Új Néplap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-13 / 240. szám

2011. október 13. 3 polgárőrség. A napokban önszerveződés útján létrejött a Csallóköz városrészben a szolnoki polgárőrség területi csoportja. A Szent Tamás Görög Katolikus Általános Is­kolában tartott alakuló ülésen a városvezetés és a helyi lakosság is egyaránt támogatá­sáról biztosította a mostantól a térségben járőröző polgárőröket. AKTUÁLIS Előfizetési és terjesztési ügyekkel kapcsolatban várjuk a Mészáros L. u. 2. szám alatt! Zöldszám: 80/200690 HÍREK AZ ALKOHOLIZMUS, MINT BETEGSÉG A FŐ TÉMA Az Életesély Mentálhigiénés Alapítvány szervezésében ok­tóber 18-án 17 órától előadást hallhatnak az alkoholbeteg­ség kevésbé ismert családi vo­natkozásairól, valamint a csa­ládi szerepekről Az előadás helyszíne a Civil Szolgáltató Központ (Baross út 56.) nagy­terme. Az előadás ingyenes. KÉT HÉT ALATT TÉLIESÍTIK ATISZALIGETI FÜRDŐT A téli átállás miatt a hét ele­jén ideiglenesen bezárt a Li­get Termálstrand és Élmény­fürdő. A műszaki átállás után — többek között a sátrakat is felhúzzák — legközelebb ok­tóber 24-én a megszokott reggeli órákban nyit újra a ti- szaligeti létesítmény. ÉLELMISZER-ADOMÁNY A RÁSZORULÓKNAK Tíz tonna tartós élelmiszert to­vábbít a rászorulók részére a szolnoki Addiktológiai Köz­pont a napokban. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet uniós élelmiszeradomány- programjának köszönhetően 3300 szolnoki rászoruló kap majd lisztet, kekszet, tésztát, konzervet és édesítőszert. TÁMOGATÁS ESETÉN BŐVÜL A KERÉKPÁRÚT Az önkormányzat pályázatot nyújtott te a Szolnok-Tószeg közötti kerékpárút tervezésé­re. Az EuroVeto nyomvonal 6500 méter hosszú, a 4625- ös számú közúttal párhoza- mosan fut, mely a négyes szá­mú főút külön szintű csomó­pontján átvezetett meglévő kerékpárút végétől indul a tó­szegi kerékpárgyárig, majd a tószegi bicikliúthoz csatlako­zik. A projekt költsége 12 ezer 375 ezer forint amely a támo­gatás összegével megegyezik. BETEG GYEREKEKNEK GYŰJTÖTTEK A RÁKÓCZISOK Papírgyűjtést rendeztek nemrégen a II. Rákóczi Fe­renc Általános Iskolában. A gyerekek a bevétel egy ré­szét felajánlották a Hetényi Géza megyei kórház gyer­mekosztálya számára, ezál­tal beteg társaiknak rajzsze­rekkel, könyvekkel, DVD- kkel kedveskednek majd. Középiskolánkban tanított a fenséges Szent Korona Kedden a Szolnoki Műszaki Szakközép és Szakiskolában „Honvéd Koronaőrség a Szent Korona szolgálatában” címmel a koronaőrséget újraszervező Kun Szabó István honvéd koronaőr dandártábornok, budapesti helyőrségparancsnok, s egyúttal az MHT Támogató Dandár pa­rancsnoka tartott előadást Gúth Ferenc igazgató és Jaksa Tibor alezredes tanár jelenlétében a ka­tonaiskolásoknak. Az érdekfe­szítő tájékoztatón a hallgatóság számos, a nyilvánosság előtt jó­részt rejtve maradó ismerettel gazdagodhatott legnagyobb becsben álló nemzeti ereklyénk történetéről és az újjáalapított Koronaőrség intézményéről, mindennapjairól. Kun Szabó István összefoglal­ta a Szent Korona őrzésének tör­ténetét, számos, a köztudatban nem ismert adalékkal bővítve annak mozgalmas históriáját. Valószínűleg kevesen tudják, hogy a koronát először az egy­ház őrizte, természetesen szin­tén katonai erővel, majd egy bi­zalmi rendszeren alapuló, fő­urakból álló testület felelt érte. Ezt váltotta fel a második világ­háborúig fennálló koronaőri in­tézmény, melynek tagjai régeb­ben családjukkal együtt feleltek a korona épségéért. A rendkívü­li felelősség nem volt véletlen, mert Magyarország törvényes királya csak az lehetett, akit a Szent Koronával koronáztak meg, ennek hiányában az alatt­valókat semmire sem kötelezte a királynak tett esküjük sem. Ezért érthető, hogy Mátyás ki­rály annak idején az ország egy­éves bevételének összegét fizette ki megváltásként, amikor vissza­kapta az ország idegen kézre ke­rült koronáját. Kun Szabó tábor­nok részletesen kitért az ereklye évszázados hányattatásainak ál­lomásaira is, s azt is megtudtuk, hogy a második világháború utá­ni amerikai visszaszolgáltatásá­ban a politikai megfontolások mellett érzelmi okok is közreját­szottak, mert a köztudatban az él róla, balszerencsét hoz ületék- telen birtoklójára. Az újjáalapított Koronaőrség­ről megtudtuk azt is, hogy mind kiképzését, mind a rá háruló fal­adatait tekintve rendkívül gon­dosan kiválogatott emberanya­gával a Magyar Honvédség leg­keményebb alakulatai közé tar­tozik, tiszti, tiszthelyettesi állo­mányának ennek megfelelő fizi­kai, szellemi követelményeknek kell eleget tennie. Esetében nem csak díszőrségről van szó, ha­nem éles lőfegyverekkel felsze­relt harci alakulatként végzi fele­lősségteljes feladatát, melynek tagjainak, esküjük szerint, éle­tük feláldozása árán is meg kell felelniük. A rendkívül kemény kiképzés, amibe külföldi misszi­ós tevékenység is beletartozhat, és a szolgálat, melynek során nem csak államiságunknak az Országházban levő jelképét kell dísz- és fegyveres őrség kereté­ben éjjel nappal vigyázni — a maximális biztonságot nyújtó technikai védőeszközök, például a négymázsás üvegbúra mellett - hanem a parlamentben és az állami ünnepeken őrszolgálatot is ellátnak. Ötéves koronaőri szolgálatukat követően pedig jól képzett katonaként folytathatják a kétség kívül kisebb megterhe­lést jelentő szolgálatot a Magyar Honvédség más alakulatainál. Kun Szabó István tábornok ki­fejtette, hogy a Koronaőrség va­lamennyi tagja átérzi felelőssége súlyát, amihez személyes él­ményként hozzátette, hogy az ereklye közelében szinte érzi an­nak kisugárzását, történelmünk jelképes üzenetét. Amint el­mondta, múlt nélkül nincs jelen s nem létezik a jövő. SZATHMÁRY ISTVÁN M !ó1 :M l7:M fn: i ki tu :i rTM A Magyar Királyi Koronaőr­séget 1751-ben hozták létre, s több mint egy évszázadon át a császári reguláris had­seregből szerveződött. I. Fe­renc József 1871. május 27- én kiadott elhatározása ér­telmében a koronaőrséget a Magyar Királyi Honvédség állományából kellett meg­szervezni, s mint önálló csa­pattest, a Honvédelmi Mi­nisztérium hatáskörébe tar­tozott. A koronaőrség a II. vi­lágháború végét követően, 1945-ben szűnt meg, míg a Szent Korona a kalandos, rejtőző útja során az Egye­sült Államokban kötött ki, ahonnan 1978. január 6-án tért haza. Jelenleg az Ország­házban van az otthona, jel­képezve azt, hogy a Szent Korona az államiságunk szimbóluma, s mint jogi sze­mély, jogilag a magyar állam­nak megfelelő, így hazánk legféltettebb kincse. m. a Kun Szabó István (jobbról a második) és Jaksa Tibor (balról a második) a diákok gyűrűjében a Szent Korona másolata mellett VÉLEMÉNY SZATHMÁRY V jjß*. ISTVÁN Szűz Mária visszatérése A világot a fontos helyek te­szik különösen otthonossá, s ehhez még látványosnak sem kell lenniük. Csak odaillje­nek, ahol vannak, s szólja­nak hozzánk. Nem harsá­nyan, de megállásra, elmél­kedésre késztetően. ilyen fontos hellyel lett gaz­dagabb Szolnok városa. Hosszú huzavona után ismét látható a több mint százhat­van éves, régi szolnoki tűzvé­szek emlékére állított Mária- szobor, amit az ötvenes évek­ben száműztek a plébánia- templom folyosójára, hogy el­tüntessék a szem elől, majd némi vándorút után került vissza városunkba. Végül példaértékű polgári összefo­gás adta vissza régi méltósá­gát, Mária képmása ismét helyén van, míg azokat, akiknek útjában volt, már ré­gen elfújta a szél semmi sincs véletlenül A Má- ria-szobor talán jobban is járt az időleges száműzetéssel, különben osztozhatott volna a Kossuth téri Szenthárom­ság-szobor sorsában, amiről még jó kép sem maradt, hogy újra lehessen formálni, már csak a torzója árválkodik a templom falánál. Mária nai- vap yzép emberi léptékű kép­mása ma csendben, szeré­nyen ott áll a nevét viselő utca torkolatánál, s már eddig is sokakat megszólított. Mindig friss virág övezi, s nemegy­szer látni előtte imába merü­lő, a mindennapi nyüzsgés, rohanás terhét néhány rövid percre letevő embereket csend­ben megállni. létezése, amellett, hogy váro­sunk is gazdagodott általa, talán azoknak is üzenet le­het, akik ugyan nem a hit út­mutatásain belül vagy más­féle istenkép nyomában kere­sik életük vezérfonalát, de bennük él egy, a napi léten túlmutató életminőség iránti vágyakozás. UaJJ a-XIUhI Haoa szoijoni SZOUON.hu A SZOLNOIWÁSZKUN ONLINE Kablay Lajos a legújabb díszpolgárunk Szolnok város közgyűlése szeptemberi ülésén posztu­musz díszpolgári címet adomá­nyozott Kablay Lajos ezredes­nek. A címmel járó oklevelet a születésének 100. évfordulójára rendezett, október 7-i ünnepsé­gen adta át Szalay Ferenc pol­gármester Kablay Lajos özve­gyének. Kablay Lajos posztumusz ez­redes az 1956-os forradalom és szabadságharc kiemelkedő szolnoki személyisége. A Ludo- vika Akadémián végzett, majd elvégezte a Horthy Miklós Re­pülő Akadémiát. 1949-ben a szolnoki Kilián György Repülő Hajózótiszti Iskolához helyez­ték, 1951-ben pedig kinevezték az iskola és a helyőrség pa­rancsnokává. 1956 októberé­ben a pesti események hatására Szolnokon is elkezdődött a for­radalom. A fiatalok fegyvert kértek, a szovjetek túlerőben voltak, a parancsnoknak mérle­gelnie kellett. A pénteki ünnep­ségen Lamos Imre dandártá­bornok így idézte fel az akkori helyzetet: „Kablay Lajos tudta, önfeledt társadalmi lelkesedés, aktivitás, szabadságvágy kerí­tette hatalmába az embereket. Felismerte viszont azt is, hogy abban a történelmi pillanatban a szovjetekkel való kényszerű kapcsolattartásra is szükség van. A legdrágábbra, az emberi élet megóvására gondolt.” Kablay Lajos a forradalom után nyugdíjazását kérte. Eljá­rás is indult ellene, egy év fel­függesztett börtönbüntetést ka­pott. A város azonban megme­nekült a szovjet pusztítástól. Példamutatásáért, emberségé­ért Szolnok város posztumusz díszpolgári címmel tüntette ki. Szalay Ferenc polgármester be­A HATALOM MEGHURCOLTA szédében elmondta: „ezzel a s díjjal a város felemeli Kablay u Lajost arra szintre, amelyen | Damjanich tábornok, Verseghy J Ferenc és még oly sok nagyság I van ebben a városban.” A címet igazoló oklevelet a polgármester Kablay Lajos öz­vegyének adta át. A visszarendeződés koncepci­ós elemei elérték, hogy letar­tóztassák. Megfélemlített, beta­nított tanúkat vonultattak fel személye ellen. Kablayt 1958. július 3-án egy évi felfüggesz­tett börtönbüntetésre ítélte a Legfelsőbb Katonai Bíróság. Hátralévő élete a kiútkeresés­sel telt, lelkét az akkori hata­lom megtörte. Szalay Ferenc polgármester Kablay Lajos özvegyének (középen) adta át a díszpolgári címet I i i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom