Új Néplap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 205-229. szám)

2011-09-03 / 206. (207.) szám

2011. SZEPTEMBER EGYHÁZMEGYEI HÍREK Új kanonok az egyházmegyében Tóth László: „Mindig éreztem a hívek szeretetét A szerencsi hívektől negyvenöt év után búcsúzott plébánosuk, s jelenleg a miskolci Mindszenti-templomban szolgál EGYHÁZMEGYEI HÍREK Édesanyák imája augusztus 27-én tartotta a Szent Mónika Édesanyák Közössége országos találko­zóját az albertfalvi Szent Mihály-templomban, ame­lyen egyházmegyénk kül­döttei is részt vettek. Olyan édesanyák, akik együtt imádkoznak azért, hogy a gyermekeik ne veszítsék el hitüket. A hálaadó szentmi­sét Erdő Péter bíboros, a kö­zösség fővédnöke mondta. Szalézi tábor A szalézi nővérek szervez­tek nyári napközis tábort az egri Segítő Szűz Mária Főis­kolai Leánykollégiumban. A rendezvényen százhúsz egri és környékbeli fiatal vett részt, akik a lengyel Éva nővér vezetésével két hetet töltöttek az intézmény­ben. A tartalmas program­ban kirándulások, beszélge­tések és játékok szerepeltek. Ősi gyóntatófiilkék a gyöngyösi ferences temp­lom felújítási munkái során a mellékhajóban két befala­zott falfülkére akadtak. Amikor kibontották, régé­szeti szenzációra, ősi gyón­tatófülkére bukkantak. A félkörívben záródó fülkében téglából kialakított pad ta­lálható. A szerzetesek „bio­lógiai lenyomata", vagyis a falnak dőlő fej és test alakja ma is tökéletesen kivehető. Ternyák Csaba érsektől, az Egri Főegyházmegye főpásztorától nemrégiben kapott kanonoki kineve­zést Tóth László, nyugal­mazott szerencsi plébános, aki nyugdíjas kisegítői feladatot lát el a miskolci Mindszenti-templomban. A plébánostól negyvenöt éves szerencsi papi szolgálat után a július 31-ei ünnepi szentmisén búcsúztak el a hívek, a közel­múltban épített modern Mun­kás Szent József-templomban. Az újonnan kinevezett kano­nok 1936-ban született Tállyán. Egész életét meghatározta az imádságos légkör. Már nagyon fi­atalon ministrált, és eldöntötte, hogy pap lesz. Ehhez kiváló neve­lőket és pártfogókat kapott. A Központi Szemináriumban vé­gezte tanulmányait egri egyház­megyésként, s 1960-ban titokban szentelték pappá, az egykori kas­sai egyházmegye szolgálatára. Aranymisés jelmondata: „Mert mim van nekem Kívüled az ég­ben? S ha Veled vagyok, nem kell a föld nékem.” (Zsolt 73,25)- Már 1959-ben befejeztük ta­nulmányainkat Budapesten, a Központi Szemináriumban, de a forradalom után szétverték a papnevelő intézetet, mivel a kis­­papok bojkottáiták az úgyneve­zett papi békegyűléseket - emlé­kezik Tóth László. - Tabódy Ist­ván atya karolta fel a szeminá­rium 85 kispapja közül azt a 75- öt, akit eltávolítottak. Állást, la­kást szerzett nekünk, megszer­vezte tanulásunkat, pappá szen­telésünket. Később Tabódy atya 12 év börtönbüntetést kapott, és csak 1972-ben szabadult. Szen­telésem után nem engedtek papként tevékenykedni, ezért a • Tolna megyei Győré községben kántorként szolgáltam. 1966- ban végül egyházmegyei beosz­tásban Szerencsre helyeztek. Először segédlelkész voltam. Húszévi káplánság után 25 évi plébánosság következett.- Az elmúlt 45 évben nagyon sok szép dolog történt velem. Fo­lyamatosan éreztem a hívek sze­retetét. A legjelentősebbnek ta­lán a templomépítést említhe­tem. Kilenc év telt el az 1993-as alapkőletételtől a 2002-es szen­telésig. Mint sokan tudják, ez egy modern épület. Akadtak, akik hagyományos formájút szerettek volna. A templomot földtöltés veszi körül, a közel­ben széthordott Takta-földvár emlékéül. A tető ragasztott fa szerkezetű. Az alaprajz egyenlő oldalú háromszög, ami a Szent­­háromságra utal. Az alsó szint urnatemető. A helyi cukorgyár, az autószerviz, az önkormány­zat, a vállalkozók és sok magán­ember áldozatos munkája és adománya segítette a megvalósí­tást. Úgy gondolom, nem kell szégyenkeznünk miatta. Új feladatáról még megjegy­zi: - Most úgy érzem, kevesebb itt, Miskolcon a munkám, mint amennyi Szerencsen volt. De itt sem leszek tétlenségre ítélve. Plébánosunknak, Palánki Fe­renc püspök úrnak sok elfoglalt­sága akad. Munkatársaiként igyekszünk a híveket becsülete­sen ellátni. ■ H. J. Boldog II. János Pál tiszteletére Jubileumra készülnek az önkéntesek Új hármas oltár Miskolcon A Karitásznál soha nincs holt idény Az első olyan oltárt Magyarorszá­gon a miskolci Minorita-temp­lomban szentelték fel augusztus 20-án, amelyen a nemrég boldog­gá avatott II. János Pál pápa arc­képe is helyet kapott. A szentelést Jan Zajac krakkói segédpüspök, az Isteni Irgalmasság Bazilikájá­nak igazgatója végezte. A hármas oltár közepén az Is­teni Irgalmasság képe látható, baloldalt Szent Fausztina nővér, a kultusz elterjesztője, jobbol­dalt pedig a Fausztinát szentté és az irgalmasságot ünneppé emelő boldog II. János Pál pápa. Az új oltár a klasszicista környe­zethez illeszkedik, de részletei­ben mai motívumokat is tartal­maz. A lengyel Fausztina nővér a múlt században élt, János Pál pápát idén avatták boldoggá, így ez új ikonográfiái egység az év­ezredes keresztény kultúrában - mondta el Szunyogh László építész, belsőépítész, az oltár tervezője. A miskolci Minorita-templom­nak eddig is erős kötődése volt a lengyelekhez: Irgalmas Jézus­képpel és Szent Fausztina nővér ereklyéjével is rendelkezik. II. János Pál pápa boldoggá avatá­sa kapcsán határozta el a képvi­selő-testület, hogy elkészítteti az új oltárt. ■ A Magyar Katolikus Karitász 80 évvel ezelőtti megalakítására és 20 évvel ezelőtti újraindítására gyakran hivatkoznak az idén. Mint közismert, ez olyan huma­nitárius szervezet, amely korra, nemre, felekezeü hovatartozásra való tekintet nélkül segíti a rászo­rulókat szociális, egészségügyi intézmények fenntartása és kü­lönböző segélyprogramok, akci­ók útján. Az Egri Főegyházme­gyében is olyan közösségek kap­csolódnak össze, amelyek ön­kéntes munkatársakból állnak: azért dolgoznak, hogy Isten sze­­retete kiáradjon a világban, ezért önzetlenül teszik a jót. Tevékeny­ségükről Árvái Ferenc főegyház­megyei karitász-igazgató és Guba Lászlóné irodavezető számolt be.- Újdonságnak számít, hogy Ternyák Csaba érsek úr egy krí­zis-segélyalapot hozott létre azért, hogy a válságos helyzetbe került családok gondjain enyhít­sünk - tudtuk meg Árvái Fe­­renctől. - Hogy a lehető legjobb helyekre kerüljön a pénz, az egyházmegye karitász-csoport­­jának vezetői segítenek a rászo­rulók felkutatásában. Eddig há­rommillió forintot használtunk fel, amelyet elmaradt közüzemi számlák rendezésére, gyógy­szervásárlásra, súlyos pénzügyi problémák enyhítésére fordítot­tunk. Szeptemberben egymillió forinttal támogatjuk a tanévkez­dést tíz település rászoruló csa­ládjainál. Sokféle módját ismerik a se­gítségnyújtásnak. A Sajó, a Her­­nád és a Bódva menti települése­ken 4700 családot telepítettek ki az áradások után. Ezeken a he­lyeken 499 családi ház helyreál­lítási munkálataiból vette ki a ré­szét a karitász. Perén házat vásá­roltak egy háromgyerekes famí­liának, akiknek összedőlőben volt az otthona. Felsőzsolcán, Ónodon és Sajóládon 50 tonna tűzifát osztottak szét az árvízká­rosultaknak. Ongán az egyik ház udvarán ma is térdig áll a víz a tavalyi katasztrófa óta, nekik új kazánra volt szükségük. Akad arra példa, hogy ahol kikötötték a gázt, ott kályhát és tűzifát vet­tek a bajbajutottaknak. Ahol az áramot kapcsolták le, feltöltős villanyórát vásárolt a karitász a szegényeknek. A szervezet nyáron új helyre, az Eger, Szaicz Leó utca 7. szám alatt lévő egri Servita rendházba költözött, ahol az önkéntesek egész nyáron zsíros kenyérrel, teával és üdítővel várták a rászo­rulókat.- Tíz héten keresztül, heti vál­tásban 200 diákot üdültettünk. A gyerekeket az egyházmegyé­ben működő karitász-csoportok küldték. Jelképes, ötezer forin­tos térítési díj ellenében gondos­kodtunk róluk, gazdag progra­mot, várlátogatást, strandbelépőt is biztosítottunk számukra - mondta Guba Lászlóné. - Ugyan­csak vendégül láttuk - idén nyá­ron másodszor is - az iszapkatasztrófát szenvedett devecseri általános iskolások egy csoportját. Ahogy Árvái Fe­renc elmondta: Eger­ben, a Szvorényi ut­cában szeretnék megoldani a hajlék­talanok nappali ellá­tását az egykori tag­iskola épületében. A nappali melegedő mellett szegénykony­hát és a megváltozott munkaképességűek­nek szociális foglal­koztatót is tervez­nek. A Szaicz Leó ut­cában egy használt ruhákat értékesítő karitász-bolt nyitását készítik elő. Természe­tesen sok munkájuk mellett az Egri Főegyházmegye karitász szervezeteinek munkatársai ké­szülnek a szeptemberi lelkigya­korlatra és az őszi jubileumi ün­nepségre.- Önkénteseinknek nagy szükségük van a lelki megerősö­désre is, hogy növekvő feladata­ikat megfelelően tudják ellátni - hangsúlyozta Árvái Ferenc igaz­gató atya. - Önzetlen segítségét hálásan köszönöm minden munkatársamnak és támoga­tónknak. ■ (homa) Kabala és imádság Taxival mentem az esti hangver­senyre, hogy biztosan odaérjek időben. A Minorita-templom előtti megálláskor sietve húztam elő pénztárcámat, mellyel együtt tompa hangot adva kiesett a táskámból valami. A taxisofőr megkereste és a kezembe adta a Szentkútról hozott Mária-érmet. Azonnal meg is jegyezte: „Tes­séknézni, nekem is van egy ha­sonló kabalám”, ezzel mutatja az érem mását. Ilyenkor kívánnám, hogy hir­telen mellettem teremjen egy te­ológiát végzett szakember, aki röviden, meggyőzően elmonda­ná ennek a láthatóan jó szándé­kú sofőrnek, hogy mi a különb­ség a kabala, az amulett, a plüssállatkák tömkelegé és a csodás érem között. A józan pa­raszti ész tanácsára annyit je­gyeztem meg csendesen, hogy ez a csodás érem csak úgy műkö­dik, ha legalább esténként rövid imát mondunk kérésünkhöz. Az érem tulajdonosa elszo­morodva válaszolta, hogy soha nem szokott imádkozni. Kénytelen voltam folytatni: „Nem baj, hogy nem tud mások által kitalált, leírt imákat, de bizonyára akad kérése vagy kö­szöneté a csodás érem névadó­jához, hogy azt Isten elé vigye. Ha a mai napja balesetmente­sen telik, és csak annyit mond: „Köszönöm, Istenem, a mai na­pi segítséget” - már imának számít. u dr. Endrész Erika A HÓNAP VERSE Reményik Sándor Templom és iskola Ti nem akartok semmi rosszat, Isten a tanútok reá. De nincsen, aki köztetek E szent harcot ne állaná. Ehhez Isten mindannyitoknak Vitathatatlan jogot ád: Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! Ti megbecsültök minden rendet, Melyen a béke alapul. De ne halljátok soha többé Isten igéjét magyarul?! S gyermeketek az iskolában Ne hallja szülője szavát?! Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! E templom s iskola között Futkostam én is egykoron, S hűtöttem a templom falán Kigyulladt gyermek-homlokom. Azóta hányszor éltem át ott Lelkem zsenge tavasz-korát! Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! A koldusnak, a páriának, Ajöttmentnek is van joga Istenéhez apái módján És nyelvén fohászkodnia. Csak nektek ajánlgatják templomul Az útszélét s az égbolt sátorát? Ne hagyjátok a templomot, Atemplomotsaz iskolát! Kicsi fehértemplomotokba Most minden erők tömörülnek. Kicsi fehértemplom-padokba A holtak is mellétek ülnek. A nagyapáink, nagyanyáink, Szemükben biztatás vagy vád: Ne hagyjátok a templomot, Atemplomotsaz iskolát! REMÉNYIK SÁNDOR (1890-1941) költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra ki­emelkedő alakja. A leg­utóbbi időkig viszonylag ismeretlen volt Magyaror­szágon, mert 1945 után politikai okokból évtize­dekre száműzték a ma­gyar irodalomból. Szent IsTvarv R ádió a jó hír hangja Miskolc: FM 95,1 - Eger: FM 91Í8. - Sátoraljaújhely: FM 90,6 - Hatvan: FM 94,0 3300 Eger, Széchenyi u. 5. Telefon: 36/510-610 • Fax: 36/510-614 E-mail: info@szentistvanradio.hu Honlap: www.szentistvanradio.hu Kérjük, segítse adományával! Számlaszám: 11102003-18578726-10000001 Magyar Katolikus Rádió Alapítvány Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Homa János Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu E-mail: info@eger.egyhazmegye.hu az Üj Néplap közreműködésével. Kedvezményes előfizetés: 06-80/200-690

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom