Új Néplap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)

2011-12-01 / 281. szám

4 2011. DECEMBER 1, CSÜTÖRTÖK JÁSZSÁG _________________ ÉL ETMŰ DÍJ j lújer S&wor SZ0U0N.hu További jászsági információk a SZ0U0N.hu hírportálon olvashatók. Stabilitásra volna szükség elismerés Alapvető értéknek tekinti az emberi tisztességet Újabb színdarabot dolgozott fel a színkör Névjegy: Jáger Sándor SZÜLETETT: 1948. május 14. Iskolák: Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mező­gazdaságtudományi Kar (1972) tejipari szakmérnök (1992) beosztások: Szabadság Tsz (Jászivány) főállatte­nyésztő 1972-1975; Velemi Endre Mgtsz (Jász­apáti) állattenyésztési főágazat-vezető 1975- 1979; általános elnökhelyettes 1979-1989; Ady Endre Mgtsz (Kőtelek) termelési főmérnök 1990; Jásztej Zrt. 1991 üzemvezető; igazgató 1991 július 1-től. a jászárokszállási Görbe Já­nos Színkör idén is meglepe­téssel készül közönségének. Az Árokszállási Téli Esték programsorozatának kereté­ben, december 10-én, 19 óra­kor a Petőfi Művelődési Ház­ban lesz a premierje Weber Elvámolt éjszaka című há- romfelvonásos zenés vígjáté­kának. A darabot december 11-én, délután négy órától is előadják a színkör tagjai. Szalmából készítettek karácsonyi díszeket jászkiséren a Csete Balázs Honismereti Egyesület a ha­gyományoknak megfelelően november 25-én adventi ját­szóházat szervezett a művelő­dés házában. A rendezvényen alkotni vágyó kicsik és na­gyok vettek részt. Természe­tes alapanyagokból, csuhéból, szalmából készíthettek kará­csonyi díszeket, adventi ko­szorút és asztali díszeket. Adománygyűjtés rászoruló családoknak jászszentanoráson az ön- kormányzat Egészségügyi, Szociális, Oktatási és Kultu­rális Bizottsága karácsonyi jótékonysági adománygyűj­tést szervez. Ennek során tartós élelmiszerrel, zöldség­gel, gyümölccsel támogatnák az egyre nehezebb körülmé­nyek között élő családokat. A felajánlásokat a polgármeste­ri hivatalban lehet leadni de­cember 12-ig. Jubileumot ünnepelt a nyugdíjas klub jászapátin a Városi Könyvtár Nyugdíjasklub­ja fennállásának 25. évfor­dulóját ünnepelte a napok­ban. A jubileumi ünnepsé­gen felidézték az elmúlt évek programjait, a jó hangulatú kirándulásokat, fellépéseket, nyugdíjas találkozókat. Gyer­tyagyújtással emlékeztek meg az elhunyt klubtagokról. Az ünnepségen a köszöntőket közös vacsora, baráti beszél­getések követték. Élete legnagyobb elisme­réseként tekint Jáger Sándor, a Jásztej Zrt. ve­zérigazgatója az egy hét­tel ezelőtt átvett, a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara által megítélt Élet­műdíjra. Hiszen abban a térségben ismerték el négy évtizede végzett munkáját, ahol egész éle­tében dolgozott. Banka Csaba — A szervezők a díj átadásának körülményeit is úgy tervezték meg, hogy az komoly lélektani hatást gyakoroljon az érintettre. A kamara által szervezett ünnep­ségen csak néhány perccel az át­adás előtt tudtam meg, hogy az idei életműdíjat jómagam vehe­tem át — mondta Jáger Sándor. — Felemelő érzés volt, hogy azoktól az emberektől érkezik az elisme­rés, altik valóban végigkísérték és ismerték mindazt a munkát, amit az életpályámon végeztem.- Hogyan indult, milyen terüle­ten végezte feladatait?- Az egyetem után 1972-ben kerültem Jásziványra, ahol egy rövid gyakornoki idő után a Sza­badság Tsz főállattenyésztője let­tem. A szövetkezetek egyesítése­kor, 1975 január 1-jével a Jász­apáti Velemi Endre Mgtsz állat- tenyésztési főágazat-vezetője- ként végeztem tovább munká­mat. Ekkor a szövetkezet kerete­in belül csak az állattenyésztő ágazatban 250 ember dolgozott, a teljes létszám pedig meghalad­ta az ezer főt. Közel négy évig voltam ebben a munkakörben, amikor is 1979-ben általános el­nökhelyettesévé - választottak. Ebben a munkakörben dolgoz­tam a rákövetkező tíz évben. Erről az időszakról a rendkí­vül jó kollektíva, a komoly kihí­vások, az időnként napi 12-14 órás munkavégzés jut az eszem­be. A jászapáti gazdasági társa­ság többször nyerte el a kiváló szövetkezet elismerést, sőt ter­melési nagydíjas szövetkezet cí­met is elnyertük. — Hogyan került a tejiparba?-A Jásztejhez 1991-ben kerül­tem üzemvezetőként, miután egy évet töltöttem el Kőtelken, az Ady Endre Mgtsz-ben terme­lési főmérnökként. A Jásztejhez kerülve, majd egy fél év Után, elődöm nyugdíjba vonulásakor még abban az évben igazgatóvá Sziráki András kamarai elnöktől vehette át az életműdíjat Jáger Sándor választottak. A szakmai alapis­mereteim megvoltak a feladat­hoz, de szükségét éreztem, hogy egy kétéves képzés keretében a tejipari szakmérnöki diplomát is megszerezzem. Lényegében a mögöttünk hagyott két évtized a modernizációról szólt, illetve az uniós csatlakozás diktálta köve­telményeknek kellett megfelel­nünk. Ezt a munkát később in­novációs díjjal is elismerték a cégnek, személy szerint 2009- ben a mezőgazdasági miniszter elismerő oklevelét is átvehettem. Hogy a rendkívül komoly gazda­sági versenyben ez a hazai tulaj­donú, viszonylag kis üzem tal­pon tudott maradni, úgy vélem, bizonyítja sikerességünket.- Mi tartotta meg ezen a pá­lyán, mit tart alapvető értéknek?- Mindig Is láttam a lehetősé­get ebben az ágazatban, ugyan­akkor mindig megtalálta az em­ber a szakmai kihívást. A tapasz­talatom, hogy az agrárium lehet a hazai gazdaság kitörési pontja, húzóágazata, ugyanakkor az év­tizedek tapasztalata szerint ez akkor valósulhatna meg legin­kább, ha a politika kevésbé szól­na bele a folyamatokba, kevésbé diszkriminálna egyes területe­ket. A nemzet gazdaságának az az érdeke, hogy stabil legyen az élelmiszer-ter­melés. Ebben sajnos a so­kat emlegetett privatizá­ció idején nem az észak­európai modellt követtük, amely szerint az élelmi­szer-feldolgozó ágazato­kat a termelők tulajdoná­ban kellett volna adni. Mindvégig alapvető értéknek tekintettem az emberi tisztességet és a becsületes, jó szakmai szinten végzett munkát. Több mint 440 . millió forintot fordíthattak csatornaépítésre Elkészült Jászberényben a város bel- és csapadékvíz-védelmi csa­torna rendszerének egy jelentős szakasza. A fő befogadó csator­nák kiépítése, rendbetétele négy és fél kilométeres szakaszon ké­szült el, amelyre összesen 444,6 millió forintot fordíthattak álla­mi és uniós társfinanszírozás­ban megvalósult fejlesztésen. A város 145,9 millió forint saját forrással járult hozzá a munká­latok előkészítéséhez és kivitele­zéséhez. A beruházás eredmé­nyeként jelentősen javulhat a belvízhelyzet a város déli és ke­leti részén. A kivitelezés jórészt lezárult, karácsonyig még ap­róbb, a működést nem befolyáso­ló munkálatok, illetve folyamato­san az érkező lakossági észrevé­telek vizsgálata, illetve ha szük­séges orvoslása zajlik. Jövő év áprilisában úgynevezett garan­ciális bejárás keretében újból el­lenőrzik az elvégzett munka mi­nőségét. ■ Banka Cs. Jászfényszaru ' nevezetességeit mutathatják be A Fényszaruiak Baráti Egyesüle­te (FÉBE) 1994-től tagegyesülete a Város- és Faluvédők Szövetsé­gének, amely immár huszadik alkalommal hirdeti meg a Fiata­lok az épített és természeti kör­nyezet védelméért című orszá­gos pályázatot. A FÉBE isLfisatla- kozott a kezdeményezéshez. Olyan fiatalok munkált várják, akik szívesen bemutatnák má­soknak Jászfényszaru nevezetes épületét, emlékművét, szobrát, népi emlékét, síremlékét, épített vagy természeti értékét, régi használati tárgyát, megőrzésre érdemes ipartörténeti vagy köz­lekedési emlékét. A jelentkezők gondolataikat megfogalmazhat­ják képzőművészeti alkotásban, versben, prózában vagy akár egy CD-re rögzített zenei alko­tásban is. A pályamunkáknál fontos, hogy azok önálló megfi­gyeléseket, véleményeket tartal­mazzanak. A képzőművészeti pályázatok szabadon választott technikával készülhetnek. A pá­lyázatokat 2012. január 31-ig le­het eljuttatni a Város- és Faluvé­dők Szövetségéhez. ■ Illés A. Engedélyezett fagyűjtéssel előzik meg a bűneseteket Jászkiséren a polgárőr-egyesü­let a hideg időjárás megérkezé­se előtt megállapodást kötött az állami erdőkezelővel arra vo­natkozóan, hogy az illetékessé­gükhöz tartozó erdőkben rozsét gyűjthessenek a rászoruló, hát­rányos helyzetű jászkiséri em­berek. Mint azt Madarász Sán­dor, a polgárőr-egyesület elnöke elmondta, tavaly nem volt ellen­őrzött erdőtisztítás a városban, aminek az eredménye az lett, hogy a fatolvajok nagy pusztí­tással kiirtották a temető kör­nyéki erdőt. — Az erdőkezelő erdeiben a polgárőrség felügyelete mellett gyűjthetnek rozsét a rászorulók — mondta Madarász Sándor, a polgárőrség vezetője. - Megha­tározzuk, hogy mely napokon, mettől meddig gyűjthetik a tü- zelőnekvalót. A fa elszállítását a rászorulók saját maguk bizto­sítják kerékpáron vagy kisko­csin. A tüzelő származási helyé­ről igazolást kapnak. A kezdeményezésnek több célja is van. Egyrészt legálisan tüzelőhöz juthatnak a rászoru­ló családok. A tüzelőért megdol­goznak, hiszen a rőzse gyűjtése közben megtisztítják az erdőt. Ugyanakkor bűnmegelőzési cé­lokat is szolgál a kezdeménye­zés. Ezzel próbáljuk megakadá­lyozni azt, hogy illegálisan fát vágjanak ki az erdőkben és el­lopják azokat. ■ I. A. Különleges bemutató. Réz Lóránt orgonaművész a napokban mutatta be „kőbe zárt dallamait" a jászberényi Barátok templomában. A dalla­mokat egy nápolyi kápolna homlokzatán található ősi görög—arámi szimbólumok alapján állította össze a művész. A jövőkép kialakításához tartós munkahely kell Jászapátin a Cigány Kisebbségi Önkormányzat (CKÖ) november 28-án tartotta évzáró testületi üléssel egybekötött közmeghall­gatását a művelődési házban. Farkas Sándor, a CKÖ képviselő­je a megalakulásuk óta eltelt időszak főbb eredményei között említette a közintézményekkel, önkormányzattal kötött együtt­működési megállapodásokat, a személy- és vagyonőrképzés megszervezését, a hagyomány- őrző romanap problémamentes lebonyolítását, az őszi nagyta­karítás elindítását és a romate­lepeken a kóbor kutyák befogá­sának kezdeményezését. A testületi ülésen Kökény Kál­mán a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Cigány Kisebbségi Ön- kormányzat képviseletében tar­tott tájékoztatót a foglalkoztatá­si rendszer jövő évi változásai­ról, valamint a cigány kisebbség gi önkormányzatok költségve­tését érintő változásokról. Hangsúlyozta azt is, hogy jö­vőképet nagyon nehéz kialakí­tani, mert a közmunka hosszú távon nem biztosít megélhetést, tartós munkahelyekre lenne szükség. Felhívta a hallgatóság figyelmét többek között arra, hogy a jövő a tanulásé legyen, fi­gyeljenek oda gyermekük isko­láztatására, hogy minél több ci­gány értelmiségi kerüljön ki a munka világába. ■ Illés Anita I I > )

Next

/
Oldalképek
Tartalom