Új Néplap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-18 / 244. szám

ÚJ NÉPLAP - 2011. OKTÓBER 18., KEDD Nívós ’56-os konferenciát rendeznek Törteién Tartalmas ünnepségre készül­nek Törteién az 1956-os forrada­lom és szabadságharc évforduló­ja előtt tisztelegve. Nem csak egy „szokásos”megemlékezésről lesz ugyanis szó, hiszen nívós konferenciát szerveztek jeles előadókkal a '56-hoz kapcsolód­va. A szervezők az önkormány­zat, a Törtei Jobbításáért Alapít­vány, valamint a Történelmi Is­meretterjesztő Társulat Egyesü­let „1956 - A vidék forradalma” címet adta a rendezvénynek, melyet a Déryné Művelődési Központban tartanak meg e hét végén, szombaton. Az Első Törteli Történelmi Kon­ferencián beszédet mond Varga László országgyűlési képviselő (KDNP), bevezetőt pedig a leveze­tő elnök, dr. Berényi István pro­fesszor, az Akadémia Földrajztu­dományi Kutatóintézetének munkatársa tart. Az előadások sorában olyan érdekes témákról esik szó, mint például Vágó Sán­dor helytörténet-kutatótól a Ko­rábban még Jézust is befalazták - 1956 Törteién; Székely Gábor helytörténésztől Az 1956k>s forra­dalom a Felső-Kiskunságban; Farkas Tibor történésztől Kecske­méti bíróperek; Kozma Csabától 1956 Szolnokon; Istenes Móniká­tól Börtönvílág Magyarországon; Wirth Gábor történésztől Mese tankkal - a se nem munkás, se nem paraszt kormány meg nem alakulása Szolnokon. ■ ABONY ÉS KÖRNYÉKE Megújult a karai toter. A hét végén átadták Jászkarajer 5n a megújult fő­teret. Itt a többféle díszítőelem, pihenőpad és szemetes ukák mellett kie­gészült az autóbuszmegálló, és rózsákat, gömbakácoka ültettek. Kiépült a kamerarendszer, és elkészült a régóta várt játszótér is Az országszerte ismert juhász nagydíjat kapott A 75. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kiállítás (OMÉK) juhtenyésztési nagydí­ját Sebők Mihály törteli juhte­nyésztő érdemelte ki. Az elisme­rést Fazekas Sándor vidékfejlesz­tési miniszter adta át a sokéves kitartó tenyésztői munka elisme­réseként. Az országszerte ismert szakember törzsállományát magyar merinó, német húsme- rinó és német feketefejű anyajuh képezi. Sebők Mihály kiemelke­dő szakmai és tenyésztői mun­káját már számos elismeréssel díjazták az országos mezőgaz­dasági kiállításokon, több mint 30 tenyésztői nagydíjat kapott. 2008-ban egy 12 éves anyajuh Életteljesítmény Dí­jat kapott: 15 ellésből 31 bárányt ellett és valamennyit felnevelte. Nagyon büszke rá, hogy 2009- ben a Tenyésztői Nagydíj mellett elnyerte a Kiállítás Nagydíjat is Debre­cenben. ■ Sebők Mihály Rovásírás is köszönti a Jászkarajenőre érkezőt immár rovásírással is köszön­tik a Tiszajenő felől érkezőket Jászkarajenőn, ahol a koráb­ban elkészült szép, míves táb­la alá a napokban helyezték ki a rovásírásos táblát, rajta a település nevével. Összesen húsz magánszemély vagy vállalkozás adott pénzt e cél­ra, köztük Palya István pol­gármester. Ezenkívül rengete­gén végeztek társadalmi munkát, a táblát Gyurika András, a helyi polgárőrség vezetője faragta. Emlékszalagot kapott a jeles sportember az ismert sportember, Schi- rilla György a környezettu­datos életre akarja felhívni a figyelmet, ezért Szegedtől Budapestre futott. Eközben, több Dél-Pest megyei telepü­lésen is keresztüllütott, így Törteién is. Itt rövid ünnep­ségen a Malom Központban emlékszalagot adtak át a ré­szére — tájékoztatott Godó János polgármester. Somogyis Öko-Jam a természetben az ABONYi Somogyi Imre Ál­talános Iskola Somogyis Öko-Jam névvel tartott ren­dezvényt az újszilvási Ka­lász-tanyán. A nap fő célja a természet- és környezetvé­delem volt. A 3-8. évfolyam diákjai, mintegy 560 fő - ta­nítókkal, tanárokkal, szü­lőkkel és az iskolavédőnővel - kerékpároztak ki a ren­dezvény helyszínére. A polgármester asszony is mérte a vérnyomást A karitász csoport rendezte meg az idősek világnapi ün­nepséget Abonyban. A Közös­ségi Házban szendviccsel és ásványvízzel várták a résztve­vőket. Érdekesség, hogy aki igényelte, annak Romhányiné dr. Balogh Edit polgármester asszony és Egediné Urbán Zsuzsanna asszisztens mérte meg a vérnyomását és vér­cukrát. Ezt száznál is többen vették igénybe. SZ0U0N.hu További Abony és környéki hírek a SZ0U0N.li« hírportálon. Egyre pusztul a zsinagóga végveszélyben Még magtárnak is használták az épületet * s. Nem sok hiányzik, hogy az enyészeté legyen a volt zsinagóga. Odabent csak a kopott falak i Inak, az épület teteje beomlott — mutatja Győré Zsófia. Még a madár is óvatosan száll le az abonyi zsina­góga romos tetejére, hogy nehogy úgy járjon, mint az a gólya, amely­nek oszladozó teteme odabent, a bejárattól nem messze fekszik. Ez egyben jelképe is lehet­ne a zsinagógának, amely, akárhogy is néz­zük, nem áll messze a végpusztulástól. Baranyl György Fénykorában pedig impozáns, gyönyörű épület volt ez kívül- belül, de most megroggyant te­tővel, széthordott, üres, meg­kopott belsővel, aládúcolva kö­zel sem az. Már a bejutás is kö­rülményes, amihez persze en­gedély kell, hiszen ide elméle­tileg a balesetveszély miatt nem jöhet be senki. Lelakatolt, vaspánttal lezárt ajtajához kulcsot az Abonyi Lajos Múze­umi Kiállítóhelyen találunk, amelynek vezetője, Győré Zsó­fia elkísér bennünket. Az aj­tón túl egy sajnos már kopár világ vár. Annak idején népes volt ez a hely, szépen díszített, festett falaival, mennyezetével, karzataival. Ám minden le­pusztult, a plafonról több he­lyen lóg a faanyag lefelé, úgy­hogy pislogunk is rendesen felfelé, nehogy valami a nya­kunkba hulljon. Pedig az abonyi zsinagóga építészeti kuriózum, Közép-Eu- rópa egyetlen klasszicista stí­lusban épült zsidó imaháza. Landherr András, a kor népszerű építész- mestere tervei alapján ké- szült 1825- ben. Rendsze­res hitélet zaj lőtt itt, ám a 11. világháború megtizedelte Abony zsidó­ságát is. Az­tán 1945-től nem áll re: semmilyen nem hiteles rint 1963-tól donosa a Jó Szövetkezet, magtárnak h tét, 2000-től nyi Mezőgazi Szolgáltató 2007-1 egészen 1963-ig idelkezésre róla lokumentum. A ulajdoni lap sze- í zsinagóga tulaj- sef Attila Agrár mely raktárnak, isználta az épüle- i tulajdonos Abo- asági Termelő és Rt. volt. Majd en jött létre az ibonyi Zsinagó­gáért Alapítvány a műemléki védettség alatt álló épü­let megmenté­sére. Az ala­pítvány pá­lyázatot nyúj­tott be a Nemzeti Kul­A környék legnagyobb zsidó közössi ge élt itt abonyban 1746 előtt egyetlen városok tiltot ák a zsidók le- zsidót sem tartottak nyilván. telepedését, 1} y az ország Az első hiteles adat az abo- egyik legnag} óbb zsidó közös- nyi zsidókról egy 1756-ból va- sége alakult i i Abonyban. ló városi adókönyv, és 1770 az első iskolt 1789-ben kez- táján már a zsidó hitközség dett el működ ti és 1802-ben is megalakult. A szomszédos az első zsidó i rvos is megje- Szolnok, Cegléd, Tiszaföldvár lent a zsidó h zösség körében. turális Alaphoz a veszélyelhárí­tásra, a tetőhéjazat átrakására és pótlására, amire ötmillió fo­rintot sikerült elnyerni. Az alapítványnál megtud­tuk, hogy a munkaterületet már átadták, és a múlt héten tartottak megbeszélést a mű­szaki szakemberek és a kivite­lező részvételével. Ugyanis olyan szintű balesetveszély, ál­lagromlás van a födémen, hogy igazából már nehéz eldönteni, hogy mi is tart mit. Ezért vala­miféle pótmunkát be kell iktat­ni még a veszélyelhárítás előtt- re is. Csakhogy olyan a faszer­kezet a födémen, amihez túl nehéz hozzáfogni, ezért ez egy kis ideig még hátráltatja a munkát; Az alapítványnál elmondták azt is, vannak, akik úgy vélik, egy, a mai kornak megfelelő épületet kell belőle csinálni, mert Abonyban már gyakorla­tilag nincs zsidóság. Márpe­dig ha ezt a pénzt nem tudják lehívni, akkor nem sok re­ményt lehet fűzni a zsinagóga jövőjéhez. Mindenesetre az alapítványnál nem gondolkod­nak határ-időmódosításban, a határozott tervük az, hogy az idei évből nem akarnak ki­csúszni. Tisztább és jobb lesz az abonyi ivóvíz minősége Épül az abonyi vízmű technológi­ai épülete, túl vannak már az ala­pozáson. A város ugyanis pályá­zatot nyert ivóvíztisztításra, illet­ve vízmű-rekonstrukcióra. Mint Kemecsei Antaltól, az Abokom fő­mérnökétől megtudtuk, a most ki­épülő technológia alapvetően ar­zénmentesítésről, ammóniamen­tesítésről és aktív szénszűrős tisz­tításról szól. Ehhez kapcsolódódik az a rekonstrukció, amely során 3,2 kilométeren kicserélik az abo­nyi vízcsőhálózatot. Az Alföldön egyébként jellem­ző, hogy az ivóvíz arzéntartalma magasabb az uniós értékeknél. »Abony esetében csak pár mikrogrammal: az uniós előírás szerinti 10 mikrogramm helyett 14-15 mikrogramm.- Az arzén tekintetében jobb minőségű lesz a víz, de talán még fontosabb az ammóniamentesí­tés, a gáztalanítás. Ettől gyakorla­tilag azt várjuk, hogy a hálózatba kevesebb szerves anyaggal, am­móniatartalommal jut a víz, és a rendszerben kisebb kirakodás fog keletkezni - mondta a főmérnök. A rekonstrukciós részhez kap­csolódik még a város vízhálóza­tának körülbelül 50 százalékát magában foglaló mechanikai csőtisztítás. így remélhető, hogy érezhető módon jobb lesz a víz­minőség a rekonstrukcióval érintett területeken. ■ Továbbra sincs jegyzője a városnak Hiába szavaztak már többször is a képviselő-testületi üléseken Abony jegyzőjének személyére, máig nem sikerült megválasztani egyetlen pályázót sem erre a posztra. Ezért újra kiírta a jegyzői pályázatot legutóbbi ülésén a kép­viselő-testület. Pedig igencsak ak­tuális lenne a polgármesteri hiva­tal élére jegyzőt találni, hiszen februárban távozott posztjáról a város korábbi jegyzője, dr. Né­meth Mónika, aki közös megegye­zéssel bontotta fel a munkaszerző­dését. így a munkáját jelenleg is az aljegyző, dr. Vörös Zsuzsanna látja el, akit egyébként szintén a korábban elment aljegyző helyé­re választottak meg, nem sokkal a jegyző távozása előtt. ■ i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom