Új Néplap, 2011. november (22. évfolyam, 256-279. szám)
2011-11-15 / 267. szám
2011. NOVEMBER 15., KEDD 7 GAZDASÁG Történelmi mélyponton a forint zuhanás 1 euró = 317,92 forint - Nem vették a diszkontkincstárjegyet - Kamatemelésre vár a piac A forint-euró árfolyam alakulása 2009. jan. 1. 2009. jún. 1. 2010. jan. 1. 2010. jún. 1. 2011. jan. 1. VG-GRAFIKA 2011. október vége óta Az euróválság hatásait erősítik a Magyar- ország leminősítésével kapcsolatos hírek. 2011. nov. 14. FORRÁS: BLOOMBERG, VG-GYŰJTÉS Nem külső, nem is egy konkrét ok miatt zuhant be tegnap a forint. Az elmúlt időszak eseményeinek a láncolata vezette az euróval szembeni történelmi mélypont közelébe. Kétszáz bázispontos kamatemelést árazott be a piac, de kérdés, az megfordítja-e a piaci bizalomvesztést. N. Vadász Zsuzsa A reggeli, 312-es szintről történelmi mélypontra, 318 forint közelébe gyengült tegnap a hazai deviza az euróval szemben. Az eddigi leggyengébb árfolyam 2009 márciusában volt, ekkor 317,23 forintot ért egy euró. A régiós devizák is veszítettek értékükből, de a forintnál jóval kevesebbet, ezt is jórészt korrigálták a nap folyamán. A forint nem csak a régiótól maradt le, egyenesen a világ legrosszabbul teljesítő devizája lett a tegnapi kereskedésben. A piac már beárazott egy 1,5-2 százalékpontos alapkamatemelést, ennek bekövetkezte után van reális esély arra, hogy megnyugodjanak a befektetők. Létezik égy másik lehetőség is: ha valaki - nemzetközi szervezet vagy partnerország - hitelesen és hi- hetően vállalja a magyar adósságfinanszírozást. Semmi extra, egyszeri lépés, bejelentés, hír vagy külföldi folyamat nem tehető felelőssé a forint gyengüléséért, inkább arról van szó, hogy egymásra rakódtak az elmúlt hetek befektetői bizalmat gyengítő, a hangulatot rontó eseményei, kezdve a kedvezményes végtörlesztés megvalósításával, a hitelminősítők hétvégi bejelentésén át a tegnapi kötvényaukcióig - véli Samu János. A Concorde Értékpapír Zrt. elemzője lapunknak leszögezte: a rossz hangulat marad egészen addig, amíg a Magyar Nemzeti Bank nem emeli meg az alapkamatot, mégpedig 150, de inkább 200 bázisponttal. Ám még ez sem biztos, hogy meggyőzné a piacokat arról, hogy finanszírozható marad a magyar államháztartás. Ha pedig a piaci hangulat nem fordul meg, nehezen elképzelhető, hogy segítő nélkül Magyarország elboldogul. 2008 őszén pontosan ez történt: akkor a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Unió és a Világbank közös készenlétimegállapo- dás-csomagot hagyott jóvá, amely megnyugtatta a piacokat, és válSikertelen aukciók A PÉNZPIACOKRÓL folyó finanszí- rozás egyre jobban akadozik. Az elmúlt hetekben a kötvényv és diszkontkincstárjegy (dkjj- aukciók eredménye egyre rosz- szabb, sőt, két sikertelen aukció is volt nemrég. Az egyik tegnap zajlott le: az Államadósságkezelő Központ (ÁKK) 50 milliárd forintnyi hathetes dkj-t szeretett volna értékesíteni, de tozást hozott a Magyarországgal kapcsolatos hangulatban. Ugyanakkor a kormányzat most deklarálja: nem kér az IMF-ből. Tegnap Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője és Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára beszélt erről. A szóvivő még azt is hozzátette televíziós interjújában: „Nem akartuk, hogy külföldről bármilyen nemzetközi pénzügyi szervezet diktálja a magyar kormánynak az intézkedésig 35 milliárd forintnyi ajánlatot kapott csak, azokat is olyan kedvezőtlen feltételekkel, hogy végül egyetlen papírt sem adott el. Október 27-én is sikertelen lett a dkj-aukció, akkor az egyéves hitelpapírokra nem akadt vevő. Utoljára 2008 októberében voltak sikertelen állampapíraukciók. A hathetes dkj két seket és kényszerítsen megszorításokat a magyar kormányra.” Szavai szerint akkor arról is döntöttek, hogy hiteles, átlátható gazdaságpolitikával Magyarország képes lesz magát a pénzpiacokról finanszírozni. Az IMF-EU-Világbank helyett a kormány - legalábbis az elmúlt hónapok megnyilvánulásaiból ez tűnik ki - jelentős szabad felhasználású forrásokkal rendelkező országokat igyekszik megnyerni araukciója is eredménytelenül zárult, emellett 2008. október 22- én a hároméves kötvény kibocsátása is sikertelen lett. Ugyanezen a napon a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa rendkívüli ülésén 3 százalékponttal\ 11,5 százalékosra emelte az alapkamatot. Október 26-án jelentették be a készenléti hitelmegállapodást. ra, hogy magyar államadósságot vásároljon. Kína az egyik - az ott tárgyaló Fellegi Tamás fejlesztési miniszter jelezte: a kínai alapok, bankok vásárolnak magyar államkötvényeket és forintban denominált értékpapírokat. A másik ország Szaúd-Arábia, ahol pár hete Orbán Viktor kormányfő vezetésével népes magyar küldöttségjárt. „Elvben Kína vagy Szaúd-Arábia megoldást jelenthet, számukra a magyar adósság finanszírozása aprópénznek számít” - mondta Samu, hozzátéve azonban: kérdés, hogy hajlandók-e ezt megtenni, és milyen feltételekkel. „A piacokat igazából csak az nyugtatná meg, ha mind a két fél részéről elhangzana bejelentés. Azaz ha Kína vagy Szaúd-Arábia bejelenti, mekkora összeget ad, és azt mennyire transzparensen, kiszámíthatóan veheti igénybe Magyarország.” Samu szerint egyébként nagyjából 10 milliárd dollár körüli összegre lenne szükség ilyen keretek között. Nincs egység a megsegítésről Trendforduló: drágul a sertés megyék Elhalasztották a döntést a konszolidációról árak A feldolgozók alig tudják elismertetni költségeiket Több kormánypárti képviselőnek is kifogásai akadtak a megyék tulajdonainak állami átvételét szabályozó törvénnyel szemben, ezért az utolsó pillanatban egy héttel elhalasztották a javaslat parlamenti végszavazását A tervek most arról szólnak, hogy egy hét alatt megpróbálják rendezni az ellentéteket, és jövő hétfőn próbálnak eljutni a zárószavazásig. Indoklásként csak egy szűkszavú megjegyzés érkezett arról, hogy az előterjesztő Belügyminisztérium kérésére csúszik egy héttel a szavazás; úgy értesültünk, hogy a megyék, a megyei jogú városok és a kormány ellentéteit nem sikerült még rendezni. Annak, ha a megyék tulajdonát átvenné az állam, a megyei jogú városok lehetnének a nagy vesztesei. A megyék jogkörének kiürítésével nekik is alig maradna mozgásterük - hogy ezt hogyan rendezzék, az új önkormányzati törvény vitájában is összeütközéseket hozhat. Információink szerint ez az egyik oka annak, hogy ezen a héten nem lesz szavazás. A legnagyobb bajban lévő megyék abban reménykednek, hogy nem fogják komolyabban megváltoztatni a javaslatot. Nem véletlen, hogy a reform sokaknak fájó elemei közül ők tudtak elsőnek megegyezni a kormánnyal: több megyében már olyan akut a pénztelenség, hogy nem volt más választásuk, mint elfogadni az ál■ A tárca által juttatott gyorssegély biztosíthatja legalább a működést a fontosabb intézményekben PINTÉR SÁNDOR BELÜGYMINISZTER lamosítást. A halasztással azonban könnyen kicsúszhatnak a határidőkből. Amúgy sem lett volna sok idő minden megyei tulajdont átvenni, így kevesebb mint másfél hónap maradhat arra, hogy minden egyes átvétel jogi rendezését elvégezzék. ■ Sz. I. Hatszázmillió forint a túlélésre, átutalták a gyorssegélyt MEGÉRKEZETT CLZ a közel 600 millió forintos gyorssegély, amelyet a Belügyminisztérium a legrosszabb helyzetben lévő megyéknek szánt. A támoga- *tás arra jó lehet, hogy a megyei intézmények állami átvételéig legalább a működést biztosíthassák a fontosabb intézményekben. A LEGNAGYOBB ÖSSZEG a már hónapok óta a csőd határán egyensúlyozó Pest megyébe jutott, 283 millió forint. A szintén súlyosan eladósodott Somogy 94 milliót kapott, hat másik megye pedig 25 és 50 millió közti összegeket. A probléma súlyosságát jelzi viszont, hogy az ország megyéinek közel fele rászorult a támogatásra, amelyet a legnagyobb krízisben lévő önkormányzatoknak szoktak adni. A vágóállatok termelői ára 13,1 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakinál idén szeptemberben - derül ki a KSH által tegnap publikált adatokból. Miközben a búza és a kukorica ára augusztushoz képest csökkent, és azóta is csak a forint- gyengülés tudja szinten tartani, minden megfigyelt állatcsoport ára nőtt. Éves alapon a legjobban a vágómarháé, 54,1 százalékkal, míg a vágósertésé szeptemberig 4,5 százalékkal. A szeptemberi adatokon még nem látszik, de az októberi novemberi áralakuláson már igen, hogy a vágósertés ára azóta rendkívüli emelkedésbe kezdett, hétfőn már 390 forint volt kilónként. Ez több mint 21 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőtti 320 forint körüli nivót. „Az áremelkedés elsődleges oka a rendkívüli forintgyengülés, és a kilónkénti ár napokon belül túllépi a 400 forintot” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette: 410 forint fölé nem fog menni a sertésár, ha a többi körülmény nem változik jelentősen. Ez nagyjából megfelel a francia és lengyel árszintnek, valamint a szállítással csök- kentett'német árszintnek - tette hozzá Raskó. Az agrárközgazdász megjegyezte: „Ha ez az árszint kitart a következő hónapokban, az stabil jövedelmezőséget jelent a termelőknek. Karácsony után a hazai piacon a kereslet csökken, így januárban és februárban az árak is lefelé mennek egy kicsit, de alapvetően arra számítok, hogy a vágósertés magas ára ki fog tartani. Ugyanakkor a keresletet csökkentheti a jövő évi életszínvonal-csökkenés, amelynek A vágósertés termelői árai (változás az előző év azonos hónapjához viszonyítva, százalék) 2010. jan.-2011. szept. VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH mértékét nehéz megjósolni” - figyelmeztetett Raskó György. „Jelenleg azok a vágósertések képviselnek ilyen magas árat, amelyek egész életükben a korábbiakhoz képest drága takarmányt fogyasztották. A sertés hosszabb biológiai ciklusa révén mostanra érte utol a korábbi erőteljes takarmány drágulást” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Éder Tamás. Az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének (Éfosz) elnöke hozzátette: „A jelentős, elsősorban Ázsiából és Oroszországból származó világpiaci kereslet eleve felfelé hajtja az árakat, és erre jön még a forintgyengülés. A termelőknek ez mindenképpen jó, 350 forintos kilónkénti ár felett a tenyésztők nagy többségének már eredményt kell felmutatni. A feldolgozók számára ugyanakkor mindez óriási problémát jelent” - mutatott rá Éder. „Megnövekedett költségeiket nehéz lesz elfogadtatni a kereskedelemmel. További gondot jelent a forint- gyengülés azért is, mert az alapanyagként felhasznált hús közel harmadát a hazai húsipar importálja.” ■ Braunmüller Lajos
