Új Néplap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-13 / 291. szám
2011. DECEMBER 13. KOZELET Nincs szó a nyugdíjak megadóztatásáról, sem az utazási kedvezmény vagy az özvegyi nyugdíj eltörléséről - közölte tegnap Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője az MSZP-s Korózs Lajos sajtótájékoztatójára reagálva. Korózs szerint az IMF-fel folytatott tárgyalások miatt sújtanák megszorítások a nyugdíjasokat. Mi lesz a kisegyházak vagyonával? bizonytalanság Meglévő törvénynek mond ellent a januártól hatályba lépő egyházügyi szabályozás A Krisna-tudatú hívők elveszíthetik földjeiket, mivel ellentmondás van a föld- és az egyházügyi törvény között Kérdéses, milyen formában működtethetik tovább szociális intézményeiket azok a vallási közösségek, amelyek januártól nem minősülnek egyháznak. Braunmüller Lajos Jogi kérdéseket vet fel az egyházügyi törvény változása, a jogszabályból ugyanis nem következik egyértelműen, hogy a jelenleg még egyházként működő szervezetek január elsejétől milyen feltételekkel és milyen formában működtethetik tovább szociális intézményeiket. A törvényt jegyző kormányoldal szerint aggodalomra nincs ok, ám az érintett vallási közösségek attól tartanak, hogy kifutnak az időből. „A hozzánk hasonló szervezetek az új törvény szerint nem lesznek a továbbiakban egyházak, ám nem világos, hogy akkor mik lesznek” - mondta el lapunknak a Keresztény Advent Közösség elnöke, Hites Gábor. Nem automatikus egyesületté alakulásuk. Lehetőségük van jogutódként való működésre, ám ennek lépései ma még nem tisztázottak.” Anyagi hátrányba is kerülhetnek az új egyházügyi törvényből kimaradt vallási közösségek. Többen szociális intézményeket is fenntartanak. A jövőben azonban ilyen jellegű működésükhöz csak az állami normatíva összegét kapják meg, az egyházaknak járó kiegészítő támogatást nem. Az átdolgozás alatt álló költségvetési törvény az idősotthonoknak évente 635 650 forintot, a nevelőszülői hálózatoknak 739 ezret, hajléktalanmelegedőkhöz 206 100 forintot, míg a szenvedélybetegek rehabilitációjára 710 650 forintot rendel fejenként állami normatíva címén. Az egyházaknak járó kiegészítés ezen összegek 94,5 százaléka. Ennek elmaradása a fenntartott szociális intézmények végét jelentheti. Hites szerint így az általuk működtetett intézmények közül csupán az Békés megyei Eleken működtetett idősek otthonát és „talán” a budapesti hajléktalanmelegedőjüket tudnák fenntartani. Le kellene mondaniuk két nevelőszülői hálózatuk, anyaotthonuk és egy szenvedélybetegeknek fenntartott rehabilitációs intézetük működtetéséről. Az egyházügyi törvény és a földtörvény sajátosságai miatt felmerült, hogy a Krisna-tudatú hívők elveszíthetik somogyvámosi földjüket. A 270 hektáros, félmil- liárd forintra becsült terület biogazdaságként és arborétumként működik, élőhelyet nyújt 150 embernek, és a közösség által szentként tisztelt szarvasmarháknak. „Esetünkben jogi ellentmondás van a földtörvény és az egyházügyi törvény között - nyilatkozta Mérő Mátyás. A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének szóvivője szerint „utóbbi ugyan lehetőséget ad arra, hogy az átalakuló, egyházként megszűnő közösségek helyett létrejövő egyesületek a korábbi egyházak általános jogutódjaként működjenek. Ez alapján a földet meg lehetne tartani. A földtörvény azonban kimondja: termőföldet csak magánszemély, egyház vagy az állam birtokolhat, egyesület nem. Ezzel alapvetően egyetértünk, de szeretnénk: a jogutódként működő egyesület kifejezetten jogszerűen használhatja tovább a földet” - mondta Mérő. „Ne aggódjanak” A LEGTÖBB KISEGYHÁZ liem tud megállapodást kötni az állammal az előírt december 31-i határidőig, mert benyújtott kérelmüket csak jövőre bírálják el, így a határidőig nem is köthető velük szerződés - vetette fel tegnap Nyakó István MSZP-s képviselő a Parlamentben. A kormány nevében válaszoló Rétvári Bence válasza szerint aggodalomra nincs ok. Állítása szerint azok a szervezetek is tovább működtethetik intézményeiket, amelyek civilszervezetként folytatják tevékenységüket. az eddigiek során az érintett kisegyházak többször kaptak hasonló választ felvetéseikre. Az ügyben a Köz- igazgatási és Igazságügyi Minisztériummal múlt csütörtökre lett meghirdetve egyeztető találkozó a vallások képviselőivel, ám az akkor elmaradt, az eseményre később, ismeretlen időpontban kerül sor. Hároméves kortól lesz kötelező az óvoda A köznevelési törvényjavaslat hatályba lépése után (a jelenlegi öt helyett) hároméves kortól lesz kötelező óvodába járni - döntött tegnap a Fidesz-frakciója, miután ülésükön megvitatták a köznevelési törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokat. A fideszes szakpolitikusok négyéves kortól tették volna kötelezővé az óvodát. „A felzárkóztató osztályok javaslatától elállt a -kormány, így azokat a gyermekeket, akik hatvagy hétéves korukban még nem iskolaérettek, továbbra is óvodai keretek között fogják felkészíteni az iskolára" - közölte Lázár János. A frakcióvezető elmondta, hogy „nem lesznek a szegregáció melegágyát jelentő felzárkóztató osztályok”. Döntöttek arról is, hogy nem lesz kötelező központi felvételi a középiskolákba, csak azokba, amelyekbe túljelentkezés van. A szakiskola hároméves lesz, ezt követően pedig két év áll majd rendelkezésre az érettségire. A tanácskozáson Orbán Viktor miniszterelnök világossá tette, hogy az országban minden iskola állami fenntartású lesz, a települési önkormányzatok azonban egyedi megállapodás alapján működtetésre átvehetik őket. Az egész napos iskolákkal kapcsolatban az a kompromisszum született a frakció és a kormányzat között, hogy azt lépésről lépésre alakítják ki. Még ezer forintot rátettek a minimálbérre A kormány 93 ezer forintos minimálbért és 108 ezer forintos garantált bérminimumot javasolt a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács hétfői ülésén - jelentette be tegnap Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. A kormány korábbi minimálbér-javaslata még 92 000 forint volt. A munkáltatókat arra kéri a kormány, hogy öt százalékos mértékig a bérkompenzációt maguk hajtsák végre. Efölött a minimálbéren és garantált bérminimumon foglalkoztatottaknál a kormány vállalja a teljes kompenzációt. A büdzsé számára a bérkompenzáció, elsősorban a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál, százmilliárdos kiadást jelent -közölte Czomba. A korábban számított és a már beadott költségvetésben szereplő összeg 84 milliárd forint. Az öt százalékon felül a számítások szerint 10- 15 százalékos bérkompenzációra kerülhet sor. „A munkáltatókkal folytatott konzultációk során alakult ki az az álláspont, hogy az öt százalék feletti sávban a kormánynak kell vállalnia az adójóváírás miatt kieső bér kompenzációját” - mondta Czomba. ■ HIRDETÉS Miért nem kell : I pasiknak? 2 hónapra 1470 Ft helyett csak 960 Ft-ért! Sztártitkok, interjúk, életmód csak előfizetőinknek! Tudjon meg még többet a sztárok világáról! 35% kedvezmény! i Megköszönjük, l hogy előfizetőnk! Megyei napilap előfizetőként tesztelje sztármagazinunkat: Most 960 Ft-ért fizethet elő két hónapra a Telefonáljon munkanapokon 8-16 óráig, és így 170 Ft/magazin ár helyett megjelenésenként 112 Ft-ért olvashatja kedvenc magazinját! Ajánlatunk 2011. december 31-ig érvényes. Előfizetési ajánlatunk kizárólag az adott megyei napilap terjesztési területén lakóhellyel/ tartózkodási hellyel rendelkező előfizetők által vehető igénybe. Kérjük, hogy az adott megyei napilap terjesztési területével kapcsolatosan érdeklődjön a megyei napilap helyi tarifával hívható ügyfélszolgálati telefonszámán. Az ajánlatot azok a természetes személyek vehetik igénybe, akiknek az előfizetést megelőző 3 hónapon belül a megadott előfizetői személyes adatokkal és/vagy előfizetési elmen nem volt érvényes, az ajánlatban feltüntetett magazin előfizetése. Megrendelését követően az előfizetési díj kiegyenlítésére számlacsekket küldünk. Az előfizetés időszakáról és az első kézbesítendő lapszámról a számlacsekken talál információt. Az előfizetési díj számlacsekken megadott határidőig történő kiegyenlítése esetén az előfizetés a számlacsekken megadott időszaktól indul, későbbi befizetés esetén az előfizetés kezdete 1 hónapot tolódhat. Az előfizetésre és adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseket az Előfizetői Üzletszabályzatban találja a www.aslapok.hu oldalon. Akciókód: 1889 Rendelje meg: 3 ö HEVES®H1RL\P 06-40-510-510 Somogyi Hírlap Kanyarójárvány terjed Európában Magyarországot egyelőre nem érinti a több európai országban terjedő kanyaró - közölte tegnap az ÁNTSZ. Európában az idén harminc- ezernél is többen kapták el a kanyarót, ezer betegnél alakult ki súlyos szövődmény, és a szövődményekbe nyolcán - Franciaországban hatan - bele is haltak. Le kell adniuk szlovákiai okmányaikat hat magyar állampolgárságot felvett szlovákiai magyart idézett be eddig a szlovák rendőrség, hogy adja le szlovák személyes okmányait - értesült a felvi- dek.ma. A portál szerint ketten rimaszombatiak (Tamás Ilona és Tamás Anikó), hárman lévaiak (Gubík László, Dolník Erzsébet, Kassal Gyula), míg egy révkomáromi (Boldoghy Olivér). A bizottság támogatta Darákot és Handót az országgyűlés alkotmányügyi bizottságának kormánypárti többsége hétfői ülésén támogatta Darák Péter legfelsőbb bírósági bíró kinevezését a Legfelsőbb Bíróság (LB) helyébe lépő Kúria élére. A testület szintén támogatta az Országos Bírósági Hivatal elnökjelöltjét, Handó Tündét, aki a fideszes EP-képviselő, Szájer József felesége.
