Új Néplap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-21 / 247. szám

7 2011. OKTÓBER 21, PÉNTEK . .... * GAZDASÁG Hajszálra kerültünk a bóvlitól besorolás Egy IMF-megállapodás megmenthetné hazánk befektetői minősítését Néhány befektető már tényként kezeli, hogy nem befektetésre ajánlott kategóriába kerül Ma­gyarország hitelbesorolá­sa. Az azonnali hatások nem lennének drámaiak, de a forint-euró árfolyam akár 335-ig is elmehet. Benke Dávid A devizahitelesek kedvezményes végtörlesztési lehetősége is érv­ként szerepelhet a magyar hitel- besorolás meghatározásakor - fi­gyelmeztettek a TakarékBank elemzői egy háttérbeszélgetésen. A CDS-felárunk eleve rosszabb kategóriát indokolna számunkra - mutattak rá. Húsz százalék kö­rüli végtörlesztési aránynál a banki tőke egy százalékára rúgó veszteség érheti a bankszektort, ami jelentősen növeli a pénzügyi kockázatot. A Standard & Poor’s és a Moody’s jelenleg a leminősí- tés lehetőségére utaló negatív ki­látást tart érvényben Magyaror­szágra, és mindkét hitelminősítő a hetekben vizsgálja felül Ma­gyarország adósbesorolását. A TakarékBank elemzői rámu­tattak: Európában Ukrajna után Magyarországnak a legmaga­sabb a kockázati felára. A minő­sítési rendszerben rossz fényt vet ránk a fizetési kultúra szempont­jából a végtörlesztési törvény. Rá­adásul ezzel kapcsolatban nehe­zen elképzelhető, hogy az EurópárUhió ne a bankóknak ad­na majd igazat a várható jogvitá­ban - Vélekedik Ádám Zoltán elemzési osztályvezető. Egy esetleges leminősítésnek valószínűleg nem lenne draszti­kus azonnali hatása - vázolta a kilátásokat Gárgyán Eszter, a Ci­tibank budapesti elemzője. Álta­lában nem is egyetlen minősítő besorolását veszik alapul a befek­tetési házak a portfolió összeállí­<9k A 2012-es költségvetési törvényjavaslat értékelése (egyenlegek a GDP százalékában) Törvényi előirányzat MNB­elörejelzés Különbség Központi alrendszer-2,0-2,8-0,9 Önkormányzatok egyenlege-0,5 0,3 0,2 Az államháztartás pénzforgalmi (GFS) egyenlege -2,5-3,1-0,7 GFS-ESA különbözet* 0 0,1 0,1 A kormányzati szektor ESA-egyenlege-2,5-3,1-0,6 * Korrekció az eredményszemléletű egyenleghez. forrás, mnb tásánál, ez pedig tompítaná a rö­vid távú reakciókat. Az azonban mindenképpen aggasztó, hogy a magánnyugdíjpénztárak kiesésé­vel nincs számottevő belső keres­let a magyar állampapírokra. Kérdéses egy feltételezett lemi- nősítés forintpiaci hatása azért is, mert nem lehet tudni, hol húzná be a féket az MNB - mondta el la­punknak Gárgyán Eszter, aki sze­rint a forint eddigi gyengülésébe még nem igazán árazódott be ,ez a lehetőség. Többnyire együtt Segíthetne a valutaalap A kiélezett gazdasági helyzet­ben hasznos lenne, akár csak egy elővigyázatossági IMF-hi- telkeret Magyarországnak - vélekednek a Morgan Stanley bankcsoport londoni befekte­gyengült a többi régiós devizával a hazai fizetőeszköz. A Citibank londoni stratégái ugyanakkor igen borúlátók: tényként keze­lik a leminősítést, így szerintük 335-ig is elmehet az euró forint- árfolyama. Rendkívüli kamatemelést azonban a legtöbb elemző nem vár a jegybanktól. Most ugyanis gyökeresen eltér a gazdaság hely­zete a 2008. őszitől. Akkor sokkal jobban rá volt utalva a külső fi­nanszírozásra az államháztartás, • f aV\VM(AíV • • * ...........».JA té si részlegének középeurópai stratégái. Hozzáteszik azon­ban: úgy tűnik, hogy jelenleg nagyon magas politikai aka­dályok tornyosulnak az IMF visszahívása előtt. most viszont - főleg a gyenge fo­gyasztás és beruházás miatt - je­lentős külső többlete van a gazda­ságnak. A kivételek közé tartozik Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) londoni elemző­je, aki korábban a 295-300 forin­tos eurósávot tartotta kamateme­lési küszöbnek. A szakértő sze­rint azonban a devizahitelesek törlesztési terheinek enyhítését célzó kormányintézkedések nyo­mán ez a küszöb most már köze­lebb lehet a 320-325 forintos ár­folyamsávhoz. Az adósság megújításában'iti- kább hosszabb távon lenne szükség a külföldi szereplőkre, ehhez elengedhetetlen egy olyan hiteles makropálya, amely az adósságállomány csökkenését képes lenne garan­tálni. A 2012-ben hatályba lépő alaptörvény is előírja ezt, s az MNB elemzői szerint ennek ele­get is tesz a 2012-es költségveté­si törvénytervezet: 78,5 száza­lékról 77,5-re csökkenhet le - áll a jegybank elemzésében. A fenntartható pályához fontos a költségvetési egyensúly is, az MNB értékelése szerint pedig - amennyiben a tartalékok nagy részét befagyasztja a kormány - tartható lesz a 2,5 százalékos hiánycél jövőre. A büdzsé tervezéséről azon­ban így is lesújtó véleményt al­kottak 'a'1 jegybanki elemzők, egyikük szerint példátlan volt az utóbbi Időszakban, hogy a költ­ségvetési törvényjavaslat benyúj­tásakor még nem állnak rendel­kezésre az adójogszabályok. Azt a szaktárca csak két nappal a bü­dzsét követően nyújtotta be az or­szággyűlés elé. Néhány adóbevé­tel pedig ugyanúgy túl van ter­vezve, mint a korábbi években - hívták fel a figyelmet. Pluszáfabeszedés: nem az ellenőrzésben bíznak adózás A behajtás szigorítása hozhatja meg a várt eredményt a 40 milliárdos pluszáfa ügyében /***# tg* i '■■■- ■ ■ A mezőgazdasági csalások okozták a fő problémát az áfabevételeknél Ebben az évben már egészen biztosan nem szed be az adóha­tóság 40 milliárd forintnyi plusz­áfát az ellenőrzésekkel - lénye­gében így fordítható le a NAV vá­lasza, melyet a Világgazdaság ér­deklődésére küldött. Azt kérdez­tük, hol tartanak az ellenőrzé­sek, hány cégnél jártak, és mennyi bevétel várható az eddi­giek alapján. Az adóhatóság azt írta, hogy az ellenőrzéseket fő szabály szerint 90 napon belül kell lezárniuk, amely a legna­gyobb adózók esetében 120 nap, illetve indokolt esetben meg­hosszabbítható. Vagyis - a NAV szerint - feltett kérdéseink „ko­rainak tűnnek”, azokra még nem áll módjukban válaszolni­uk. Emlékeztetőül: Matolcsy György nemzetgazdasági mi­niszter szeptember elején Lovas- berényben jelentette be, hogy áfaügyi „hamisságok” miatt 600 milliárd forint adó nem folyik be, és a NAV a „hatékonyabb adóbe­szedésre való átállás keretében vállalta, hogy 40 milliárd forint többletáfát szed be az idén”. A 90 napos határidővel az azonnal el­rendelt ellenőrzések is decem­ber első felében zárulnának le. Azt is írja a NAV, hogy a 40 mil­liárd pluszbevételt csak úgy tud­ják teljesíteni, hogy munkaerőt csoportosítanak át, illetve a ha­tékonyságot fokozzák - nem csak az ellenőrzés, hanem a vég­rehajtás során is. A hatóság vá­lasza egybecseng azzal, amit az adóhatóság ügyeit ismerő forrá­saink állítanak, vagyis hogy a NAV eleve nem ellenőrzésekkel gondolta beszedni a pluszpénzt, hanem a behajtás szigorításával. Ennek eszköze lehet a kisebb ér­tékhatárra is elrendelt, esetlege­sen azonnali inkasszó, a vissza­igényelt áfa lehetőségek szerin­ti visszatartása, a gyorsabb árve­rezések. Ez persze azt is jelenti, hogy nem kizárólag az áfára koncentrálna a hatóság, hanem minden adónemre vonatkozik a szigorítás. Kényszerintézkedé­sekkel nagyjából évi 300-350 milliárd forinthoz jut a NAV ré­vén az állam, ezt kellene tehát növelni 40 milliárddal. Eddig jó úton járnak: szeptemberig 233 milliárdot szedtek be, 4,1 száza­lékkal többet, mint tavaly ugyan­ebben az időszakban. Az adóhi­vatal válaszában is utal egyéb­ként arra, hogy az ellenőrzések mellett más eszközeikkel is hoz­zá tudnak jutni pluszbevételhez. Azt írják, egyre több közérdekű bejelentés érkezik hozzájuk, az ezek segítségével indított ellen­őrzések száma 4130 volt, csak­nem ló százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. A feltárt adókü­lönbözet még nagyobb arányban nőtt: 2,2 milliárdról 5,1 milliárd- ra. Úgy tudjuk, a 40 milliárdos összeg úgy merült fel a kor­mányzaton belül, hogy a mező- gazdasági ágazatban az indo­koltnál kevesebb áfa érkezik, és az eredeti tervekben ennek be­szedését irányozták elő év végé­ig. Orbán Viktor miniszterelnök egyébként éppen az ágazatban sejtett áfacsalások visszaszorí­tásáért jelentette be szintén szeptemberben, hogy bevezetik az úgynevezett fordított áfafize­tést a mezőgazdaságban. A csa­lások mértékét szakértők az olajszőkítéséhez hasonlították. A legelterjedtebb módszerek szerint csak papíron mozgott az áru, vagy pedig tucatnyi cégen vezették át. ■ VG-A ■■ «V Nyolcnapos ülésezés a parlamentben A KÖLTSÉGVETÉSRŐL, az Új adótörvényekről és a nép­szavazás szabályairól vi­táznak többek közt az Or­szággyűlés következő ülé­sein. A T. Ház jövő hétfő­től egymást követő nyolc munkanapon is ülésezik. A legfontosabb téma a 2012-es büdzsé általános vitája lesz, erre szerdától kerül sor, ehhez kapcso­lódva pedig több gazdasá­gi törvény is módosul. Az új adószabályokat megha­tározó csomag kedden ke­rül napirendre, majd sor­ra kerülnek az igazság­ügyi szervezet átalakításá­ról szóló sarkalatos törvé­nyek is. Os^Kó: Nem egyértelmű azASZ-jelentés TANÚKÉNT hallgatta meg a bíró­ság Oszkó Péter volt pénzügymi­nisztert a Sukoró-ügyben. Azt mond­ta, nem derült ki egyértel­műen az Állami Számvevő- szék jelentéséből, hogy a telekcserénél a két terület közti értékkülönbség mi­lyen nagy. budai gyula el­számoltatásért felelős kor­mánybiztos eközben sike­resnek ítélte az elmúlt egy évben folytatott mun­káját. Közölte: hivatala 32 kiemelt ügyben folytat1«*' vizsgálatot, és 38 büntető feljelentést tett. Budai be­jelentette azt is, hogy vizs­gálatot rendelt el a Hon­véd Kórház közbeszerzé­sei és megbízási szerződé­sei ügyében. Kétmilliárdos kenőpénz a BKV-nál? kétmilliárd forint kenő­pénzt kért a Swietelsky Építő Kft.-től azért, mert BKV-s belső információk­kal hozzásegítették a 4-es metró 40 milliárdos belső- építési tenderének meg­nyeréséhez - állította An­tal Attila, a közlekedési cég volt vezérigazgatója egy az index.hu birtokába került nyomozati anyag szerint. A hírportál szerint Antal a tárgyalás végén már nem volt ott, így nem tudja, megszületett-e a megállapodás. Vodafone: díjnyertes ^ügyfélszolgálat HARMADSZORRA osztották ki a Kiválóság az Ügyfél- kiszolgálásban Díjakat. Az újonnan létrehozott elekt­ronikus ügyfélszolgálat kategóriában a Vodafone Magyarország Zrt.-é lett az első hely, a Fővárosi Vízműveket, valamint a K&H Bankot megelőzve. A megkérdezettek 93 szá­zaléka elégedett volt a Vodafone-nal. @ IDŐJÁRÁS Folyamatosan frissülő, helyfüggő előrejelzés a T-Mobile wap- portálján, http://wap.t-zones.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom