Új Néplap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 205-229. szám)

2011-09-16 / 217. szám

4 MENEDZSEROLDAL UJ NÉPLAP - 2011. SZEPTEMBER 16., PENTEK Egyedi netes címvégződést kaphatnak a vállalkozások Mikrohitel pótoltja az önerőt széchenyi-terv Számos pályázónak tetszik a kettő az egyben megoldás Jövő évtől engedélyezett az egyedi internetcím-végződés regisztrációja és használata. Az ezt felügyelő ICANN mos­tani döntése felszabadítja a végződéseket, amelyek majd­nem olyan szabadon választ­hatók lesznek, 64 karakter hosszúságig, mint az ezek alá bejegyzett internetes címek. Tehát ezentúl bármilyen tet­szőleges szó szerepelhet a pont után, felváltva ezzel a .com, .net, .org végződéseket. Ez főként a nagyvállalatok, il­letve a települések érdeklő­dését keltheti fel, ezzel is egyedivé téve az internetes elérhetőséget. A gyakorlati használhatóságát azonban sokan megkérdője­lezik, főként ha hosszabb karakter­sorról van szó. Csökkenhetnek a mobilhívás díjai a cégeknél A Nemzeti Média- és Hírköz­lési Hatóság döntése alapján az elkövetkező években csök­kenhetnek a mobiltelefonálás percdíjai a hazai szolgáltatók­nál. Ennek oka a hatóság által kiadott határozat, amelynek értelmében csökkennek a te­lefonos hívásvégződtetési dí­jak nagykereskedelmi, azaz szolgáltatói árai. Ezt a díjat a hívott fél szolgáltatója számít­ja fel a hívó fél szolgáltatójá­nak percenként, amit végül a hívást kezdeményező ügyfél számláján fog megjelenni. Az egyik internetes szaklap sze­rint jelenleg az ebből befolyó díjak a mobilcégek bevétel­ének közel tizenöt százalékát adják. Ez, a közel négy forin­tos díjcsökkentés lehetőséget biztosít a mobiltelefonos cé­geknek arra, hogy mérsékel­jék a kiskereskedelmi árai­kat, amellyel nagy valószínű­séggel élni is fognak a kiéle­sedett versenyhelyzetnek kö­szönhetően. Már csak a szol­gálaton múlik, mikor jelenik meg mindez az ügyfelek számláján. ■ Teleki József A Kombinált Mikrohitel Euró­pában is egyedülállónak mond­ható konstrukció. Ötvözi ugyan­­is a vissza nem térítendő támo- ! gatást és a kedvezményes mik­rohitel t. így akár 12 millió fo­rinthoz juthatnak a mikrovállal­­kozások, ebből a vissza nem té­rítendő támogatás maximum a projektérték 45 százaléka, leg­feljebb 4 millió forint lehet. A hi­tel felső határa 8 millió forint. A vissza nem térítendő támogatás összege azonban nem haladhat­ja meg a hitel összegét, és a pá­lyázónak 10 százalék önerőt is kell biztosítania. Ezek az általános feltételek, melyek már a különböző hír­adásokból is ismertek lehetnek. Ulviczki Éva, a megyei Vállal­kozásfejlesztési Alapítvány mikrohitel-menedzsere ugyan­akkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a pályázóknak azzal is számolniuk kell, hogy más uni­ós pályázatokhoz hasonlóan a vissza nem térítendő támogatás teljes összegét is előre meg kell finanszírozni. A hitel és a vissza nem térítendő támogatás csak együttesen vehető igénybe. így a bírálat során meg kell felelni mind a mikrohitel, mind az uni­ós támogatások előírásainak is. Ez utóbbi feltétele például, hogy a fejlesztés során csak az adott eszköz hivatalos kereskedőjétől Sokak érdeklődését felkeltette a kombinált mikrohitel, állítja Ulviczki Éva (jobbra), a megyei vállalkozásfejlesztési alapítvány munkatársa vagy gyártójától egyenként mi­nimum nettó 200 ezer forint ér­tékű, új eszköz szerezhető be. A megyei vállalkozásfejlesz­tési alapítványnál július óta tíz pályázatot fogadtak be, össze­sen 32 millió forint hitelkére­lem és 31 millió forint összegű vissza nem térítendő támogatá­si igénnyel. Az elbírálás az ed­digi tapasztalatok alapján 6-8 hetet vesz igénybe, beleértve a hiánypótlási időszakot is. Az el­telt időszak alatt egy pályáza­tot részesítettek támogatói dön­tésben, és további 9 van a vég­leges elbírálási szakaszban. Ul­viczki Éva szerint az alapítvány igyekszik minden segítséget megadni ahhoz, hogy tartalmi­lag és formailag is hibátlan pá­lyázatokat nyújtsanak be a vál­lalkozások. A mikrohitelt tekintve a pá­lyázók számára a legfontosabb a hitelkondíciók kérdése. A vállal­kozásfejlesztési alapítvány az Észak- és Dél-alföldi régióban 7 Akár 12 millió forinthoz is hozzájuthat­nak a legki­sebb vállal­kozások százalékos fix kamattal biztosít­ja a hitelt, 10 év futamidővel, és maximum 2 év türelmi idővel. Ulviczki Éva szerint akkor sem kell elkeserednie a pályázó­nak, ha elutasítják a támogatá­si igényét, ugyanis még ugyan­abban az évben újra be lehet nyújtani a már ismert hibák ja­vítása után. További lehetőségeket nyújt az immár tíz éve futó Országos Mikrohitel Program a nem csak beruházási, de forgóesz­köz-finanszírozási igényekkel rendelkező vállalkozók részé­re. Ebben a konstrukcióban maximum 7 millió forint mik­rohitelt lehet igényelni ingat­lanvásárlásra, eszközök beszer-nuuiuiiidii minimmel Program eredményei-1100 benyújtott pályázat országosan.- Ennek 70 százalékát ked­vezően bírálták el.-1,3 milliárd forintnyi vissza nem térítendő tá­mogatást ítéltek meg. zéséhez, sőt forgóeszköz-finan­szírozáshoz. Ebben az esetben a futamidő 3 év, míg beruhá­zásnál, fejlesztésnél 8 év. A ka­mat viszont minden esetben fix 6,5 százalékos. A program sike­rét mutatja, hogy az alapítvány közreműködésével eddig 523 vállalkozás 1,1 milliárd hitel­hez jutott.' Segítenek a támogatások elérésében idén húsz esztendős a jász- Nagykun-Szolnok Megyei Vál­lalkozásfejlesztési Alapítvány. A közcélú civil szervezet fő felada­ta a kereskedelmi bankok által nem, vagy csak nehezen finan­szírozható hazai mikro és kis­vállalkozások fejlődésének elő­mozdítása. A szolgáltatások kö­re kiterjed mind az induló mik­­rovállalkozások, mind a gazda­sági és piaci megerősödésre ké­pes kisvállalkozások segítésére. ahogy ulviczki Éva fogalmaz, a szervezet egyfajta híd szere­pét tölti be a vállalkozások és a pénzintézetek, a vállalkozá­sok és a különböző kormány­zati, illetve uniós fejlesztési programok között. Szintén e szervezet közreműködésével jött létre Szolnokon az Inkubá­tor Ház is, mely kedvező felté­teleket biztosít az induló és már működő helyi vállalkozá­soknak. Két hónap alatt összesen 62 millió forintot igényel­tek az Új Széchenyi Kom­binált Mikrohitel prog­ramban a megyei vállal­kozásfejlesztési alapít­ványnál. Mindez azt mu­tatja, hogy megyénkben is nagy az érdeklődés a kezdő és működő mikro­­vállalkozások számára egyaránt elérhető' pályá­zat iránt. Nehéz volt pályázni? géczy József azAtiza BL ügyvezetője: - Az elsők kö­zött pályáztunk sikerrel a kombinált mikrohitelre. Több pályázati lehetőséget is megvizsgáltunk, végül azért döntöttünk emellett, mert in­gatlanfejlesztésre is igénybe lehet venni. Csábító volt az is, hogy minimális önerőre van szükség és a támogatást kiegészítő hitel kamatai is kedvezők. Pályázni azonban nem volt egyszerű, újabb és újabb papírokat kértek. Ez persze annak is betudható, hogy az elsők között pályáz­tam és még nem volt teljesen kialakult a rendszer. Gondo­lom, később zökkenőmente­­sebb lesz a folyamat. boronkay Anasztázia, a Ke­rítés Kft ügyvezetője: - Már vettünk részt gazdasági ope­ratív programos pályázaton, így mondhatom, hogy gya­korlottabbak vagyunk. A kombinált mikrohitel pályá­zatunk elkészítéséhez ugyan­akkor sok segítséget kap­tunk a megyei vállalkozásfej­lesztési alapítványtól. Azért is ezt a konstrukciót válasz­tottuk, mert helyben elérhe­tő, beadható volt. Mindemel­lett ezt igazán az olyan kis­vállalkozásokra szabott, mint a mienk is. A támoga­táshoz kapcsolódó hitelfel­tételei is igazán kedvezőek. Ha sikeres lesz a pályáza­tunk, akkor egy vállalatirá­nyítási rendszert szeretnénk bevezetni, valamint egy kis tárolócsarnokot építenénk. Le sommelier * Borpince * Le sommelier * Borpince * Le sommelier * Borpince * Le sommelier * Borpince * Le sommelier * Borpince * Le sommelier Ha rossz az esti hangulat, pattintsunk fel egy palack ezerjót történelem Néhai Irsai Olivér, szegedi borkereskedő, száz pengőért vásárolt halhatatlanságot a család nevének Kocsis Pál, legendás magyar sző­lőnemesítő, állítólag, hazafelé sé­tálva egyszer, meglátott egy 4-5 év körüli élénk gyerkőcöt az ut­cán. Szakasztott olyan módon rúgta maga előtt a port az úton, zsebre dugott kézzel, ahogyan Bendegúz tette az Indul a bakter­­ház című könyvben. Majd a kö­vetkező rövid párbeszéd hang­zott el (?) közöttük:- Hogy hívnak fiam?- A nevem Irsai Olivér.- Na, jól van, rólad el fogok ne­vezni egy szőlőfajtát. A történet jó, de az igazság va­lószínűleg más. A jelenleg is Sze­geden élő ügyvéd, dr. Irsai Oli­vér, mesélte—e rovat gondozójá­nak is -, hogy az ő borkereske­dő nagyapja, Irsai József száz pengőt fizetett annak idején Ko­csis Pálnak, hogy ezt a fajtát az ő fiáról nevezze el. A névadó unokája talán csak autentikus forrásnak tekinthető! Hogy valóban reneszánszukat élik-e mostanában a sajátosan ma­gyar szőlőfajták és a belőlük ké­szült, hungarikumnak számító borok, avagy, csak egy múló divat­tal van dolgunk, azt valószínűleg majd csak az idő dönti el. Egy do­log viszont biztos: újabban egyre népszerűbbek a klasszikus ma­gyar szőlőfajták borai, amilyen például az Irsai Olivér, vagy a be­lőle tovább nemesített cserszegi fűszeres, esetleg a kövidinka is. Összesen 13 őshonos, és leg­alább további 20 magyar neme­­sítésű fehérszőlő fajta közül le­het választani: az őshonosak kö­zül a furmintot, a juhfarkat, az olaszrizlinget, a kövidinkát, az arany sárfehéret és a góhért em­líthetnénk kapásból, a nemesí­tettek sorából pedig talán az Irsai Olivér, a cserszegi fűszeres, a za­­lagyöngye és a bianca a legismer­tebb. A kékszőlőink közötti is akadnak persze igazán finomak és szerelhetők: a bíbor kadarkát, a medinai, a rubintost vagy a kár­mint emelhetnénk ki talán közü­lük. Az Irsai Olivért például egye­nesen az egyik szemük fényének nevezi a soltvadkerti Font bo­rászdinasztia legfiatalabb, im­már negyedik generációjához tartozó tagja, a borászatot irányí­­tórpá.bor k. ,A,zt mondja, az Irsai a homokon jól megterem, és ki­váló reduktív — gyors érlelésű — bor készíthető belőle. Borpiaci ta­pasztalat, de az ifjú borász is megerősíti, hogy egyre kedvel­tebbek manapság itthon az úgy­nevezett illatos borok. Ennek a ~ kategóriának egyik markáns képviselője‘éppen a fentebb már emlegetett cserszegi fűszeres is. ' A hagyományos magyar sző­lők borait sajnos alaposan lejá­ratták a rendszerváltozás előtti évtizedekben, amikor ezek a ter­mékek — a kövidinka, a kadarka, az olaszrizling, az ezerjó és a többiek - voltak a szocialista mamut állami pincészetek ol­csón kotyvasztott borai, amik­nek minőségéről annyi elretten­tő eset és vicc keringett annak idején. Ezt a bélyeget, a berögzült elő­ítéleteket csak nehezen lehet le­mosni ezekről az egyébként sokkal jobb sorsra érdemes bó­kákról. Néhány hazai borászat felvállalta a küldetést, hogy pia­ci értelemben is újrateremtse az emlegetett fajtákat és borokat. Fonték már foglalkoznak az ezerjó fajtával, és majdnem két hektáron telepítettek kövidinkát is, amiből majd piacképes, mi­nőségi borokat szeretnének ké­szíteni. És miközben Soltvadkerten a tavalyi ezerjót kóstolgattuk, szép aranyszínű nedűt, Hamvas Béla és műve, az A bor filozófi­ája jut eszünkbe: ha esténként rossz a hangulatunk, felpattin­tunk egy palack ezerjót, és már­is jobb kedvre derülünk... Rovatgazda: Kolozsvári András borszakértő

Next

/
Oldalképek
Tartalom