Új Néplap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-12 / 239. szám

2011. OKTOBER 12.. SZERDA KOZELET Ellentámadás áajn ünyi dig he nyilatkozta, egyértelm n volt miniszterelnök rágalmazás miatt személyiségi joj elszámoltatási kormánybiztos ellen, a Magyar Nem-, fel. Budai a Hajdú-Bét károsultjai ügyében azt rabbi vezetőinek - így Bajnainak - a felelőssége HÍRSÁV Kész az önkormányzati törvény normaszövege elkészült az önkormányzati törvény kilencven oldalas tervezete. Egyebek között az áll benne: új hitelt csak kor­mányzati engedéllyel vehet­nek majd fel a települések, il­letve annyit, amely nem ha­ladná meg a települések be­vételét. Állami kézbe kerül­nek majd az alapfokú isko­lák. A vagyonbiztonság és a rend érdekében külön rend- fenntartó szervezetet is létre­hozhatnak a települések. A megyei jogú városok státusa megmaradna, de elnevezé­sük megyei város lenne. Járai: újra IMF-hitelre szorulhatunk előállhat olyan helyzet, amikor Magyarország újra IMF-hitelre szorulhat - je­lentette ki tegnap Járai Zsig- mond. Az MNB felügyelőbi­zottságának vezetője, a Költ­ségvetési Tanács elnöke sze­rint rendkívül bizonytalan a nemzetközi környezet ala­kulása, és a tervezett bevéte­leket veszélyezteti, hogy az ezeket biztosító törvények jó része még nem készült el. Járai: Több bevétel kellene Tovább szűkül a hatáskör t. ház Újraszabályozzák az Alkotmánybíróság működését Paczolay Péter, az AB elnöke: Tátongó lyukak a pénzügyi törvényeknél... Alkotmánybíróság - új jogkörök (tervezet) Leszűkül, de nem tűnik el az Alkotmánybíróság hatásköre - a testületet újraszabályozó törvény- javaslat vitája tegnap kezdődött el a Parla­mentben. A törvények utólagos normakontroll- ját személyes érintett­ségnél, vagy nagy ellen­zéki egységben lehetne kérni. Sztojcsev Iván „Tátongó lyuk marad a pénzügyi törvényeknél az alkotmányvéde­lemben” - hangoztatta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (AB) elnöke a Parlamentben tegnap, a taláros testületről szóló új tör­vény általános vitájában. A ja­vaslatjelentősen szűkítené az al­kotmánybírák mozgásterét, kü­lönösen a gazdasági kérdések­ben. A jogszabályok előzetes nor- makontrollját ezután nemcsak az államfő, hanem a T. Ház is kérheti. Az utólagos vizsgála­tot viszont jóval kevesebben kérhetik. Eddig bárki kezdemé­nyezhetett utólagos norma­kontrollt, ezután csak a kor­mány, az alapvető jogok bizto­sa, vagy a parlamenti képvise­lők 25 százalékának kérésére jöhet a vizsgálat. Jelenleg egye­dül egyetlen egy ellenzéki párt sem lenne képes normakont­rollt kérni. Egyéni ügyekben ezentúl is lehet alkotmányjogi panaszt tenni, ha valaki személyesen érintettnek érzi magát. Azt, • előzetes normakontroll a törvény kezdeményezője, a kormány, a házelnök vagy a köztársasági elnök kezdemé­nyezésére • utólagos normakontroll a kormány, az alapvető jogok biztosa, vagy a képviselők 25 százalékának kezdemé­nyezésére • önkormányzat feloszlatásá­nak engedélyezése, ha alkot­mányellenesen működik • EGYEDI NORMAKONTROLL: bí­rók kérhetik, ha a munká­juk során törvényben alkot­mányellenességet látnak • alkotmányjogi panasz, ha egyéni ügyekben a személye­sen érintettek kérik • nemzetközi szerződés vizs­gálata • állami szervek közti hatás- köriitközés feloldása • önkormányzati rendeletek vizsgálata hogy mi számít érintettségnek, az alkotmánybírák döntik el. Arra, hogy ilyen indokkal ne engedjen át fontosnak szánt gazdasági törvényt a testület, már ebben a kormányzati cik­lusban is láttunk példát. A vég- kielégítések 98 százalékos kü­lönadóját azzal nem fogadta el az AB, hogy az az érintettek emberi méltóságát sértené. Er­re hivatkozott Paczolay elnök is, aki örül a lehetőségnek, mert a kormány már így is „ra­dikálisan szűkre szabta” azok­nak a körét, akik normakont­rollt kérhetnek. A kormánypárti felszólalók szerint pont ezek az esetek jel­zik, hogy a kormány meghagy­ja a saját korlátáit. Indokolat­lannak tartják, hogy bárki az AB-hez fordulhasson jogi érdek nélkül. Az AB bírói döntéseket is felülvizsgálhat, ám csupán a döntések alkotmányos jogokat sértő vonatkozásait tárgyalják majd. A népszavazási kezdeménye­zéseket nem vizsgálhatná az AB. Az Országos Választási Bizottság engedélyező vagy elutasító dön­téseit eddig ők hagyhatták jóvá. 2012-től ez a feladat a Kúriáé lesz. A politikai befolyásoltság any- nyiban megmarad, hogy az al­kotmánybírákat ezután is a T. Ház választja. Azonban már nem a pártok konszenzusával választanák ki a jelölteket, ha­nem külön jelölőbizottság áll fel. Ebben pedig semmi sem korlá­tozhatja a kormánypártokat, hogy olyan többséget adjanak maguknak, amivel csak a saját jelöltjeik lehetnek esélyesek. Pozsonyban az EU-mentőalapról: mi lesz Radicova kormányával? lapzártánk után éjjel is folyt az alkudozás a pozsonyi parla­mentben: megszavazzák-e az eu- rózóna ideiglenes mentőalapja (EFSF) hitelkeretének és hatás­körének kibővítését. A két kér­dést ugyanis összekötötte a Radicova-kabinet, hogy ezzel ér­je el az EFSF-bővítés ratifikáció­ját, amit a 17 eurózóna-tagállam közül már csak Szlovákiának kellene megtennie-. A négypárti jobbközép kabi­net egyik tagja, a liberális Sza­badság és Szolidaritás (SaS) egy­értelművé tette: nem szavazza meg az EFSF kibővítését. Nem ért ugyanis egyet azzal, hogy az eurózóna egyik legszegényebb országának kelljen kisegítenie a hatalmas adósságokat felhalmo­zó, jobb módú államokat. Miu­tán a kormánypártok nem tud­tak megfelelő parlamenti támo­gatottságot kiállítani a ratifiká­ció mögé, borítékolható volt a szavazás bukása, illetve a kormányválság. Az ellenzéki baloldali Smer az EFSF-bővítés megszavazásáért cserébe a kor­mány radikális átalakítását vagy előrehozott választásokat köve­telt. Az is lehet, reggelre már megbukott a kabinet. Várhatóan újra összehívják a törvényhozást a következő na­pokban, ahol második nekifutás­ra minden bizonnyal megsza­vazzák az EFSF kibővítését. A Smer közölte: a kormány buká­sa után már hajlandó lesz áldá­sát adni a ratifikációra. Az EFSF bővítéséről még a július 21-i eurozónacsúcson döntöttek az állam- és kormányfők. Hatályba lépéséhez az összes euróövezeti tagország áldása szükséges. ■ Hét év börtönre ítélték Timosenkót KijEv A volt kormányfő szerint visszatértek a sztálini idők Ukrajnában „A bíróság bűnösnek találta és hét évi börtönbüntetésre ítélte Julija Vlagyimirivna Timosen­kót” - közölte tegnap az ítéletet kihirdetve Rogyion Kirejev a ki­jevi Pecserszki kerületi bíróság tanácsvezető bírója. Hangsú­lyozta: a volt ukrán kormányfő tetteinek társadalmi veszélyes­ségére való tekintettel nem látja megalapozottnak az ítélet enyhí­tését. A június 24. óta tartó perben a volt kormányfőt azzal vádol­ták, hogy 2009-ben a kormány jóváhagyása nélkül, a Naftohaz ukrán állami kőolaj- és gázipari vállalatnak 1,5 milliárd hrivnya (188 millió dollár) értékű kárt okozva írta alá Oroszországgal a gázszállítási szerződéseket. A bíróság a börtönbüntetésen túl mintegy 1,5 milliárd hrivnya kártérítés megfizetésére ítélte, és hivatali tisztségek betöltésétől három évre eltiltotta a volt kor­mányfőt. Az ítélethirdetés után Timo- senko bejelentette, az Emberi Jo­gok Európai Bíróságához fordul az ítélet miatt, és felszólította az ukránokat, harcoljanak a tekin­télyuralmi rendszer ellen. A volt kormányfő és a védelem végig tagadta a bűncselekményt. Ti- mosenko a sztálini időkre jel­lemző koncepciós perrel vádolta fő politikai ellenlábasát, Viktor Janukovics államfőt. Az ítéletet a fellebbviteli bírósá­gon lehet megóvni. Timosenko a kijevi vizsgálati fogdában marad, amíg az ítélet nem jogerős. A bün­tetés letöltését őrizetbe vételétől, augusztus 5-től számítják. Janukovics ukrán elnök kije­lentette, hogy az ítélet nem vég­leges, mivel a bíróság a hatá­lyos büntető törvényszék értel­mében döntött. Az államfő meg­érti a Európai Uniónak az ügy­gyei kapcsolatos aggodalmait, és a fellebbviteli bíróságra és az esetleges törvénymódosítások­ra is utalt. A bíróság épülete előtt Timo- t senko mintegy kétezer híve tün­tetett, a tömeg nekifeszült a 1 rendőrkordonnak, többeket le­tartóztattak. ■ É. S. Timosenkót nyugtatják az ítélethirdetés után. Az Európai Unió és az USA tiltakozik és koncepciós pert emleget. HIRDETÉS * SZÉCHÉNYI TERV Pályázati lehetőség szociális alapszolgáltatások és gyermek- jóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztésére Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent a „Szociális alapszol­gáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése” című pályázati felhívás, melynek keretén belül a EAOP-4.1.3/A-11 konstrukció célja a szociális alapszolgáltatások­hoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése, míg a ÉAOP-4.1.3/B-11 konstrukció abölcsődei ellátást nyújtó intézmények infrastruktu­rális fejlesztését és kapacitásának bővítését támogatja. Bölcsődék és családi napközik fejlesztését célzó pályázatok esetén kizárólag a kapacitásbővülést eredményező fejlesztések támogat­hatók. Pályázatot nyújthatnak be a pályázati felhívásban felsorolt KSH kód szerinti helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormány­zatok, helyi önkormányzati társulási formák, továbbá azok a jogi személyiségű non-profit szervezetek, amelyek 2010. január 1. előtt jöttek létre: egyesület, egyház, alapítvány, közhasznú non-profit gazdasági társaság, non-profit gazdasági társaság, egyéb jogi sze­mélyiségű non-profit szervezet. A pályázatok keretében igényelhető támogatás összege EAOP-4.1.3/A-11 komponens esetében minimum 5 millió Ft, maximum 150 millió Ft, EAOP-4.1.3/B-11 komponens esetében minimum 10 millió Ft, maximum 150 millió Ft. Apályázatokat 2011. november 14. és 2012. január 9. között várja a VÁTI Nonprofit Kft. Észak-alföldi Területi Irodája. Cím: 4025 Debrecen, SimonfFy u. 4-6.1. em. Kódszám: ÉAOP-4.1.3/A-11, ÉAOP-4.1.3/B-11 További hasznos tudnivalók és a teljes pályázati dokumentáció a www.nfu.hu honlapról tölthetők le.- •íAROHttAGMfGinm ■ ITA* I *¥ BŐI A projekt az Európai Unió timogatitiv. ■ Hl Vxml M. Bl ii Európai Rwj.onil,» A Up ■I» Hm társfinanszírozásival valósul mag. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom