Új Néplap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 205-229. szám)
2011-09-21 / 221. szám
8 2011. SZEPTEMBER 21., SZERDA GYERMEKVILÁG Közéi 100 000 forintos nyereményig KIK VOLTAK AZOK A PATRÍCIUSOK? A) Minden Patrícia keresztnevű nő B) A vízmérnökök, akik Róma vezetékeit építették c) Ősi nemzetségek leszármazottai, előkelő és gazdag polgárok Válaszolj kérdésünkre és nyerd meg a 100 állomás - 100 kaland teljes könyvsorozatot és az 50 000 Ft értékű Sodexo vásárlási utalványt. MIT KELL TENNED? 1. Töltsd ki a lenti nyereményszelvényt 2. Vágd ki a jelzett vonal mellett 3. Gyújts össze 6 különböző sorszámú nyereményszelvényt 4. Tedd be egy borítékba, és add fel a következő címre: AS-M Kft. Ügyfélszolgálat 1122 Budapest, Városmajor utca 11. „A nyereményszelvények beküldésével hozzájárulok, hogy az itt megadott adataimat az Axel Springer magyarországi érdekeltségi körébe tartozó társaságok korlátlan időtartamra nyilvántartásba vegyék, tárolják, feldolgozzák és kezeljék, részemre előfizetési akcióról, promóciókról és direktmarketing céllal tájékoztatót küldjenek.” A játék szervezője az Axel Springer-Magyarország Kft. A játék időtartama: 2011. szeptember 19-2011. október 8. A nyereményszelvények beküldési határideje: 2011. október 14. Sorsolás 2011. október 18-án 10 órakor, közjegyző jelenlétében a szervező székhelyén (1122 Budapest, Városmajor u. 11.). A sorsoláson minden, a határidőig beérkezett szabályos pályázat részt vesz. Szabályos pályázatnak minősül ó db különböző napon megjelent, a napilapban feltett kérdésre vonatkozó helyes válasz beküldése összegyűjtve. A hivatalos játékszabály megtalálható a megyei lap online elérhetőségén, a Gyermekvilág aloldalon. Kérdés esetén kérjük, hívja ügyfélszolgálatunkat a 06-40/510- 510-os telefonszámon. A sorsoláson 10 tartalék nyertest húzunk. A nyerteseket telefonon értesítjük. A nyereményadót a kiadó fizeti. A személyes adatok nyilvántartásba vétele és kezelése a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXII1. törvény és a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CX1X. törvény alapján történik. A résztvevők adataik kezeléséről bármikor ingyenesen tájékoztatást kérhetnek, valamint kérhetik adataik helyesbítését vagy törlését az adatkezelo@axelspringer.hu vagy az Axel Sprin■ ger-Budapest Kiadói Kft. 1122 Budapest, Városmajor u. 11., marketingosztály címen. Az adatok megadása önkéntes. 14 éven aluü személy esetén az adattároláshoz a gondviselő hozzájárulása szükséges. A birodalom középpontja az ókori roma Kis faluból a világ leghatalmasabb városa cö cr Nem fogod elhinni! A római mérnökök figyelmet meg a nyilvános illemhelyek megtervezése sem kerülte el. Ezek a WC-k, bár kényelmesnek mondták őket, nem egyszemélyesek voltak. Hasz- j»# j -' nálóik szép sorban, mint a verebek ültek yjf egymás mellett. Nagy fejlődést hoztak, meghódították fél Európát, de rabszolgákkal dolgoztattak az ókori Róma urai. A Palatínus dombon elterülő kis településből i. sz. 300-ra a világ leghatalmasabb városa lett, egymilliónál is több embernek adott otthont. Róma polgárának lenni nagy kiváltságokkal járt. Kizárólag ők szavazhattak és szolgálhattak a hadseregben. Az ősi nemzetségek leszármazottai, az előkelő és gazdag patríciusok töltötték he a legfőbb tisztségeket. A parasztok, iparosok és kereskedők, azaz a plebejusok szintén Róma polgárai voltak, de politikai jogokkal nem rendelkeztek. A patríciusok és plebejusok szembenállása odáig fajult, hogy i. e. 494-ben a plebejusok kivonultak az Aventinus nevű Szent Hegyre, hogy új várost hozzanak létre. A patríciusok a nép visszatérése fejében lehetővé tették, hogy a plebejusok maguk közül néptribunusokat válasszanak, akik képviselhetik érdekeiket a patrícius hivatalnokok előtt. Végül nem feledkezhetünk el a rabszolgákról sem. Ezek az emberek nem számítottak római polgárnak, ennek megfelelően semmiféle jogot nem gyakorolhattak, gazdáiknak kiszolgáltatva éltek. A város szívében, a Forum Romanumon (a római fórumon, köztéren) születtek a politikai, vallási, kereskedelmi és bírói döntések, az emberek itt tárgyalták meg az aktuális közügyeket. A nagy kiterjedésű Fórumot kormányzati épületek (hivatalok, törvényszékek) vették körül, a téren pedig a római otthonok védelmezőjének, Vestának a temploma állt. Róma városát egy 50 kilométer hosszú, erős kőfal védte a betolakodóktól. A városba bejutni csak annak a 37 kapunak az egyikén lehetett, melyet állandóan katonák és őrszemek felügyeltek. A FÖLDTEKE LEGJOBB VÍZÜgyi szakemberei, a rómaiak az i. e. IV. század végén építették meg az első vízvezetéket. A távoli dombok, hegyek folyóinak vizét természetes lejtőkön eresztették le a sík területekre, ahonnan többemeletes árkádok hálózatán át vezették be a városba. A módosabbaknak megadatott a folyóvíz nyújtotta kényelem, a kevésbé szerencséseknek be kellett érniük a közkutakkal. Róma a szennyvízelvezetés problémájának a megoldásánál sem vallott szégyent. A város nagysága és zsúfoltsága miatt hihetetlen jelentőséggel bírt, hogy fejlett csatornahálózata volt. Máskülönben lakóit állandóan járványok tizedelték volna. A legnagyobb szennyvízcsatorna a Cloaca Maxima nevet viselte. a rómaiak nem voltak egyenlők, közösségük, mint minden társadalom, erős tagoltságot mutatott. A Római Birodalomban a legnagyobb különbség a szabadok és a rabszolgák között állt fenn. A szabadon született férfiaknak és nőknek az idők során a törvények egyre több jogot biztosítottak, így például olyan munkát végezhettek, amilyet akartak, kötöttség nélkül utazhattak egyik helyről a másikra, állami tisztségviselőket választhattak, részesülhettek az élelmiszer-adományokból. „Amit szabad Jupiternek, nem szabad a kis ökörnek” - gondolhatták a rómaiak, mert rabszolgáikat teljes alávetettségben tartották. A . szolgák gazdáik tulajdonát képezték, akár a kutyák és a lovak. akadtak azért olyanok is, akik önként és dalolva vállalták a szolgaságot. A kliensek ellátásukért cserébe mindenhová elkísérték urukat, a patrónust. Természetesen minél nagyobb kísérettel jelent meg valaki, annál előkelőbbnek számított. A rab-100 állomás - 100 kaland A Gulliver Kiadó szenzációs ismeretterjesztő könyvsorozata az iskolások számára. Kapható a könyvesboltokban. szolgákból sokoldalú szakemberek váltak, hisz a gyermekgondozástól kezdve a kemény mezőgazdasági munkáig mindent ők végeztek. A rabszolgák egy része ura feltétlen bizalmát élvezte. Közülük nem egy ügyes szakácsként vagy orvosként vívott ki magának elismerést SZÁMOS ÚTON-MÓDON válhatott valaki rabszolgává. Kerülhetett hadifogolyként a rómaiak kezére, eladhatta egy rabszolga-kereskedő vagy rabszolgaszülők gyermekeként született. A súlyos bűncselekmények elkövetőit is büntethették rabszolgasággal. A tulajdonosok a hűség és a hosszú szolgálat jutalmaként felszabadíthatták rabszolgáikat. Előfordult, hogy a haldokló úr az összes szolgájának menlevelet adott. Nem akarta, hogy szeretett emberei halála után rossz kezekbe kerüljenek. A FELSZABADÍTOTT RABSZOLGÁK (libertinus) egy része megcsinálta a szerencséjét. A szolgaságuk idején szerzett képességeiket kamatoztatva saját vállalkozásba fogtak, sikeresnek bizonyultak, és némelyikük igen gazdag lett. A rabszolgákat rabszolgapiacokon adták és vették. Természetesen senki sem kérdezte meg őket, hogy mit és hol akarnak dolgozni. Az urak kényük-kedvük szerint büntethették a szói gáikat, de teljesen el is hanyagolhatták vagy akár el is ajándékozhatták őket. A rabszolgákat felsorakoztatták a vásárlók előtt, hogy azok választani tudjanak közülük.. MESE A mezei egér a szegény mezei egér megunta a mezőn lakást. „Hej - sóhajtozott magában -, mennyivel jobb dolga van a házi egérnek. Eső, szél, hideg nem sanyargatja, nem is éhezik, mindig kap valami morzsalékot, hulladékot a szobában. ” ADDiG-ADDiG sóhajtozott, kesergett, hogy egyszer rászánta magát a nagy utazásra, s meg sem állott, míg a faluba nem ért; ottan betért egy házhoz, s nagy hirtelen beszaladt a padka alá. A házi egér éppen szundikált a jó melegségben.- Adjon isten jó napot, házi egér!- Adj’ isten, mezei egér! Hát te minek jöttél ide?- Azért, hogy adj szállást. Keserves az élet a mezőn, sokat kell ázni-fázni, sanyarogni.- Elhiszem neked, mezei egér, de ne hidd, hogy olyan jó dolgom van. Sokat éhezem én is.- Mégiscsak úri dolgod van az enyémhez képest - mondta a mezei egér. - Ha istent ismersz, szoríts egy kis helyet nekem.- Nem lehet, lelkem atyámfia, bizony nem lehet. Hanem eredj fel a padkára, ott lakik a herceg, talán az ad szállást. felment a mezei egér a padkára, s hát csakugyan ott volt a herceg, mármint - a macska. A hasával a tűznek volt fordulva, s úgy aludt, mint a bunda. leszól a mezei egér a házi egérhez:- Nem merem megszólítani, alszik a herceg.- Ne is szólítsd, hanem dugd a farkincádat az orrába, s mindjárt felébred. no, A boldogtalan mezei egér megfogadta a házi egér tanácsát, a farkincáját bedugta a herceg orrúba. De bezzeg felébredt a herceg, s ahogy meg látta az egeret, egyet mordult, s - hamm! - bekapta. A HÁZI EGÉR NAGYOT kacagott a padka alatt.- Úgy kell neked, te oktondi! Minek jöttél ide, ha nem tudsz bánni a herceggel?! HÍRE MENT ENNEK a Szomorú esetnek a mezei egerek országában, s azóta egy mezei egér se jön be a házba, inkább tovább sanyarognak a mezőn. (Magyar népmese) Reggel van már, ragyogó, fiityörészik a rigó. Csirip-csirip, csicsereg, jó reggelt, kisgyerekek! Jön a kukac, csúszik-mászik, az almába belemászik, gyere, kukac, mászszunk együtt, ezt a Marcsit mind megesszük! Csip-csip csóka, vakvarjúcska, komámasszony kéreti a szekerét, nem adhatom oda, tyúkok ülnek rajta, hess, hess, hess! Áspis, kerekes, úti füves, leveles, bíbola, bíbola, pacs, pacs, pacs.
