Új Néplap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-14 / 292. szám
2 2011. DECEMBER 14., SZERDA A NAP TÉMÁJA kalendárium Az Új Néplap kiadványában Bálint György ad szaktanácsot: Szerinte újra felélednek a kiskertek, amire nagy szükség is van. A vidám gyermekévek erőt adtak egész életére. BÁLINT GAZDA „ZÖLDIWA" MUTAT UTAT Egy sok munkaerőt igénylő, sok hozzáadott értékkel bíró mezőgazdaság a nemzetgazdaság érdeke is - állítja Bálint György, az ország Bálint gazdája Bálint György, az ország Bálint gazdája azonnal igent mondott, amikor arra kértük, legyen szerzője lapunk Kalendáriumának. Pénteken a könyvbemutatón személyesen is találkozhatnak vele. ' Fábos Erika- Ön Heves megyében született. Mikor is hagyta el a megyét?- A háború után, 1945-ben. Addig ott éltünk és jó minőségű földet műveltünk Gyöngyöshalma- jon, ma Halmajugrának hívják. A családunkból csak én éltem túl a szörnyűségeket, haza is jöttem gazdálkodni, de kuláknak nyilvánítottak és nem csak a földjeinket vették el, de még a faluból is kitiltottak. Sosem voltam azonban ijedős ember, a falubeliek pedig szerették a családunkat, így természetes volt, hogy búcsúra, esküvőre, temetésre hívtak mindig, én pedig jöttem. Sosem szűnt meg a halmajiakkal a kapcsolatom.- A ßldhöz és a mezőgazdasághoz való kötődés az egyértelműen a szülőhelyéhez és az édesapjához köthető? |1)in- Nemcsak az apám, az egész családom 150 évre visszamenően a földből élt. Apám is földbirtokos volt és korán, már négyéves koromban kivitt magával a határba, hogy megmutassa melyik a gyom, melyik a zsurlófű, vagy a méhészetébe, ott mesélt és meg is tanított, mikor mit kell csinálni. Régen a magyar nyelv is ismerte a „zöldujjú” kifejezést. Azokra mondták, akik különleges érzékkel és szerencsével nyúltak a növényekhez. Akik eldugnak egy magot és szép növény lesz belőle, akkor is, ha másoknak nem sikerült. Apám is ilyen volt és talán ezt örököltem én is.- Elvárás volt ez, vagy inkább belső indíttatás?- Nem is lehetett másként. Négyéves lehettem, amikor kaptam egy picike, de igazi fekete hintót, piros kerekekkel, két póni- ló húzta. Mekkora élmény ez egy kisgyereknek? Hatalmas. Édesapám lassan és nagyon ügyesen szerettette meg velem ezt a munkát Azt is mellette láttam, hogy jönnek a gazdák és tanácsot kérnek. Nagyon tanult ember volt, ő pedig legjobb tudása szerint vála- szolgatott, mindenkinek igyekezett segíteni.- Mihez kezdett, amikor kitiltották a szülőfalujából? — Kézen fogtam a feleségemet és a fiamat, vittünk két bőröndöt és Budapestre költöztünk. A neheze csak ezután jött, „osztályidegen” származásom miatt ugyanis nem tudtam elhelyezkedni. Elkezdtem hát munkát vállalni Pesterzsébeten, Kispesten és ahol csak akadt lehetőség: kerteket gondoztam, abból éltünk, szerényen. Egyre több ember hívott ásni, kapálni, metszeni, palántáz- ni. Próbára tettek azok az idők, de őszinte szívemből mondom, hogy boldogság tölt el, ha rágondolok. Sokat tapasztaltam a kertről, de az emberekkel kapcsolatban is. Mindenki nehezen élt akkoriban, nekik is, nekem is jólesett a barátságos szó. Sokat kérdeztek, mit hogy csináljanak, érdeklődtek én pedig szívesen adtam tanácsot is a munka mellett.- Ezek szerint akkor kezdődött az ismeretterjesztés az életében.- A tanácsadást az ismeretterjesztés egyik legszebb példájának tartom. Sokan megismernek jártamban-keltemben én pedig igyekszem mindent elmondani, amit csak tudni lehet Ez engem is egyfajta megelégedettség érzéssel tölt el. Nekem nincs fontos meg kevésbé fontos kérdés: mindig arra gondolok, ha valaki csak azt kérdezi, hogy miért sárgul a muskátlija az ablakban, meglehet, az az egyetlen élőlény, amely- lyel együtt él, és ezért fontos a számára. — Hisz még abban, hogy a magyar mezőgazdaság egyszer újra magára talál?- Még mindig optimista vagyok. Sok-sok olyan növényünk van, amiket termeszteni lehetne, ráadásul még piacuk is lenne. A burgonyának például itthon is, de mákot, lencsét, csicseriborsót vagy az étkezési borsót külföldre is el lehetne adni, nem lenne muszáj mindent a lengyeleknek megtermelni, a miénk ráadásul lényegesen jobb is. Egy sok munkaerőt igénylő, sok hozzáadott értékkel bíró mezőgazdaság a nemzetgazdaság érdeke is, amikor ekkora a munkanélküliség.- Azt látni, hogy egyre népszerűbb a kertművelés, amely akár a gazdasági válságban is segíthet az embereknek.- A válság jó lehet arra, hogy az emberek figyelmét felhívja rá: a legkisebb helyet is ki lehet használni és szomorkodás helyett a saját kis tudásukat is használhatják valahogy. Régi mániám, hogy akár egy erkélyen is lehet valamihez kezdeni. Egy úgynevezett magaságyban, kis helyen is lehet zöldséget, fűszereket termelni. Az amerikai elnök felesége is szorgalmazza, hogy minden használható kis területen a városokban is termeljenek valamit. Angliában állami program is volt erre, Franciaországban pedig a nyugdíjasokat támogatja a kormányzat ha vidékre, olyan helyre költöznek, ahol kertészkedhetnek is. Itthon is hasznos lenne, ha mind többen megtapasztalnák, mekkora öröm a kert és az, ha az ember a saját kétkezi munkájával közvetlenül jut hozzá zöldséghez, gyümölcshöz.- Biztos sokan félnek, hogy úgysem értenének hozzá.- Tanulni kell, lépésről lépésre, de nagy bajt nem lehet csinálni és kárpótolja az embert a friss levegő, a sok siker. Ezért örültem, amikor felkértek, hogy írjak a Kalendáriumba, mert abból is lehet majd tanulni.- Legtöbben a tévéből ismerték meg. Hogyan lett Bálint Györgyből, Bálint gazda? — Miután a Kertészet és Szőlészet főszerkesztőjeként nyugdíjba mentem, felhívott az MTV- ből Peták István, az Ablak fő- szerkesztője és arra kért, hogy a mezőgazdaság, a kertészkedés időszerű problémáiról beszéljek. Váratlanul ért az ajánlat, mert azt terveztem, hogy csak a kertemet fogom ápolni, legfeljebb ha könyvírásra vállalkozom. De ember tervez, Isten végez - igent mondtam a felkérésre. Mielőtt először beléptem a stúdióba, megálltam az ajtóban, Bálint György 1919. július 28-án született Gyöngyösön 1941-BEN kertészmérnökként végzett a Magyar Királyi Kertészeti Akadémián 1948-ban kapott diplomát a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1959-BEN doktorált 1995-ben kandidátusi fokozatot szerzett dolgozott többek között a Kertészeti Kutatóintézetben, volt a Mányi Állami Gazdaság főagronómusa, a Fejér Megyei Állami Gazdaságok főkertésze. 1969-81 között a Kertészet és Szőlészet főszerkesztője, onnan ment nyugdíjba is. több száz cikket publikált, 24 kötete jelent meg, Gyümölcsöskert című műve hat kiadásban, kétszázezer példányban fogyott el. nős, felesége Récsey Antónia, egy fia, egy unokája és egy dédunokája van hobbua a kert és Berci, a puli, aki szintén Heves megyei, Karácsondról származik bemutatkoztam és elmondtam, hogy ezentúl én fogok beszélni itt a falvak, a gazdák, a kertész- kedők témáiról. Akkor maga lesz a Bálint gazda - nyugtázta az egyik leendő kolléganőm. És úgy is lett, nekem pedig megtiszteltetés volt, hogy így neveztek, mert a falumban gazdának azokat az idősebb embereket nevezték, akiknek érdemes volt figyelni a szavára.- Van valami titka annak, hogy kilencvenegy évesen is ilyen életerős? — Ahhoz még öregebbnek kell lennem, hogy rájöjjek, mi a titok, de mivel sokan kérdezik, szoktam ezen gondolkozni. Egyrészt nyilván genetika, másrészt azt hiszem, hogy az ember életének az első szakasza nagyon meghatározó abban, hogy a későbbiekben milyen lesz a teherbírása, hogyan áll meg a lábán az életben. Szerintem gyerekkorban rengeteg olyan energia akkumulálódik, amelyeket talán csak jóval később használ fel az ember és nekem gyönyörű volt a gyerekkorom. telielés volt, hogy így neveztek, lumban gazdának azokat az mbereket nevezték, akiknek érdemesvolt odafigyelni a szavára. HIRDETÉS BÁLINT GAZDA A VENDEGÜNK! jÖS# Öl Jászberényben 2011. december 16-án 15.00 órakor, a Jászberényi Városi Könyvtár Kamaratermében I Szolnokon 2011. december 16-án 19.00 órakor, a Kossuth téren a New York kávézóban ^STaz Uj Néplap Kalendárium bemutatóján. Bálint gazda válaszol kérdéseikre és dedikálja kiadványunkat. Mindenkit szeretettel várunk! Új Néplap kiadványai a dedikáláshoz a helyszínen KEDVEZMÉNYES ÁRON A rendezvény megvásárolhatók. támogatói. Az
