Új Néplap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)
2011-10-29 / 254. szám
I imam KOZELET „Bennem nincs harag” - mondta tegnap Révész Máriusz. A fideszes honatya tegnap a parlamentben találkozott két olyan rendőrrel, aki ellen a megverésének ügyében eljárás folyik. Szerinte azokat a rendőröket, akik a 2006 őszi események során nem követtek el súlyos bűncselekményeket, fel kellene menteni a bíróságon. Beinduló végtörlesztés várakozások Még jöhetnek változások a kormányzat szerint Orbán Viktor és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. A miniszterelnök szerint „ki kell segíteni az embereket az adósrabszolgaságból”. HÍRSÁV Börtönbe kerülhet, aki hajléktalant aláz ÚJ passzussal egészítené ki a büntető törvénykönyvet (Btk.) a fideszes Kocsis Máté, aki büntetőjogi kategóriává tenné a kiszolgáltatott emberek, például a hajléktalanok megalázását. Az indoklás szerint a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek lényegében „szórakozásból” történő megalázását, a méltatlan helyzetek felvételen rögzítését az állam nem tolerálhatja. Még mindig találtak túlélőt a romok alatt ismét egy túlélőre bukkantak a törökországi földrengés romjai alatt. Péntek hajnalban, száznyolc órával a rengés után kimentettek egy tizenhárom éves fiút egy összedőlt ház alól. Vele együtt már 187 embert sikerült kimenteni a Van tartományban összeomlott épületek romjai alól. A katasztrófának eddig 570 megtalált halottja és 2555 sérültje van. Változik a brit trónutódlás három évszázad után mentesítik a brit trónutódlási törvényeket a vallási és a nemek közötti megkülönböztetéstől, miután a brit kormány javaslatát pénteken elfogadták azok a nemzetközösségi országok is, amelyeknek államfője a brit uralkodó. A Nemzetközösség ausztráliai csúcstalálkozóján részt vett II. Erzsébet királynő és David Cameron brit miniszterelnök is. II. Erzsébet a csúcstalálkozón A devizahitelesek 10-15 százaléka tudja egyösz- szegben visszafizetni a kölcsönét a gazdasági tárca szerint, a bankszövetség ennél nagyobb aránynyal kalkulál. A pénzintézetek ezzel az éves nyereségüket veszíthetik el. Rovó Attila Pontosan egy hónappal a végtörlesztésről szóló törvény hatályba lépése után még mindig nincsenek kőbe vésve a szabályok a kormányzati szereplők és a fideszes politikusok nyilatkozatai szerint. Az elmúlt napokban többször is közölték ugyanis, hogy ha kell, készek változtatni a feltételeken. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tegnap egy parlamenti írásbeli kérdésre adott válaszában azt írta: a kormányzat folyamatosan figyeli a végtörlesztés alakulását, és ha kell, akkor azonnal beavatkozik. Hozzátette: hogy van-e szükség újabb eszközökre a devizahitelesek megmentésére, arról akkor döntenek, ha már ismert lesz, mennyien élnek a lehetőséggel. Ilyen adat egyelőre nincs, nem is lehet, hiszen december 30-ig jelezheti mindenki, hogy akar-e végtörleszteni. A nemzetgazdasági tárca most úgy becsüli, hogy körülbelül a hitelesek 10- 15 százaléka fizeti vissza egyösszegben az ingatlanalapú tartozását, összesen a számítások szerint 500-750 milliárd forintot. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete megkeresésünkre úgy nyilatkozott, hogy gyűjtik a bankok októberi adataVolt, aki százmilliót nyert a végtörlesztés ajándék a jómódúaknak, de rosszat tesz a gazdaságnak - mondta a Gazdasági Rádiónak Surányi György. A volt jegybankelnök, a CIB Bankot tulajdonló Intesa Sanpaolo regionális vezetője közölte: a bankok legjobb módú ügyfelei törlesztettek eddig, volt, aki több százmillió forint értékű hitele visz- szafizetésével 100 milliós nagyságrendű „ajándékot” it, melyeket a jövő hét után publikálnak majd. Bankszövetségi szakértők lapunknak nem kommentálták a nyilatkozatokat. Kérdésünkre annyit mondtak, hogy a bankok jelzései alapján nagy az érdeklődés. „Nem tartjuk kizártnak a húsz százalék körüli, 200 ezer hitelest jelentő végső adatot” - közölték. Ez 1040 milliárd forintnyi hitelállományt jelent, ebből többszáz milliárd forintot kell „lenyeljenek” a pénzintézetek. Nagyságrendileg ennyi egyébként a szektor nyeresége egy kapott az országgyűléstől. A törlesztés miatt azonban gyengül a forint, ami 50-70 milli- árdba kerülhet a költségvetésnek, a bankoknak pedig nem lesz forrásuk hitelezni, ami a gazdaságot fogja vissza. A bankár szerint a helyzetért mindenki felelős: a hiányt felhalmozó kormányok, a Nemzeti Bank, a bankok és a lehetőségeiken túlnyújtózó hitelfelvevők is. nyugalmas évben. Müller János bankszövetségi tanácsadó egy tegnapi rádióinterjúban úgy számolt, hogy eddig három százalékos volt a végtörlesztés igénybevétele, ami 40 milliárd forintba került az ágazatnak. Nyilatkozott tegnap a devizahitelesek helyzetéről Orbán Viktor miniszterelnök is. A közrádióban biztatta a hiteleseket, hogy vegyék igénybe a végtörlesztést. Azt mondta, „ki kell segíteni az embereket az adósrabszolgaságból”. Közölte: meg kell osztani a terheket úgy, hogy azokat kétharmad arányban a bankok, egyharmad arányban pedig a hitelesek viseljék. Részleteket nem árult el. A kormányfő azt is mondta: szerinte a kormány végül megállapodik a bankokkal, de az egyezségig vezető út komoly konfliktusokon keresztül vezet. A következő módosítás akár már csütörtökön jöhet: Rogán Antal, a költségvetési bizottság fideszes elnöke múlt héten nyilatkozta, hogy november 3-án pontosíthatják a jogszabályokat, hogy bezárják a kiskapukat, melyeken a bankok kibújhatnak a végtörlesztés alól. Jelentés: Túltöltötték a tározót, ezért leszakadt a fal jelentés Nem tesznek feljelentést a Mai Zrt. ellen, hiszen már folyik egy nyomozás a kolontári iszapkatasztrófa ügyében, ezért nem szükséges egy újabbat indítani - közölte tegnap a katasztrófát vizsgáló bizottság elnöke. A jobbikos Kepli Lajos szerint eddig is együttműködött a bizottság és a rendőrség, például a politikusok előtt megszólaló szakértőket a hatóság is kihallgatta, illetve más információkkal is segítették egymást. A testület közzétett jelentése szerint döntően a Mai Zrt. volt a felelős a tavaly októberi, tíz halálos áldozatot követelő iszapkatasztrófáért: túltöltötték a tározót, ezért szakadhatott át a fala. A dokumentumban az áll, hogy a cég az engedélyeiben leírtaknál jóval nagyobb mennyiségű lúgos folyadékot halmozott fel a tározóban lévő vörösiszap tetején, és a gátfalak állapotát sem ellenőrizték megfelelően. A jogi szabályozásban található kiskapukat felhasználva az erősen maró, lúgos vörösiszapot nem veszélyes hulladékként kezelték, és az üzemet katasztrófavédelmi szempontból sem minősítették veszélyesnek. A bizottság szerint felelősség terheli a katasztrófa bekövetkezésében a Íétesítmény és a technológia engedélyezésében, illetve ellenőrzésében közreműködő hatóságokat is, mivel az ellenőrzések során a fenti hiányosságok nem derültek ki. A katasztrófában felelős a jogalkotó is, az egyes EU-irányelveknek a hazai jogba történő hibás átültetése, és a nyilvánvaló hatásköri hiányosságok rendezésének elmaradása miatt. A 3 milliárd forint törzstőkével rendelkező Mai Zrt. az ország egyik legnagyobb ipari vállalata, termékeinek többségét nyugateurópai országokba exportálja. A cég Magyarország mélyművelésű bányáinak a felét működteti, ezen túlmenően külszíni fejtéseket is fenntart. A cégre a katasztrófa után összesen 135,14 milliárd forint hulladékgazdálkodási bírságot szabtak ki, de a vállalat vezetése ezt túlzottnak tartja, és a jogalapot is vitatja. ■ Nem lesz kollektív bűnösség Szerbiában törvény Kompromisszumos megoldást sikerült találni a szerb rehabilitálási törvény ügyében. Ez a jogszabály nem foglalkozik majd a második világháború történéseivel, de azokat, akikről bebizonyosodik, hogy háborús bűnöket követtek el, kizárják a vagyon-vissza- származtatására jogosultak köréből. A háborús bűnösök nemcsak az elkobzott vagyonukat nem kaphatják vissza, hanem az államosított vagyonukat sem. Az eddigi szerb törvények szerint az elkobzott vagyon visszaadását a rehabilitálási törvény szabályozta, az államosított vagyonát pedig a vissza-származtatási és kárpótlási (restitúciós) törvény. A szerb igazságügyi tárca szerint a kérdés kompromisszumos megoldásával valamennyi szerb párt és a nemzeti kisebbségek pártjai is egyetértettek, a megoldás „tisztességes és elfogadható”. A szerb parlament szeptember végén elfogadta a restitúciós törvényt, amit a Vajdasági Magyar Szövetség és a magyar diplomácia is keményen bírált, mivel egyik szakaszával törvényerőre emelték a kollektív bűnösség elvét. Budapest kilátásba helyezte, hogy vétót emel Szerbia tagjelölti státusára. ■ ■ Kompromisszumos megoldás született. Elnapolás Bíróság elé állt Zágrábban Horvátország korábbi miniszterelnöke, ám a korrupciós per tárgyalását a vádlott rossz egészségi állapota miatt elnapolták. A bírónak bemutatott orvosszakértői vélemény szerint Ivó Sanader szívritmuszavarban és magas vérnyomásban szenved. Sanader mankóra támaszkodva jelent meg, állítása szerint még a salzburgi fogdában esett el, és a lába azóta sem gyógyult meg. PROMÓCIÓ Hello holnap! pályázat a jövő esztendőben is a hello holnap! Adományvonal ismét pályázatot hirdetett meg civil szervezetek számára. Olyan programokat várnak, amelyek fókuszában a fenntarthatóság témakörébe tartozó témák állnak, különös tekintettel az önkéntességre, az esélyegyenlőségre, a klíma- és környezetvédelemre. A Telekom által kilenc éve működtetett 1788-as hívószám elérhetővé és valóságossá teszi minden magyar állampolgár számára, hogy hozzájáruljon fontos, társadalmi szintű problémák megoldásához. Ebben természetesen kulcsszerepet játszanak azok a nonprofit szervezetek, amelyek részt vesznek az Adományvonal programban. 2012 lesz az utolsó olyan év, amikor a hello holnap! Adományvonal a 1788-as hívószámon működhet. A jövő évben így még lesz lehetőségük a közhasznú szervezeteknek arra, hogy telefonos adománygyűjtéssel kerüljenek közelebb nemes céljaik megvalósításához, a Telekom és az emberek támogatásával. A hazai vezető infokommunikációs szolgáltató a televízióban társadalmi célú reklámmal, onüne hirdetés elkészítésével és médiavásárlással is hozzájárul, hogy minél több segíteni akaró emberhez jusson el a támogatottak üzenete. A pályázatokat november 9-ig lehet elküldeni a helloholnap_adomanyvo- nal@telekom.hu címre. ■ Cs. E. » r « * 4 I
