxem­burg, Málta, Hollandia, Ausztria és Nagy-Britannia 2013 végéig fenntartja a korlátozásokat. Olaszország és Csehország feloldotta a munkavállalási tilalmat. Soha nem volt ennyi állástalan eurózóna 700 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma egy év alatt, az USA-ból jó adatok jönnek Spanyolok tüntetnek a kormányzati megszorító intézkedések ellen. A fiatalok közel felének nincs állása, az ország negatív csúcstartó a munkanélküliségben Miközben az Egyesült Álla­mokban 2009 eleje óta nem volt olyan kevés mun­kanélküli, mint a tavalyi év végén, az eurózónában történelmi csúcsra szökött az állástalanok száma. Kü­lönösen kritikus a helyzet Spanyolországban, ahol a 25 év alatti fiatalok fele ke­res hiába munkát. Wéber Balázs Soha nem látott magasságokba emelkedett az eurózónában a munkanélküliség novemberben - derül ki a Eurostat legfrissebb, szezonálisan kiigazított adatai­ból. Az övezetben a mutató egy év alatt 0,3 százalékkal, 10,3 száza­lékra növekedett: az ősz utolsó hónapjában már csaknem 16,4 millió ember keresett állást ered­ménytelenül. Elemzők szerint a munkanél­küliség emelkedése az adósság- válság mélyülésére, így többek között az ezt megakadályozni hi­vatott drasztikus megszorító cso­magok hatására vezethető visz- sza. Az állami kiadások megvá- gásával csökken a közalkalma­zottak száma, a megszorítások, adóemelések pedig redukálják a lakossági fogyasztást, visszafog­ják a gazdasági növekedést, így a magánszektorban is egyre több cég húzza le a rolót vagy bocsát el dolgozókat. Alig jobb a helyzet az EU egé­szében, ahol 9,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta novem­berben, ami 2010 novemberéhez képest 0,2 százalékos növeke­dést jelent. A közösség egészé­ben összesen 23,7 millió mun­kát kereső ember nem tudott el­helyezkedni, ez több mint 700 ezerrel haladja meg az egy évvel korábbi értéket. A legszámottevőbb, több mint öt százalékpontos romlás a gö­rögöknél következett be, utá­nuk a ciprusiak és a spanyolok Magyarországon a kedvezőt­len gazdasági légkör ellenére 0,2 százalékponttal, 10,6 szá­zalékra csökkent a munkanél­küliség 2011. szeptember-no­vemberben az előző negyedév­hez képest. Igaz, éves szinten nem volt lényeges javulás: 2010 és 2011 őszén is nagyjá­ból 460 ezer fő keresett állást, hiába. Pozitívum, hogy a fog­lalkoztatottak száma egy év estek a legnagyobbat egy év alatt. A legnagyobb javulást a balti államok mutatták fel: az észteknél csaknem öt, a lettek­nél 3,4, a litvánoknál pedig há­rom százalékponttal csökkent a mutató, amely azonban még így is jóval tíz százalék felett áll mindhármójuknál. A legjobb helyzetben az osztrá­kok vannak, ahol a munkát kere­sők csupán négy százaléka nem képes elhelyezkedni. Könnyű ál­lást találni Hollandiában és Lu­xemburgban is, és nincs ok külö­nösebb aggodalomra az 5,5 szá­zalékos munkanélküliséget fel­mutató németeknél sem. Ami a másik végletet illeti, a sor utolsó előtti helyén nem meg­alatt 42 ezerrel, 3,87 millióra növekedett. Ez az aktivitási arány emelkedésére vezethető vissza, azaz egyre többen jelen­nek meg újonnan a munkaerő- piacon. Elemzők szerint ennek hátterében az áll, hogy az előző és a mostani kormány által végrehajtott szigorítások, első sorban a rokkantnyugdíjak és más ellátások terén, növelik a munkavállalási hajlandóságot. lepő módon a görögök állnak 18,8 százalékos mutatóval, míg a leg­utolsók ezúttal is a spanyolok. Az elmúlt években megszorító cso­magok sorozatát elfogadó his- pánoknál novemberben már 22,9 százalékon állt a munkanélküli­ségi ráta, tehát az álláskeresők csaknem negyede nem tudott el­helyezkedni - egy évvel ezelőtt még „csak” 20,4, októberben pe­dig 20,7 százalék volt ez az érték. Spanyolországban különösen rossz a helyzet a 25 év alatü fia­talok között, akiknek 49,6 száza­léka munkanélküli. Míg az eurózóna egyre mé­lyebbre csúszik a gödörbe, addig a tengerentúli munkaerőpiacról ismét jó hírek érkeztek pénteken. Munkanélküliség k Egyesült Államok 8,5** EU 9,8 Eurózóna 10,3 Németország 5,5 Franciaország 9,8 Nagy-Brltannla 8,3*** Spanyolország 22,9 Magyarország 10,6**** Románia 7,3 Szlovákia 13,5 Szlovénia 8,2 Ausztria 4,0 * 2011. NOVEMBER, SZÁZALÉK. * * 2011. DECEMBER. *** 2011. SZEPTEMBER. **** 2011. SZEPTEMBER-NOVEM­BER. FORRÁS: EUROSTAT/KSH/NEW YORK TIMES Az Egyesült Államokban a mun­kanélküliség 8,5 százalékra csök­kent decemberben a novemberi 8,7-ről, ez a legalacsonyabb érték 2009 februárja óta. A 200 ezer fős bővülés kizáró­lag a magánszektornak köszön­hető, ahol 212 ezer új munkahely keletkezett, miközben az állami szférából 12 ezer embert bocsá­tottak el. Ez már egyébként soro­zatban a hatodik olyan hónap, amikor a munkaerőpiac képes volt több mint 100 ezer új mun­kahelyet „kitermelni”. „Valódi előrelépést értünk el, most nem szabad megállnunk az úton” - kommentálta a fejle­ményeket a New York Timesban Barack Obama amerikai elnök. Elemzők szerint a javulás annak köszönhető, hogy a fogyasztói bi­zalom növekszik, a cégek fokoz­zák a termelést, a kkv-k pedig az éledezés jeleit mutatják. „A mostani javulás nem csak átme­neti, hanem fenntartható trend­nek tűnik” - idézett a lap egy szakértőt. A Reutersnak nyilatkozó elem­zők viszont egyelőre óvatosságra intenek. Szerintük bár az ameri­kai munkaerőpiac folyamatosan kapaszkodik vissza a krízis utá­ni mélypontból, a javulás lassú, és „egy egészséges állapot” eléré­séig még hosszú út vezet. Itthon többen dolgoznak a szigorítások miatt Újratervezné a görög mentőcsomagot az IMF válság A kormányfő szerint kritikus hónapok jönnek, újabb áldozatokat kell vállalni mindenkinek A közeljövőben ismét módosul­hat a Görögországnak szlánt második, jelen állás szerint 130 milliárd eurós nemzetközi hi­telcsomag - a Nemzetközi Valu­taalap egy belső dokumentuma szerint legalábbis -, mivel az ország még a legutóbb elfoga­dott tervek mellett sem lesz ké­pes hosszú távon fenntartani adósságpályáját. A Spiegel által megszellőztetett IMF-tanul- mány három lehetőséget említ a probléma orvoslására: vagy a görög állam hajt végre az eddi­ginél is keményebb megszorí­tásokat, vagy az ország külföldi hitelezői vállalnak be még na­gyobb veszteségleírást, vagy az euróövezeti országok tesznek Papademosz: Nehéz Időszak előtt be még több pénzt a görögmen­tő kalapba. Arról már korábban szivárog­tak ki hírek, hogy a görög kor­mány ötven százalék helyett hetvenszázalékos adósságelen­gedést szeretne elérni hitelezői­nél. A DPA hírügynökség sze­rint január közepére megegye­zés születhet a kérdésben, egy­előre azonban kérdéses, sike­rül-e érvényesíteni akaratát a kabinetnek, illetve hány befek­tető hajlandó belemenni az elvi­leg önkéntes adósságleírásba. A valutaalap véleményét a gö­rög gazdasági helyzet romlásá­val indokolta - a GDP még 2012- ben is három százalékkal zsugo­rodhat a tavalyi mintegy hatszá­zalékos mínusz után -, ráadá­sul sem az adókból, sem a priva­tizációkból nem folyt be annyi bevétel, mint várták. A trojka - az IMF, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) - egyébként január 16-án láto­gat ismét Athénba, hogy értékel­je a helyzetet és döntsön a to­vábbi lépésekről. ■ Törvény nullázhatja le a 2,6 százalékos bér­emelési megállapodást. Görögországot jelenleg még az első, 110 milliárd eurós hitel­csomagból finanszírozza a nem­zetközi közösség: a következő, ötmilliárd eurós részletet már­ciusban kellene megkapniuk a helléneknek. Ennek azonban az a feltétele, hogy az új kormány­főnek, Lukasz Papademosznak sikerüljön keresztülvinni a leg­újabb megszorításokat, például további adóemeléseket és a nyugdíjak csökkentését. Papademosz már év elején arra figyelmeztette a görög tár­sadalmat, hogy továbbra is fennáll a „rendezetlen, kataszt­rofális államcsőd” veszélye, a következő három hónap pedig „különösen kritikus lesz”. Meg­jegyezte azt is, hogy a dolgo­zóknak újabb fizetéscsökken­tést kell majd lenyelniük a ta­karékossági célok teljesítése ér­dekében. ■ W. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom