Új Néplap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 205-229. szám)

2011-09-07 / 209. szám

ÉLETMÓD HIRSAV Életmód rovatunk heti oldalainak témái KEDD AUTÓ & MOTOR ►SZERDA LAKBERENDEZÉS CSÜTÖRTÖK EGÉSZSÉG PÉNTEK MINDMEGETTE SZOMBAT CSALÁD & NEVELÉS Patinás cég népszerű textilekkel szeptembertől ismét kap­hatók a korábban nagy népszerűségnek örvendő Gardénia függönyök. Az idén 100. születésnapját ünneplő Gardénia cég Ma­gyarország egyik legjelen­tősebb lakástextilgyártó és -forgalmazó vállalata, a Rovitex Homedeco Group érdekeltségébe került. A tervek szerint hamarosan az ország egészét lefedő üzlethálózat segítségével bárki hozzáférhet a cég termékeihez. Áttetsző felületekkel növelhető a térérzet A fehér falak, a kevés, vi­lágos bútor, a semleges sző­nyeg és a reluxa használata a legalapvetőbb tipp, ami­vel optikailag tágítható a legkisebb tér is, és ame­lyek közül bármelyik jól ki­egészíthető a falon egy légi­es üvegpolcrendszerrel vagy egy átlátszó dohány­zóasztallal, melyen szinte lebegnek a tárgyak. A kis­­kegyed otthona szeptem­beri számában számos tip­pet találhatnak, hogy mi­lyen üvegfelületek, üvegbú­torok segíthetik a térnöve­lést otthonunkban. Kifizetődőbb, mint a bankbetét szigetelés A családi házaknál a legrosszabb az energiahatékonyság Százmilliárdos megtakarítást hozhat az országnak A magyar családi házak jel­lemzően F-G energetikai be­sorolásúak, energiaigényük 400-500 kWh/m2/év, ami tíz­szer nagyobb a korszerű épü­letekénél. Egy nem szigetelt családi ház esetében a tető- és homlokzati hőszigetelés nyűászárócserével együtt akár 50-60 százalékos ener­giamegtakarítást is eredmé­nyezhet, és a ház B-C energe­tikai besorolásba jutna, pénz­ben kifejezve például a gáz­számla akár a felére is csök­kenthető. A családi házak hőszigetelése tehát a háztar­tások számára több haszon­nal jár, mint ha bankbetétek­be fektetnék pénzüket Ma­radva a gázáras összehason­lításnál a megfelelő szigete lés több 100 milliárd forint megtakarítást hozhat orszá­gos szinten évente. családi házak energiafogyasztá­sa teszi ki, és csak a fennmaradó rész írható a már több mint 40 százalékban leszigetelt panel- és a 20-25 százalékban korszerűsí­tett téglaépítésű társasházak számlájára. Ebből az következik, hogy a legnagyobb energiameg­takarítási potenciál a - jórészt 1980 előtt épült - családi házak szigetelésével érhető el. A szakemberek nemzetközi példák alapján úgy látják, egy energiahatékonysági beruházás megáll a saját lábán, vagyis az ál­lamnak nem feltéüenül finanszí­roznia kell ezeket a fejlesztése­ket, inkább ösztönöznie. Ez azt je­lenti, hogy például jogszabályok­kal, adókedvezményekkel ser­kenthetné a folyamatokat, így az ebben az iparban lehetőséget lá­tó és érdekelt beruházók (ban­kok, energiaszolgáltatók) bevoná­sával biztosítani lehetne a fejlesz­tésekhez szükséges anyagi esz­közöket és forrásokat. Az energiahatékonyság egyre gyakoribb kifejezés, ha a lakásunk, otthonunk kerül szóba. Úgy tűnik, a gazdasági és a környezetvé­delmi szempontok elérték a családi házakat is, a ten­nivalók halaszthatatlanok. Lakáskultúra Az energiafogyasztás leghatékonyabban a szigeteléssel csökkenthető, rengeteg korszerű alapanyag áll rendelkezésre a háztartások mindössze ló szá­zaléka tervezi, hogy hőszigeteli lakását, házát. Ha az egyéb kor­szerűsítéseket, az energiahaté­konyság-javító felújítást is bele­értjük, ez a szám 22 százalék, vagyis nagyjából 836 000 háztar­tást jelent. A beruházást tervezők 60 százaléka, azaz 500 ezer ház­tartás azonban csak akkor vágna bele, ha ehhez támogatást kapna. Érdekes adat, hogy a csak támo­gatás esetén felújító háztartások már 30 százalék vagy az alatti tá­mogatási intenzitás mellett is haj­landók lennének megvalósítani a beruházást, miközben a felmé­rés szerint a háztartások átlago­san 55 százalékos támogatási in­tenzitást várnak el. A Knauf Insulation szakértői tanulmánya szerint a panelhá­zakra összpontosító korábbi ha­zai energiahatékonyság-fejlesz­tési programok nem a megfelelő szektort célozták, miközben a 2,5 millió magyar családi ház ener­giahatékonysági korszerűsítésé­re még jelenleg sincs életképes ösztönző program, így meglévő épületállományunk energetikai korszerűsítésének szüksége idő­zített bombaként ketyeg - vélik. Ma Magyarország teljes (primer) energiafelhasználásának 33 szá­zalékát (360 PJ) emészti fel lakó­épületeink fűtési és melegvíz­igénye, ám ennek az energia­­mennyiségnek a 81 százalékát a A Nemzeti Fejlesztési Miniszté­rium az elmúlt hetekben írt ki pályázatot energiahatékonysági felújításokra, energiatakarékos új otthonok építésére - a keret­összeg 1,6 milliárd forint, ezt a nemzetközi szén-dioxid-kvótaér­­tékesítés bevételeiből biztosít­ják. Az elnyerhető támogatási összegek vissza nem térítendő, utófinanszírozású rendszerben működnek. Az úgynevezett Gaz­daságfejlesztési operatív prog­ram részeként pedig egy 9 mil­liárd forintos pályázati forrást nyitottak meg, melynek kereté­ben mikro-, kis- és középvállal­kozások kaphatnak segítséget ahhoz, hogy működésük során növeljék az energia- és nyers­anyaghasználat hatékonyságát. Van tehát elmozdulás és kor­mányzati szándék, kérdés: mire is futja ebből az összegből, s va­lójában mennyire lenne szük­ség? Az is lényeges probléma, hogy miként tud mindehhez a lakosság csatlakozni, vannak-e forrásai, megtakarításai, hogy egy-egy beruházásból kivehes­­se a részét, lévén a pályázatok utófinanszírozásúak. A GfK Hungary piackutató fel­mérése szerint a magyar háztar­tások 75 százaléka semmilyen megtakarítással nem rendelke­zik. (Nyugat-Európában ez az arány 30 százalék körüli.) Azok közül is, akiknek van, mindössze 1-2 százalék rendelkezik 5000 eurónál (kb. 1,3 millió forint) na­gyobb megtakarítással. Ebből kö­vetkeztetve a magyar háztartások nagy része nem képes belevágni nagyobb beruházásokba, még ak­kor sem, ha a befektetés később gazdaságosnak bizonyulna. Az Energiaklub adatai szerint Karban kell tartani a kerti bútorokat felújítás Teljesen el kell távolítani a régi festéket a fémfelületekről Grillezés a konyhában, télen-nyáron Bár a nyári szezonnak még nincs vége, s bizonyára ősszel is lesz le­hetőség arra, hogy a kertben, te­raszon élvezzük a kellemes időt, lassan ideje a kerti bútorok kar­bantartására, felújítására gondol­ni. A műanyag szerkezetűekkel nincs sok gond, ám a fa és fém kombinációjú, festett, lakkozott garnitúráknál akadhat tennivaló. Ha a festék megkopott, vagy rozs­­dásodást tapasztalunk, célszerű - csiszológéppel, drótkefével, csi­szolópapírral - teljesen eltávolíta­ni a régi festéket a fémfelületről. Majd az alapozást követően vala­milyen kültéri zománcfestékkel, például Supraluxszal kenjük le. J Használhatunk Hammerite-ot is, s ez valamivel drágább az átlagos A fa és fém kombinációjú, festett garnitúráknál akadhat sok tennivaló festékeknél, viszont nem kell ala­pozni a használata előtt. A fafelü­letet is lehet géppel vagy kézzel átcsiszolni, lényeg, hogy teljesen sima legyen, aztán fapáccal szí­nezhetjük, illetve színtelen lak­kal védőréteget hordhatunk rá. ■ A napsugárzásnak kitett bútort félévente ajánlatos átlakkozni. Ha a bútor esetleg folyamatosan ki van téve a nap sugárzásának, félévente egyébként is ajánlatos átlakkozni. Az apró részletekről, például a csavarok karbantartá­sáról, az ülőpárnák esetleges hi­báinak javításáról se feledkez­zünk meg. ■ Nincs párjuk a faszénen sült éte­lek ínycsiklandozó illatának, de sajnos az ilyesmit egy zárt kony­hában a legritkábban élvezhet­jük. Ezen segít most az LG új, Solar Combi mikrohullámú sü­tője, amely kifejezetten a grilléte­­lek kedvelőit kényezteti. Ezzel a géppel az időjárástól függetlenül bármikor elkészíthetjük ked­venc grillcsemegénket akár a konyhánkban is. A készülék egyedi tulajdonságai közé tartozik, hogy a beépí­tett faszén hőforrásá­val barbecue-ízűvé va­rázsolja ételeinket - mindezt a hagyomá­nyos mikrohullámú sütőké­nél kisebb áramfogyasztással. A grillezős mikrót kétféle méret­ben gyártják, a Solar Combi 32 literes, a Solar Grill pedig 28 li­teres, de bármelyiket is választ­juk, a beépített főzőprogramok mellett öt különböző grillező és nyolcféle pároló funkció áll még a rendelkezésünkre. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom