Új Néplap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-13 / 240. szám

Komor részlet az egyik kecskeméti diákszíntársulat előadásából A legtöbb lakásban már megigényelték a pótfűtést Immár a tizennyolcadik fesztiválra jöttek össze Nagykorú lett a Globe Fesztivál. Éppen 18 éve, hogy az ötletgaz­da, Farkasházi István életre hív­ta az amatőr színjátszók talál­kozóját, az országosan is egyik legismertebb és legnépszerűbb rendezvényét, amely idén im­máron tizennyolcadik alkalom­mal várta nézőit. Az érdeklődők megtekinthet­ték a részt vevő 12 színjátszó társulat — között 3 szolnoki - előadását, de a program részét képezték a szakmai fórumok is. Az ország minden részéből, dráma tagozatos gimnáziu­mokból, diákszínjátszó körök­ből érkeztek fiatalok és dráma­tanárok a rendezvényre, hogy bemutassák változatos műfajú produkcióikat. A XVIII. Globe Fesztivál Országos Színjátszó Találkozó megnyitó ünnepsé­gén dr. Kállai Mária alpolgár­mester a rendezvény értékte­remtő erejét hangsúlyozta, Molnár Lajos Milán, az ANKK igazgatója pedig köszönetét mondott mindazoknak, akik életre hívták és életben tartják a közel két évtizede sikeres fesz­tivált. „Aludj máskor!” mottóval az elmúlt hét végén zajlott az idei 24 órás vetélkedő a városban. A nagyszabású diákrendezvényen 10 csapat közel félezer tanulója küzdött a feladatokkal, szombat reggeltől vasárnap reggelig. A megmérettetés idén a Varga Katalin Gimnázium csapatának győzelmével zárult. Fotósunk az egyik diákcsapat felvonulását kapta lencsevégre a Kossuth téren. Változhatnak a helyi feladatok a városokban Megyénk több mint ötven féléL' pülé'sének polgármestere Vélt részt azon a szolnoki tanácsko­záson, melyen dr. Gémesi György, a Magyar Önkormány­zatok Szövetségének elnöke gyűjtötte össze a véleményeket. Az Országgyűlés ugyanis új ön- kormányzati törvény megalko­tását tervezi, melynek követ­keztében a szabályozásban vál­tozások várhatók. A városházi tanácskozást követően Gémesi György és Szalay Ferenc pol­gármester sajtótájékoztatón is­mertette a tapasztalatokat. — Elsősorban a közoktatás kérdése merült fel — mondta a szövetség elnöke. — A tervek szerint a 2000 fő feletti önkor­mányzatok „visszaszerződhet­nének” az alap- és középfokú oktatási intézményeik működ­tetésére. Az eddigi tapasztala­tok alapján úgy tűnik, döntő többségük szeretne élni ezzel a lehetőséggel, nem szabad a- zonban elfeledkezni a finanszí­rozásról. Ugyancsak nagy kér­dés a települések bevételiforrás­szerkezetének változása, a he­lyi adók sorsa - tette hozzá. A tanácskozáson szó esett a megyék további szerepéről is. A polgármesterek úgy vélik, ne­kik is szerepet kellene kapniuk a területfejlesztési döntések­ben. A tervezett járásokról szólva pedig Gémesi György megemlítette, hogy szerintük nincs miért siettetni ezek indu­lását, s a feladatok elosztását is érdemes jól megfontolni. Amint Szalay Ferenc a konzul­táción kiemelte, nem indokolt például, hogy az építéshatóság elkerüljön az önkormányzatok­tól, amelyek így jóval nehezeb­ben tudnának egységes telepü­lésképet tervezni. Szolnokon a távfűtési hálózat­ba bekapcsolt lakások többsé­gében már kérték a pótfűtést a hét első napjaiban. A hirtelen érkező jelentős lehűlés miatt szükségessé vált a fűtés elindí­tása. A bölcsődékben, óvodák­ban, iskolákban is már fűtenek. A távfűtéses lakások pedig több mint felében igényelték a szol­gáltatás elindítását - tudtuk meg Horváth Istvántól, az Alfa- Nova Kft. területi igazgatójától. — Amennyiben a napi közép­hőmérséklet nem éri el egy na­pon keresztül a 10 Celsius-fo- kot, vagy két napon keresztül a 12 Celsius-fokot, a fűtésszolgál­tatást városi szinten be kell in­dítani azon épületekben, ame­lyek ettől eltérően nem rendel­keztek. A pótfűtés megrendelé­sére vagy lemondására a lakó­közösségi képviselők jogosul­tak intézkedni. Hétfőn kora dél­utánig az általunk fűtött 116 tár­sasházból 63-ban kérték a fűtés elindítását, de további egyezte­tések is folyamatban vannak, így valószínűleg a legtöbb táv­fűtéses lakásban hamarosan el­kezdjük a fűtést - tette hozzá. A bekapcsolással egyidejűleg természetesen merülhetnek fel kisebb légtelenítési problémák. Emellett azokban az épületek­ben, ahol esetleg még most vannak folyamatban belső munkálatok, akár egyénileg, akár a panelprogramban, né­A fogyasztók távhődíj-tartozás- a 2008 második felétől jelentő­sen emelkedett, ami összefügg a gazdasági-pénzügyi válság hatásaival Az Alfa-Nova Kft. 30 napon túli kintlévőségeinek összege 2009-től mostanáig 250 millió forint körüli összeg­re tehető, a díjhátralékok ösz- szege a fűtési idényben kis mértékben emelkedik, a fűtési idényen kívüli időszakban pe­dig csökken - tudtuk meg Horváth Istvántól A társaság arra törekszik, hogy a rászoru­hány napba beletelhet, amíg megkezdik a fűtést. Az elmúlt időszak fejlesztéseinek köszön­hetően egyébként ma már lehe­tőség nyílik rá, hogy egy-egy fűtőmű körzetének csupán 30- 50 százalékát kapcsolják be, ha legalább 24 órás igénybevételt kérnek a lakók. Az utóbbi néhány fűtési ló fogyasztók részletfizetéssel rendezzék hátralékukat, ám fontos, hogy fizetési problé­mák esetén a fogyasztók idő­ben keressék fel a társaságot. Az önkormányzat segítségét is kérhetik, hiszen az Esély a Díjhátralékosoknak Közalapít­vány komoly támogatást tud nyújtani számukra. Attól egyébként nem kell tartani, hogy egy-két hátralékos miatt egész háztömbök fűtés nélkül maradnak, ezt törvényi ren­delkezések is tiltják. idény tapasztalatai alapján egyébként komoly megtakarí­tásokat hoz a fűtés-korszerűsí­tés és szigetelés. Mint megtud­tuk, a hőfogyasztási áriátok sze­rint a legrégebbi (1970-es évek­ben épült) épületek esetében a fűtési hőfogyasztás 50-60 szá­zalékkal csökkent, míg a ’80-as években épült házak esetében 30-50 százalékos a hőfogyasz- tás-csökkenés. Az épületek utó­lagos hőszigetelése a szabá­lyozható fűtési rendszer mellett évente átlagosan kétmillió fo­rint hődíj-költségcsökkenést eredményezett. Mindemellett idén már minden lakásban egyénileg, az előző fűtési idő­szak alapján megállapítva szá­mítják ki a részszámlákat. En­nek módosítására adott esetben lehetőség nyílik, annak érdeké­ben, hogy ne jelentkezzen je­lentős túlfizetés vagy épp túlfo­gyasztás. fgy egyénileg be lehet jelenteni, ha esetleg korábban lakott ingatlanban a mostani szezonban nincs szükség fűtés­re, vagy épp ellenkezőleg. RESZLETFIZETESI LEHET0SEG A DIJHATRALEK0S0KNAK SZOLNOK $ MÚLTJÁRÓL A törökvilág vége: Szolnok beszerzési áron kelt el l.StuJt. a VepuHfl. Z.Jiufil -tWAffertbar. $. Z yym fi d. TetfZtfl. Jákob Sandrart metszete a török kori Szolnokról 1664-ből. A hát­térben látható hegyek a rajzolói fantázia szülöttei, nem a török vit­te el őket magával. A török szolnoki bejöveteléről viszonylag sok szó esett az el­múlt századok során, de kime­netelének jóval szegényesebb az irodalma. Bagi Gábor törté­nész, a téma kutatója szerint, ami van, annak jó része is Bécs- ben lappang. Mondhatnánk, beszerzési áron vették 1685- ben a császáriak a szolnoki vá­rat, majdnem olyan könnyen pottyant az ölükbe, mint 133 évvel korábban a kontyosnak. Szolnok visszavétele azzal a két évvel korábbi bécsi török vereséggel kezdődött, ami után megállás nélkül szorította ki Magyarországról az európai haderő a török hadsereget. Pe­dig addigra kicsit eljárt felettük az idő, elszántságban meg vár­védelemben ugyan még őrizték a régi színvonalat, de nyílt me­zőn már sokkal jobb volt náluk a pontosan irányított, zárt rend­ben harcoló egyre nagyobb tűz­.erővel rendelkező európai ár­mádia. Minket meg az a meg­tiszteltetés ért részükről, hogy Budát megelőzve, már 1685- ben tiszteletüket tették váro­sunk alatt, igen meglepve a va­lószínűleg Murteza névre hall­gató szolnoki béget. A várőrség eleinte arra gondolt, hogy csak valamilyen szokásos portyázó csapat jött a falak alá, amiben a főleg huszárokból álló elővéd látványa is megerősítette őket, de amikor teljesen lepakolt a bá­ró Peter Ernst Mercy altábor­nagy és gróf Johann Donath Heissler vezérőrnagy parancs­noksága alatt álló nyolc-kilenc­ezer főnyi sereg, közte körülbe­lül háromezer magyarral, sejtet­ték, hogy itt most nem babra megy a játék. Habár a törökre nem nagyon volt még ekkor sem jellemző, hogy könnyedén feladott volna várakat, de nem kizárt, hogy a másutt levő vesz­teségek pótlására jelentős erő­ket vezényelhettek el a kevésbé veszélyeztetettnek hitt Szolnok­ról, a maradék őrség meg már kevés lett volna a sikeres ellen­álláshoz. fgy aztán minden to­vábbi nélkül meghallgatták az őket megadásra szólító Corbelli vértes alezredes megadási aján­latát. Eleinte ugyan húzódoztak Ml VOLT NAGYOBB BAJ, MIKOR JÖTTEK, VAGY MIKOR MENTEK? A korábbi nézetekkel szem­ben nem biztos, hogy a török bejövetele nagyobb pusztítást jelentett az országnak, mint amikor távozott. A császári parancsnokok gyakran mesz- sze felülmúlták kegyetlenség­ben a keleti konkurenciát, ez is volt az egyik oka, az or­szág visszafoglalását követő sorozatos felkeléseknek. a kapitulációtól, de a császáriak már a gondolkodásra kapott egy nap letelte előtt tüzeket észlel­ték a városban és a különösen fontos Tisza-hídon, majd egyre több menekülőt is észleltek. A keresztény csapatok erre gyor­san behatoltak az erődítmény­be, s elkezdték az épületek, meg a különösen fontos Tisza- híd oltását. A búcsúszó nélkül távozó törökök udvariatlansá­gán felháborodva Heissler tá­bornok huszárokat küldött a menekülők után, akik a sikeres találkozást követően szép zsák­mánnyal, ötszáz fogollyal és negyven ágyúval tértek meg. Bagi Gábor megállapítása sze­rint az mindmáig tisztázatlan, hogy a szolnoki hidat védő má­sik erősséget, Törökszentmik- lóst is ezt követően vették-e be a császáriak, de arról maradtak feljegyzések, hogy az is lendü­letből, egyetlen ágyúlövés nél­kül történt. Ezekkel az esemé­nyekkel véget* is ért a törökvilág mifelénk. Nagy béke ugyan nem lett vele, mert még negyed­századnak kellett eltelnie addig, amíg a Rákóczi-szabadságharc végén jó időre elszállt a lőpor- füst erről a vidékről. SZATHMÁRY ISTVÁN gyásznap. Az október 6-i nemzeti gyásznapon az aradi vértanúkra emlékezett vá- I rosunk is a Szolnok ispán körúti emlékparkban. Az ünnepi műsort koszorúzások KH követték, majd gyertyákat is gyújtottak a jelenlévők az ismert és a névtelen mártír űS hősök emlékezetére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom