Új Néplap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-02 / 282. szám
A várakozás négy gyertyája Közeledik a karácsony, az utcák, terek ünnepi színekbe öltöztek. Múlt vasárnap meggyújtottuk az első gyertyát az adventi koszorún. De mi is az advent, honnan ered ez a szokás? És mit jelent a koszorú? December eleje az Úrra vi ló várakozást, s az egyházi kezdetét jelenti a keresztény : világban. Az 5-6. században • heti háromnapos böjttel is j megtisztelték a szentestét. Az : első adventi koszorút 860-ban : egy hamburgi lelkész készí- • tette. Egy óriási fenyőkoszorút j függesztett a plafonra, és 24 : gyertyát tett rá, utalva az ün-: nép valamennyi napjára. Ké-; sőbb ez a szokás népszerűvé ■ vált Ausztriában is. Magyar-: országon a második világhá- : borút követően vált szokássá • templomokban, középületek- ■ ben, otthon adventi koszorút a : csillárra függeszteni. : Később a gyertyák száma ; négyre csökkent. A koszorún j három lila, a bűnbánatot, a : szent fegyelmet és összesze-: dettséget jelképezve és egy ■ rózsaszín gyertya található, ■ mely az Úr eljövetelének kő-: zelségétjelképezi.Ezenkívül : minden gyertya külön-külön ■ is szimbolizál egy-egy fogai- • mat: hit, remény, szeretet, : öröm. A gyertyák egyben a : katolikus szimbolika szerint • egy-egy személyre vagy kö- ■ zösségre is utalnak: : # Ádám és Éva — mint akik-: nek elsőként ígérte meg Is- • ten a megváltást (hit); # A zsidó nép - akinek Isten : megígérte, hogy közülük : származik a Messiás (re- • mény); '■ # Keresztelő Szent János—aki : hirdette Jézus eljövetelét, és : készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet); # Szűz Mária - aki megszülte a Fiút (öröm - rózsaszín gyertya). SIPOS NIKOLETT, TPG 2011. DECEMBER 2., PENTEK ^1» DIÁKVILÁG 15 Te miért kelsz fel reggel? érzések Az ébresztő hangja is meghatározhatja a hangulatunkat Egy kedves barátom javaslatára meghallgattam egy Brian Tracy-elő- adást. Rengeteg kérdéssel és érzéssel foglalkozik, de a címben szereplő kérdés fogott meg a legjobban: Miért kelsz fel reggel? Csabai Nikolett, Tiszaparti Gondolkodni kezdtem: miért is kelek fel? (Persze az ébresztőóra nem számít oknak, a meghallá- sa egyfajta kötelesség, hogy el ne késsek az adott helyről.) Először nem jutott eszembe semmi, ami eléggé elszomorított. Ezek szerint nincs semmi értelme a felkelésnek? Hogy nincs semmi célom, amiért várjam a reggeleket? Na nem! Olyan nem létezik, hogy valaki annyira elveszett legyen, hogy ne legyen értelme felkelnie. Szerintem egy sima iskolába menetelben is lehet valami jót találni... Nem, nem vagyok őrült! Észrevettem, hogy ha készülök egy tantárgyra, ami következő nap vár rám, legyen egy dolgozat vagy egy kiselőadás, akkor sokkal több kedvem van bemenni az iskolába. Szinte már várom a megpróbáltatást. Hogyan fogok megfelelni, elég lesz-e a készülésbe befektetett energia? De vegyünk egy másik példát. Van a kirándulások előtti izgalom, amikor már csak az indulás pillanatát várjuk, és nem tudunk elaludni sem. Ezek után pedig alig tudunk reggel felkelni. Érdekesen működik ez. Nem is beszélve a vizsgák vagy egyéb nagy megméretés előtt való elalvásról. Egyszóval, mielőtt lefekszünk, érdemes egy mondatjaj, de jót aludtam..! A vidám ébredés meghatározzaa napunkat, sőt az életünket is! ban eldönteni, hogy reggel milyen hangulatban szeretnénk felkelni. Ezt a reggeli ébresztő hangja is meghatározza. Például, amikor elkezdődött a tanév, beállítottam egy nemrég történt eseményre emlékeztető zeneszámot. Emiatt minden reggel boldogan keltem fel, mert az jutott eszembe. Utána egy másik érzést üzenő zenére keltem... Nem fölösleges dolog kitalálni egy okot, amiért reggel kinyitjuk a szemünket és felegyenesedünk az ágyból. Egy idő után, ha ez nincs meg, nem csoda, hogy valaki nem lát értelmet semmiben, így még az életében sem. Sajnos rengetegen vannak így. De nem szabad hagyni, hogy csak úgy Nyolcvan országban járt kutatásai kapcsán Brian TRACY (1944. november 27.) az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában a legismertebb menedzser-oktató, üzleti körökben keresett előadó, konzulens és író. Négy nyelven beszél, rendelkezik a legmagasabb nemzetközi üzleti diplomával (MBA). Munkája, kutatásai kap csán több mint 80 országban járt, több mint 30 ezer órát töltött el többek között a pszichológia, a közgazdaság- tan, az üzlet és a történelem tanulmányozásával. Afrikában együtt dolgozott Albert Schweitzerrel. egy semmiből jött érzés eldöntse, hogy milyen napunk lesz. A barátom, aki a fent említett előadást javasolta, így felelt a fenti kérdésre: „Mert szeretek élni. Nem tudom milyen a halál, és minél később szeretném megtapasztalni, ezért kelek fel reggelente. Nem kínlódva kelek fel, mert arra gondolok, hátha történik y$lem valami csodául latos, tehet, megtalál a szerelem, vagy kedves lesz valaki velem.” Na, j ezek után te miért kelsz fel í minden reggel? 99 Ot sorban, csak szebben... Alvilágban hercegnő, itt már csak romlott ő. Minden éjjel másnál reggel, mire a nap újra felkel, árnyék lesz, tűnő. CHELLE evezzetek! Ebben az évben is vízre bocsátottuk a ladikunkat... Az Új Néplap-lapcsalád kiadója hetedik alkalommal hirdette meg a Ladik, vagyis Lapot a diákoknak elnevezésű médiavetélkedőt 7. és 8. osztályos diákoknak. A verseny első fordulójának kérdéseit már megkaptátok! Kérünk titeket, figyelmesen olvassátok el a feladatokat, minden részletre figyeljetek, hogy a megoldás gyorsan, zökkenőmentesen menjen, és minél több pontot gyűjtse- tek... Minden pont sokat ér, előfordulhat, hogy a végén csak egy-két pont dönt. A megméretés három fordulóból áll majd, ezt követi a megyei, majd az országos döntő, melyet a Tolna megyei Bonyhádon rendezünk jövő júniusban! Ladikosok, forgassátok az Új Néplapot, várjuk a feladatlapokat! Ha kérdésetek, észrevételetek van, írjatok, hívjatok: ladik@ujneplap.hu, 56/516- 747,56/516-704. LADIK-TEAM És rájövünk, hogy az élet értelmetlenül értelmes... Véletlenek... Megmagyaráz- hatatlanok, de idővel elnyerik értelmüket. Elfogadjuk például, hogy | nem véletlen, hová szü- lettünk, hogy milyen §§P' nyelvet beszélünk, kiket választunk magunk mellé barátnak, kivel osztjuk meg szívünk dobbanását. Megértjük, miért szúrnak hátba azok az emberek, akikről azt gondoltuk, hogy a barátaink, miért hagy minket egyedül szívünk másik része, hogy miért omlik ösz- sze oly sok álmunk. Tehát igaz a mondás, miszerint „Nincsenek véletlenek!”, mivel idővel értelmet nyernek, hogy miért alakította utunkat pont ilyen formában a sors. A sors olyan mint egy edző, egy rideg, akaratos, olykor pedig nyájas, barátságos és becses. Életünket fejezetekre osztva terelgeti, vannak jó és rossz fejezetek, el kell fogadunk. Gondoljunk bele: ha nem történne semmi rossz velünk, nem tudnánk értékelni a jót, mivel csupa jó dologgal lennénk körülvéve, így megszokottá válna létezésünk. Azok az emberek akiket eltaszít valamié zűrzavar tőlünk, nem részei a sorsunknak, csak egy fejezetnek mondható életünkben, ahol tanulni tudtunk és amiből vizsgát tettünk. Életünk egy küzdelem, tudomásul kell vennünk a saját sorsunk akaratát, át kell adnunk magunkat, meg kell hajolni előtte, bármilyen nehéz is a rossz pillanat, és bárhogy is szeretnénk megszabadulni tőle. A világ egy igen-igen bonyolult hely, de ha elég türelmesek vagyunk megértjük a „véletlenek” mozgató erejét a történések alakításában. NÉGYESI DALMA Csodálatos a nyelvünk, s csak a miénk beszéljünk! Egy tizenéves fiú megfontolandó gondolatai magyarul a magyarról A magyar nyelv szép, kifejező es választékos. Ezen nincs mit „csúfítani”. Amint megláttam a napvilágot, rögtön ezen a nyelven szóltak hozzám, ezen a nyelven fogalmazódtak meg bennem a legszebb és a kevésbé szép gondolatok. Már ugyanúgy a részem, mint a karom vagy a lábam. Egyszerűen nem tudom elfelejteni. Mondjuk szép is lenne, ha elfelejteném, és egy nap úgy kelnék föl, hogy képtelen vagyok bosszankodni, örülni vagy nemes egyszerűséggel odabökni a macskának az ajtóba, hogy húzza el onnan a hátsószerkezetét, mert roppant mód zavar, hogy másodpercenként az utamba tekereg, mint egy eszét vesztett, Ha érted ezt a szöveget, akkor tudsz mag) árul, ez a Kifejező nyelv pedig egész életedben veled lesz. flúgos kígyó. Nem ordíthatnám teli torokból, amikor rohanok a medence felé, hogy „Vigyázzatok, gyerekek, jön a bomba!”. Nem tudnám elmondani azt, hogy mit érzek. Jobban belegondolva nem csák számomra, de mindenkinek nagy adomány a magyar nyelv, noha gyakorta hallani a panaszt, hogy kis nép kis nyelve. Képzeljük csak el, ha az ellenőr hirtelen elfelejtene magyarul, amikor büntet. Meglehetősen komikus lenne, viszont hosszabb távon elég tragikus (az ellenőr részéről). Valahol azt olvastam, hogy „Szép a magyar nyelv, s a miénk.” Ehhez annyit mondanék, hogy valóban a miénk, ebből következően a mi feladatunk gazdálkodni vele, ha tetszik, ha nem. Utálod tanulni a magyart? Minek az? Szerinted én szeretem tanulni a geometriai összefüggéseket? Hát minek az? A válaszom, hogy pont azért kell a magyar, mint a matek. Persze az már más kérdés, hogy kinek mire lesz szüksége az életben, de annyi biztos, hogy ha érted ezt a szöveget, az nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy tudsz magyarul, ami azt vonja maga után, hogy amíg fel nem dobod a bizonyost (a talpad), addig mindig veled lesz. Használd fel ügyesen, élj vele és fedezd fel, hogy az unokád is kiabálhassa majd egy koncerten, hogy „Szevasz tata! Jól tolod! Zsír vagy!” vagy szidhassa a menzát, hogy „Már megint spenót!” és mondhassa majd neked azt, hogy „Igen, én is szeretlek.” SZABÓ NÁNDOR ZSOLT, 10. D, VKG Láthatatlan városok, visszaszámoló emberekf Azok a jó katasztrófafilmek, amelyek nem is a katasztrófára, hanem annak következményeire koncentrálnak. Nem akkor húzzuk össze magunkat a székben, amikor lecsap a szökőár, dől a torony - a másnapok, harmadnapok a félelmetesek, sok láthatatlan várossal, visszaszámoló emberrel. A Fertőzés című film története önmagában nem arcul csapó. Egy családanya távol-keleti üzleti útjáról hazaérve rosszul lesz. Ő az első beteg: amerre járt, a fertőzés újabb gócai alakulnak ki. Előbb Távol-Keleten és az USA-ban, majd a világ egyre több pontján. Néhányan megpróbálnak gyorsabbnak lenni az ellenségnél, hogy életük kockáztatásával is mentsék azt, aki menthető. Önfeláldozó orvosok küzdenek a vírussal, az üzleti érdekekkel, a lelkes amatőrökkel, az idővel — szinte reménytelenül. Az ilyen típusú filmekben a „szinte” a kulcs. Ha nézőcsalogatás a cél, akkor előbb „nem teljesen” lesz belőle, majd a végén hőseink győznek, a betegség veszít. Jó lehet egy ilyen film is - de az talán még jobb, ha a fertőzés nem adja könnyen magát - és kivételesen ennek örülünk. ■ F. Z. Az oldalt támogatja: i
