Új Néplap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 205-229. szám)

2011-09-05 / 207. szám

2 MEGYEI TÜKÖR ÚJ NÉPLAP — 2011. SZEPTEMBER 5., HÉTFŐ A gyakorlati képzésre helyezik a hangsúlyt szakoktatás A tervezetnek a pénzügyi oldalai egyelőre még nem igazán tisztázottak A cél, hogy a munkaerőpiac igényeihez igazítsák a szakoktatást, és alaposabb gyakorlati ismeretekkel lépjenek a fiatalok az életbe. Képünk illusztráció. Három évre csökkentené a kormány a jelenleg négyéves szakiskolai kép­zést. A megyei kereske­delmi és iparkamara üd­vözli a döntést. De mit szólnak a megye szak­képzéssel foglalkozó szakemberei? Munkatársainktól- A szakiskola régebben bizo­nyos szakmákban 2+3 éves volt. Más szakmákban 2+2-es. A gye­rekeket idecsábítottuk, ám az el­ső két évben nem is találkoztak azzal a szakmával, amiért min­ket választottak - mondta Gúth Ferenc, a Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola igazga­tója. - Éltünk azzal a lehetőség­gel, hogy nem csak az iskolában lehettek gyakorlaton, hanem ta­nulószerződéssel vállalkozóknál is. A szakképzés végtelenül drá­ga dolog, hiszen eszközigényes és azzal kell találkoznia a diák­nak, ami az életben vár rá — ma­gyarázta Gúth Ferenc. Annak érdekében, hogy kö- I zelebb vigyék a munkaerőpiac- J hoz a képzést, szaporították a | tanulószerződés intézményét és " bevezették az alternatív szak­képzést a műszaki szakközép- és szakiskolában, ami három­éves volt. Ezek az osztályok még futnak.- Mi is indítottunk egy osz­tályt ebben a rendszerben. A% el­ső évben vannak a gyerekek bent az iskolai tanműhelyben, a második, harmadik évben tanu­lószerződéssel vállalkozónál. A koncepcióval párhuzamosan a tervezet szerint bevezetik a HÍD- programot, melynek lényege, hogy az általános iskolát gyen­gén végzők is fölkészülhessenek a szakképzésre. Ez nem csak a nappali 'tagozatos tanulóknak, hanem a felnőtteknek is terve­zik. Ha végeztek a diákok, akkor bekapcsolódhatnak az úgyneve­zett gyakornoki programba. Er­re is különítettek el pénzt. Ha egy vállalkozó két évig tanuló­­szerződéssel tanítja a diákot, a szakmunkás-bizonyítványának megszerzése után pedig még egy évig, akkor az állam állja a fiatal szakember bérét egy éven keresztül.- A problémát ott vélem felfe­dezni, hogy milyen intézkedé­sekkel tudjuk rávenni a vállal­kozókat, érdekeltté tenni abban, hogy tanulókat fogadjanak. Je lenleg meglehetősen bonyolult ennek az adminisztrációja. A ké­szülő tervezetben ezf, is egyszerűsíte ni szeretnék - jelez­te Gűth Ferenc. A kormány a munkaerőpiac va­lós igényeihez iga­zítja a szakképzés rendszerét: a képzési idő három évre rövidül, és az eddiginél na­gyobb hangsúlyt kap a gyakorla­ti képzés - jelentette ki Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Mi­nisztérium (NGM) foglalkozta­táspolitikáért felelős államtitká­ra. Hozzátette: az NGM szakkép­zési koncepcióját a kormány már tárgyalta és elfogadta, a ter­vezet a közigazgatási egyeztetés és a társadalmi vita után, várha­­tóan keso ősszel kerül az Ország­gyűlés elé. Hangsúlyozta: a 2012-es tanévtől már az új szak­képzési rendszerben tanulhat­nak a diákok. — Néhány osztályban, gépipa­ri és építőipari szakmákban már most szeptemberben elindult a duális képzés a megyében - tud­tuk meg dr. Sziráki Andrástól. A megyei kereskedel­mi és iptpjkamara elnöke elmondta, a német mintára szer­vezett duális képzés lényege, hogy na­gyobb teret kap a gyakorlati oktatás, így még korábban a képzési idő kétharmadát az elmélet tette ki, és csak egy harmadát a gyakor­lat, most ez az arány megfordul. Mindez azonban nem idegen, hi­szen a rendszerváltás előtt ha­sonlóan működött hazánkban is a szakképzés. Sziráki András szerint a változástól sem a fenn­tartók, azaz az önkormányzatok, sem az iskolák nem zárkóztak el, pedig az elméleti óraszámok csökkentése az oktatási intéz­ményekben dolgozó pedagógu­sokat is érinti. A kormány és az iparkamara még tavaly kötött megállapodást a szakmunkásképzés átalakítá­sáról. E szerint a kamara az addi­gi 26 helyett 125 szakma felügye­letét kapta meg. Ez önmagában is jelentős bővülés, mivel ezekben a szakmákban tanul a diákok 80 százaléka. Merészt nem csak a szakmák gondozását, a vizsgakö­vetelmények kidolgozását bízták a kamarára, hanem a központi oktatási programok meghatáro­zását is. Forgács László, a megyei mun­kaadók, gyáriparosok szövetsé­gének elnökségi tagja jónak tart­ja, hogy a gyakorlati képzés sú­lyának növelését, de a tervezeten még sok finomítani valót lát. így például a pénzügyi oldal sem egészen tisztázott. Úgy gondolja, komoly ráfordítást igényel a ter-A hiányszakmákra kellene összpontosítani mint dr. sziráki András ki­fejtette: a legfontosabb céljuk, hogy a munkaerőpiac igénye­ihez igazítsák a szakoktatást. Azaz ne munkanélkülieket képezzenek sok pénzért. Ezért főleg a hiányszakmák­ra összpontosítanák.- MEGYÉNKBEN a gépipar a húzóágazat, ám forgácsoló szakmára évek óta nem tud­tunk beiskolázni fiatalt - pa­naszolta a kamarai elnök. A megoldást e problémára az ösztöndíjrendszerben látja a szakember. De a cégeknél is szükség van szemléletváltás­ra. Ma ugyanis a legtöbb vál­lalkozás készen szeretné kap­ni a jól képzett szakmunká­sokat. Ahhoz, hogy jól mű­ködjön a duális rendszer, a jelenleginél kétszer több olyan vállalkozás kell, mely felvállalja a szakképzést. sziráki András szerint ez nem könnyű feladat, de nem lehetetlen. Hiszen a cégeknek is érdekük, hogy a saját igé­nyeiknek megfelelően képzett szakembereik legyenek. melő vállalatoktól a szakképzés­be való bekapcsolódás. Metzinger Ferenc, a kunhegye­­si Nagy László Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium igazga­tója lapunknak korábban el­mondta, pozitív változásnak tart­ja, hogy több külsős gyakorlati helyszín lesz. Fontos, hogy a gya­korlati képzésben minél több gaz­dálkodó szervezet vegyen részt. A szakképzés alapozó szakaszában a szakiskolák maradéktalanul el tudják látni feladatukat, ugyan­akkor kívánatos, hogy a munka- • vállalást megelőző tanévben a végzős évfolyamok tanulói ne a szakiskolai tanműhelyben, ha­nem valódi termelési körülmé­nyek között teljesítsék tanulmá­nyi kötelezettségüket. Fogadnának-e szakmunkásdiákot gyakorlati képzés, Építőipar Mezőgazdaság Gazdasági Élelmiszer, Kereskedelem, szolgáltatás dohány, ital járműipar A munkáltató kifizetései egy tanuló után Jogcím Mértéke Összeg Havi juttatás Legalább a minimálbér 20 százaléka 14 700 Ft Nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék 3528 Ft Egészségbiztosítási járulék 5 százalék 735 Ft Munkaadói járulék nincs nincs Egészségügyi hozzájárulás nincs nincs FORRÁS: Ú] NÉPUPCíClTÉS ■ Komoly ráfordí­tást igényel a termelő vállala­toktól a szak­képzésbe való bekapcsolódás. HÍREK A Megye Gazdasági Díjában részesült Fülöp Gábor Kovács Sándortól, a megyei közgyűlés elnöké­től vehette át a Megye Gazdasági Díját nemrég Fülöp Gábor Zoltán, a karcagi AgroSprint Kft. ügyvezető igazgatója, de A Népművészet IQú Mestere lett Dudásné Mosóczi Lívia Augusztus 20-a alkalmából Dudásné Mosóczi Lívia, a Jászság Népi Együttes táncosának munkásságát is elismerték. A Népművészet Ifjú Mestere címet vehette át dr. Réthelyi Mik­lós nemzeti erőforrás minisztertől, bcs Díszpolgári címet adományoztak Beer Miklósnak Vác önkormányzata díszpolgári kitüntetést adományozott Beer Miklós váci megyéspüs­pöknek az egyházmegye intézményeinek a vá­ci kulturális közéletbe kapcsolásáért és a váro­si oktatás ügyének fejlesztéséért, szí Egyre kevesebben születnek a Hetényiben népesedés A gyermekvállalási hajlandóság összetett társadalmi probléma A KSH adatai szerint jelentősen csökkent országos viszonylat­ban a születések száma. Ezt erő­sítette meg Maroska Anikó, a Hetényi Géza kórház-rendelőin­tézet ápolási igazgatója is.- A gyermekvállalási hajlan­dóság összetett társadalmi prob­léma, ráhatásunk nincs - mond­ta. - Szociológiai vizsgálatok igyekeznek feltárni az ezzel kap­csolatos hátteret. A szülések szá­mának emelése kívánatos lenne társadalmi szinten, éppen ezért szociológiai felméréseken alapu­ló társadalmi programokra van szükség. Például az egyszülős családmodell sem kedvez a több gyermek vállalásának. A születé­sek számának csökkenése sú­lyos társadalmi probléma. A KSH adatai alapján a korfa ,; megváltozása látható, en- £ nek elemzése társada lompolitikai feladat. A § születésszám csökkené- S se mellett a szülések ^ szezonális ingadozást is tg mutatnak. Ezért előfor­dul, hogy az újszü- 4 löttosztály pedig szabad ágyakkal is rendelkezik. Ez a jelenség az elmúlt években is hason­ló volt - fűzte hozzá. A nők szüléskori élet­­^ i* kor-megoszlá-Az újszülöttek halálozása is zsúfolt, V máskor H * mérséklődik / / A ** V /- í J l A megyei kórház születési adatai Év 2008 2009 2010 2011.07.31-ig Születésszám 1732 1731 1479 684 Koraszülöttek száma 220 193 182 70 FORRÁS: JNSZ MEGYEI HÉTÉNYI GÉZA KÓRHÁZ-RENDELŐINTÉZET SZÜLÉSZET-NŐGYÓGYÁSZATI OSZTÁLY sát nem elemezték a szülészet­nőgyógyászati osztályon, de nagy valószínűséggel egyezősé­get mutat az országos adatokkal ugyanúgy, mint a családok anya­gi helyzete és a gyermekvállalás kapcsolata.- A születésszámhoz viszo­nyítva a koraszülöttek száma fo­lyamatosan csökken - folytatta Maroska Anikó.—Az ő biztonsá­guk a szakszerű ellátás miatt fo­lyamatosan növekszik, melyben komoly szakmai szerepe van a kórház Perinatális Intenzív Centrumának. Az újszülöttek halálozásának csökkenése kö­szönhető a jól működő védőnői hálózatnak, a javuló újszülöttel­látásnak, a szűréseknek. ■ B. B. * f I i

Next

/
Oldalképek
Tartalom