Új Néplap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-28 / 253. szám

2011. OKTÓBER 28., PÉNTEK Megyeházi tüköré Uj lendületet kap az M4-es fejlesztés Közmeghallgatásokon vitatták meg a terveket Ösztöndíjjal segítik a tehetséges diákokat Jász-Nagykun-Szolnok megye közgyűlése több mint tíz esz­tendővel ezelőtt, még 2000- ben alapította a tehetséggon­dozó ösztöndíjat, melynek se­gítségével ebben az évben már 50 tehetséges, szorgalmas és szociálisan rászoruló vidéki fi­atal kaphat anyagi támogatást felsőfokú tanulmányainak si­keres elvégzéséhez. Ez 10 hó­napon keresztül havi 12 ezer forintos támogatást jelent. Idén 108 tanuló nyújtott be pá­lyázatot, s a pályázati feltéte­leknek 86-an feleltek meg, vé­gül ötven diák részesült az ösztöndíjban. A tanulmányi eredmény és szociális rászo­rultság alapján a közgyűlés oktatási, kulturális és etnikai bizottsága fogadott el egy rangsorolt javaslatot, ezt köve­tően pedig a megyei közokta­tási közalapítvány döntött a tá­mogatás odaítéléséről. Az ösztöndíjrendszer nem titkolt célja, hogy a fiatalok egyetemi, főiskolai tanulmá­nyaik végeztével lehetőleg me­gyénkben vállaljanak mun­kát, és ezzel gazdagítsák a me­gye szellemi tőkéjét. Az ösz­töndíjszerződéseket dr. Csoór György, a megyei közgyűlés alelnöke adta át. — A kezdetekkor ez az ösz­töndíj kifejezetten az első éve­sek indulását segítette - mond­ta el az alelnök. - Azóta ez kis­sé átalakult, már a felsőbb év­folyamokon való tovább tanu­lást is nagyobb mértékben se­gítjük, és természetesen van­nak visszatérő pályázóink. Két fő szempontot tartunk szem előtt a pályázatok elbírálása­kor. Egyrészt a szociális és csa­ládi helyzetre figyelünk, más­felől pedig a tanulmányi ered­mény alapján rangsoroltunk. Mindemellett idén arra is oda­figyeltünk, hogy lehetőség szerint megyei felsőoktatási intézmény hallgatóit részesít­sük előnyben — tette hozzá dr. Csoór György. ■ Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jött létre. A felmerülő költségeket a megrendelő fél fizeti. Az utóbbi hetekben fel­gyorsult az M4-es autópá­lya térségünket érintő fej­lesztése. Több közmeg­hallgatásra sor került, s várhatóan a megyei köz­gyűlés következő ülésén is napirenden lesz a téma. Munkatársunktól- Jász-Nagykun-Szolnok megye és a megyeszékhely legnagyobb lehetőségei és legsúlyosabb gondjai is a 4-es számú főúthoz kötődnek, amely az ország nem­zetközi nehézgépjármű-tranzit- forgalommal leginkább terhelt és egyik legbalesetveszélyesebb főútvonala. Ezért a Jász-Nagy­kun-Szolnok Megyei Önkor­mányzat és Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata minden fórumon, a megye országgyűlé­si képviselőivel egyetértésben képviseli az autópálya megvaló­sításának ügyét — hangsúlyozza Kovács Sándor, a megyei köz­gyűlés elnöke. — A 2007-2013- as európai uniós fejlesztési cik­lusban a megyei önkormányzat kezdeményezésére a Közlekedé­si Operatív Program keretében folyik a leendő autópálya legfon­tosabb, Abony-Fegyvernek kö­zötti szakaszának tervezése. A lehetséges nyomvonal már ren­delkezik környezetvédelmi en­gedéllyel. Jelenleg az Abony-Tö- rökszentmiklós-Kelet csomó­pont közötti szakasz építési engedélyezi eljárása tart. Várha­tóan 2012 végéig el­készül ennek a sza­kasznak az összes terve. A megyei önkormányzat folya­matosan támogatta ezen szakasz megépítését még ebben az uniós tervezési ciklusban. Az időköz­ben elfogadott, a gyorsforgalmi és főúthálózat hosszú távú fej­lesztési programjáról szóló kor­mányhatározat szerint 2011— 2016 között kell az M4-es autópá­lya Üllő—Törökszentmiklós­Nyugat közötti szakaszának megépülnie. Dr. Völner Pál ál­lamtitkárjúliusi megyebeli láto­gatását követően fel­gyorsultak az előké­szítő munkálatok. A beruházó NIF Zrt. konkrét segítséget kért a megyei ön- kormányzattól az előkészítés ko­ordinálására azért, hogy 2012 végén, 2013 elején kiírható le­gyen a közbeszerzés a kivitele­zésre. Ez azt jelenti, hogy 2013- ban megkezdődhet az építés, amelynek legkésőbb 2015 szep­temberéig be kell fejeződnie.- Az érintett önkormányzat­ok, földtulajdonosok, valamint a lakosság felé a közelmúltban le­zajlott hatósági egyeztetések, helyszíni bejárások és az októ­ber 19-ei törökszentmiklósi, va­lamint az október 20-ai szolnoki közmeghallgatások tették egyér­telművé a tervezés előrehaladá­sát — emelte ki Kovács Sándor. — A tervezett autópálya-szakasz megvalósításának érdekében a megyei közgyűlés soron követ­kező ülésén kezdeményezni fog­ja a kormányhatározat módosí­tását, hogy az út a meglévő, Tö- rökszentmiklóst elkerülő sza­kasz végéig megépülhessen. Az M4-es autópálya Abony-Török- szentmiklós közötti szakaszá­nak megvalósítása a megye leg­fontosabb fejlesztése lesz. Meg­épülésével az elérhetőség látvá­nyosan javul, a balesetveszély és a környezeti terhelés tovább csökken. A jövőben pedig az M4- es autópálya Törökszentmiklós- Kelet és Kisújszállás-Nyugat kö­zötti szakaszának, így Fegyver­nek és Kenderes elkerülésének előkészítését kell tovább folytat­ni. Ezen szakasz megvalósítása azonban csak a következő, 2014— 2020-as uniós időszakban lesz lehetséges - tette hozzá az elnök. Kormányzati döntést követően indulhat végre a Tisza-tó projekt Négy megyét, köztük Jász-Nagy- kun-Szolnok jelentős területét érinti a komplex Tisza-tó projekt, melynek célja a térségi vízpót­lás és a jó ökológiai állapot eléré­séhez szükséges feltételek bizto­sítása, valamint a mezőgazda­ság, a halászat és horgászat víz­igényének biztosítása. A felújí­tott rendszer növeli a térség ár- és belvízi biztonságát, jó minősé­gű öntözővízhez jutnak a termő- területek és tápvízhez a halasta­vak. Az öblítőcsatornákat kiko­torják, és rajtuk keresztül friss vizet juttatnak a tározó öblöze- teibe. Beeresztő műtárgyakat és zsilipeket építenek és javítanak, fejlesztik a tározó létesítménye­it, kialakítják a vízpótlást bizto­sító belső csatornarendszereket. A halak vándorlásának elősegí­tésére hallépcsőt is létesítenek. ■ A fejlesztés költsége 6,6 milliárd forint. A kormány nemrégiben dön­tött arról, hogy elfogadja a Tisza- tó rendezésére vonatkozó előter­jesztést, amely kiemelt környe­zetvédelmi és gazdasági jelentő­séggel bír. A fejlesztés teljes költ­sége mintegy 6,6 milliárd forint, ebből az összegből 5,6 milliárd forint európai uniós támogatás­ból valósul meg, a fennmaradó összeget a központi költségvetés­ből finanszírozza a kormány.- A Tisza-tó a legnagyobb fej­lesztése előtt áll, mely négy megye lakosaira nézve bír majd kedvező hatással. A tó legnagyobb része Jász-Nagykun-Szolnok megyében van, ezért a beruházás minden­képpen kedvező hatással lesz az itt élőkre - hangsúlyozta Kovács Sándor, a megyei közgyűlés elnö­ke a projekt kedvező elbírálását bejelentő sajtótájékoztatón, melyet közösen tartottak Varga Mihály miniszterelnökséget vezető állam­titkárral, a térség országgyűlési képviselőjével és Szabó Róberttel, a Heves megyei közgyűlés elnöké­vel. A beruházás amellett, hogy hozzájárul a Tiszta-tó környéké­nek turisztikai szempontú fejlesz­téséhez, valamint javítja az ott élő polgárok életminőségét, a projekt a kivitelezése alatt és után is mun­kahelyeket teremt. A fejlesztés kapcsolódik a Start munkaprog­ramhoz. ■ Hamarosan új híd épülhet Tiszapüspökinél A nagy volumenű fejlesztés leg­fontosabb eleme a Tiszapüspö­kinél megépülő új Tisza-híd. A község önkormányzata támogat­ta az elképzelés meg\'alósítását, ugyanakkor a község számára is szeretett volna egyfajta „kom­penzációként" valamilyen plusz- lehetőséget biztosítani. Ezt elő szőr a le-és felhajtás biztosító: sót szerették volna elérni. Erre azonban nem volt lehetőség. Többszöri egyeztetés nyomán vé­gül a Tiszapüspöki—Szajol összekötő út autópálya-beruhá­zásként való megépítését fogad­ták eL Mindkét érintett település támogatja ezt az elképzelést, és vállalták az új út terveztetésével járó feladatokat. ■ Az autópálya megvalósítása a megye legfonto­sabb fejlesztése. Turisztikai védjegyekkel ismerték el a sokéves törekvéseket idegenforgalom Minőségi munka szükséges ahhoz, hogy elnyerjük a megyébe látogató vendégek bizalmát A megye turisztikai védjegye cí­meit adta át tegnap Kovács Sán­dor, a megyei közgyűlés elnö­ke. A megyei közgyűlés még 2006-ban döntött arról, hogy létrehozza a „Jász-Nagykun- Szolnok Megye Turisztikai Véd­jegye” címet. A védjegy elnyeré­sére pályázati úton nyílik lehe­tőség minden esztendőben, s mára igazi elismeréssé vált a szolgáltatók körében. Az elismerő címre pályázhat­nak a Jász-Nagykun-Szolnok megye településein működő, tartósan magas szolgáltatási színvonalat nyújtó és a megye imázsát erősítő turisztikai szál­láshelyek, vendéglátóhelyek, termál- és gyógyfürdők, kiállító­helyek, rendezvények és egyéb turisztikai szolgáltatások. A közgyűlés a cím adományozá­sával kezdeményezte, hogy meghatározható, azonosítható, kiemelhető legyen a megyéhez kötődő kiváló tevékenységet végző turisztikai szolgáltató és termék, amely méltán képvise­li a megye értékeit. A védjegy alapításakor az volt az elsődleges szándék, hogy a turizmushoz kapcsolódó tevé­kenységet folytató vállalkozók és szervezetek fokozott figye­lemmel gondoskodjanak szol­gáltatásaik tartósan magas színvonaláról, annak propagá­lásáról, hozzájárulva ezáltal Jász-Nagykun-Szolnok megye Szűcs Imre (balról) meghosszabbított védjegyét Kovács Sándor adta át vonzerejének növeléséhez. Az elmúlt években az tapasztalha­tó, hogy a turisztikai kereslet egyre inkább a minőség irányá­ba tolódik el. Ezáltal felértékelő­dött a cím elnyerése is. Ez a díj ugyanis minőségi munkára kö­telez mindenkit, hiszen a ven­dégek bizalmát csak így lehet megtartani. Ebben az esztendőben „Jász- Nagykun-Szolnok Megye Tu­risztikai Védjegye” címet kapott turisztikai szálláshely kategóri­ában a szolnoki Garden Hotel, egyéb turisztikai szolgáltatás és termék kategóriában pedig a ti- szafüred-örvényi Tiszavirág Ár­téri Sétaút és Tanösvény, a martfűi Gyógyfürdő és Uszoda, illetve a jászapáti Tölgyes Gyógyvizű Strandfürdő és Kem­ping vehette át a védjegyet. A közgyűlés pénzügyi és gaz­dasági bizottsága döntött a 2008-ban odaítélt címek hasz­nálatának 2014-ig történő meg­hosszabbításáról is. így a szol­noki Sóház Hotel és Apartman­szálloda, illetve a Termálhotel Martfű, valamint a szolnoki Ti- sza-parti Nyár programsorozat, a mezőtúri Túri Vásár, a túrke- vei Kevi Juhászfesztivál, a szol­noki Liget Termálstrand és Él­ményfürdő, az abádszalóki Ba­bamúzeum, valamint Szűcs Im­re tiszafüredi fazekasműhelye továbbra is használhatja a véd­jegyet. ■ Ma még az ország egyik legveszélyesebb útszakasza a 4-es főút Abony—Fegyvernek közötti része

Next

/
Oldalképek
Tartalom